Nemzetgyűlési napló, 1922. XXII. kötet • 1924. március 26.. - 1924. április 10.
Ülésnapok - 1922-261
6 A nemzetgyűlés 261. ülése 1924 alkottak, tisztán pedagógiai szempontból kiváló munkálat. Mik voltak ennek újításai? A gimnázium terén a régi magyar hatosztályos gimnáziumot és a kétéves filozófiai tanfolyamot átalákitotta nyolcéves gimnáziummá. Itt jelenik meg először gimnázium néven ez a nyolcéves tanfolyam a mi oktatásügyünk terén. Ezt az Entwurf két tagozatra osztotta : egy négyéves alsó- és egy négyéves felsőgimnáziumra. Behozta az érettségit. A latin nyelv terén a grammatizálás mellett élénken sürgette az irodalom tanitását, behozta a harmadik osztálytól a görögöt és például olvastatta a most olvasott auktorokon felül Demosthenest és Sophoklest, akik ma a mi tantervünkben nincsenek benn. Az Entwurfnak azonban talán legfontosabb ujitása az, hogy behozta először Magyarországon a reáliskolát. Ettől az időponttól kezdődik Magyarországon tulajdonképen az iskolatipusok differentiálása. Itt az Entwurffal 1849-ben és annak végrehajtása során vezetik be Magyarországon a reáloktatást. Hogy Európaszerte a reáloktatás a közoktatás mezején mindig nagyobb teret kivánt magának, annak két főoka volt. Egyik a XVIII. és XIX. században Németország polgári elemének vagyoni megerősödése, úgyhogy ők maguknak az ő általános műveltségük és technikai tudásuk fejlesztésére külön iskolatípust kívántak. Ilyenül jelentkezett a reáliskola. De hozzájárult a reáliskola kifejlődéséhez az is, hogy a természettudományok óriási haladást tettek, hogy azok a technikában alkalmazást nyertek, hogy a találmányok és felfedezések mindig nagyobb jelentőségűek voltak és kellett egy iskolatípus, amelyben mindez megfelelően honoráltatik is. Ennek kifejezéseképen keletkezett 1809-ben Nürnbergben Nierhammer kezdeményezésére az első bajor reáliskola, ahol a matematikát, természettudományokat és a rajzot művelték bizonyos közismereti tárgyak mellett. Ezek a ráliskolák azután három fejlődési fokozaton mentek át. Először még a természettudományok tanitása alig válik el a szakoktatástól, az egyes termelési ágak technológiájától. A második fejlődési fokozatban, akkor, amikor a technikák szakiskolából műegyetemmé válnak, mikor 1854-ben keletkezett a hires zürichi politechnikum és 1857-ben a budai ipartanoda műegyetemmé alakul át: szükség volt egy előkészitő középiskolára a műegyetem számára. A legújabb fejlődési fok pedig az, hogy Vilmos császárnak és Althoffnak, a nagy porosz kulturpolitikusnak. 1909-iki kezdésére Poroszország arra az álláspontra helyezkedett, hogy a humanisztikus műveltség mellett a természettudományok művelése is alkalmas az elmének a főiskolai tanulmányokra való előkészítésére, minek folytán akkor már ekviparálják a reáliskolákat a humanisztikus középiskolákkal és attól kezdve a reáliskolák és reálgimnáziumok a főiskolákra egyenlően készitenek elő. Az Entwurf életbeléptetése az első fejlődési fokról a második fejlődési fokra való átmenet idejébe esett, ezért reáliskolája félig-meddig szakiskola, félig középiskola. Ma a gazdasági szakiskola teljesen elvált a reáliskolától. A középfokú mezőgazdasági iskolákra vonatkozó rendelkezések épen azért nincsenek benne az én javaslatomban, mert ide logikailag be sem illeszthetők, de már készen is van egy szakoktatási törvényjavaslat, amely kiterjed a gazdasági szakoktatásnak ugy népiskolai, középiskolai, mint főiskolai tagozatára, (Helyeslés.) amit remélem, hogy még a nyári szünet előtt — a javaslat készen van — a nemzetgyűlés elé fogok hozni. Méltóztatik látni, hogy az Entwurf abban az időben kelt, amikor a reáliskolák fogalma még teljesen kiforrva nem volt. Épen azért behozott . évi március hó 26-án, szerdán. egy alsó- és egy felsőtagozatu reáliskolát. Az alsó" tagozat négy évből állt, a negyedik évben azonban már a technológiát is tanitották, hogy onnét közvetlenül az életbe léphessenek be a növendékek. Akik azonban műegyetemre készültek, azok már a harmadik osztály befejezése után mehettek a hároméves felső tagozatba ugy, hogy a teljes reáliskola az Entwurf szerint batéves volt. Ez volt tulajdonképen a Bonitz-féle reáliskolai koncepció. Összeomlott azután ugy, mint a II. József összbirodalmi kísérlete, a Schwarzenberg-Bach-féle összbirodalmi kísérlet is, ezzel természetesen az Entwurf közjogi alapja is és ezért 1861-ben, mikor az októberi diploma után alkotmányunkat részben helyreállították, Budán a magyar pedagógusok értekezletet tartottak és ezen az értekezleten a germanizáció reakciójaként azután erélyesen követelték a nemzeti tárgyak tanitását és bár már Ürményi a maga ratio educacionisába nemzeti tárgyakat vett fel, itt lépett fel a korábbi germanizáció egészséges reakciójaként erőteljesen a nemzeti tárgyak oktatása. Azután jött az alkotmány teljes helyreállítása és Eötvös József kultuszministersége. Ez rendkívül érdekes mozzanat általános történeti szempontból és magyar gondolattörténeti szempontból is. Eötvös József tagja volt már 1848-ban Batthyány Lajos kabinetjének is. Visszalépett azután a Batthyány-kabinettel közbejött az osztrák összbirodalmi kísérlet, jött gróf Thunnak a rendszere, és azután ugyancsak Eötvös 1867-ban belépett az Andrássy-kabinetbe js, úgyhogy 18 évi megszakítás után megint kultuszminister volt. Emberileg tehát egészen természetes, hogy ő, akinek első minister sége még a régi magyar iskolarendszer, a Ratio Educacionis világába esik, a liberális és nemzeti Eötvös ?> csak ellenszenvvel nézhette Thun Leó munkáját, aki klerikális volt és germanizált. Ö vissza akart térni a régi magyar iskolai rendszerre és 1870-ben április 7-ikén benyújtott törvényjavaslatában megint a kilenc évi régi magyar rendszert akarta életbeléptetni körülbelül a következőkép. Lett volna egy négyéves algimnázium, ezután egy kétéves főgimnázium, azután egy három éves liceális-tanfolyan, a liceális tanfolyamban trifurkáció lett volna olyanféleképen, hogy külön csoportokban tanultak volna azok, akik nyelvészetre és theologiára, külön azok, akik jogra, és külön azok, akik orvosi és természettudományokra készültek. E mellett meghagyta az Entwurf-nak reáliskoláját is, azt azonban^ hat évrő|, hét évre kívánta felemelni. Eötvös két uj pedagógiai fogalmat vitt bele indokolásával, amely igazán szép mű, a magyar köztudatba. Az egyik volt az egységes alsó tagozatnak francia gondolata, a másik pedig a reálgimnáziumnak német gondolata, mert azt mondta, hogy a gimnáziumnak négy éves alsó tagozata — igy fejezte ki magát az indokolásban — reálgimnázium. Hogyan alakult ez a rendszer? Nem lehet azt mondani, hogy egységes alsó tagozatot létesitett volna, mert e mellett megtartotta a reáliskolát is. Azonkívül a reálgimnázium csak a négy alsó tagozatban érvényesült. Mi a reálgimnázium? Ezt a reálgimnáziumot Fischer berlini pedagógus 1806-ban kiadott munkájában lanszirozta először. Ez reáliskola, amely a latint is, korlátolt mértékben, tanítja. Ezt a rendszert akarta Eötvös az alsó tagozatba behozni. A liceális rendszer életbeléptetésére azonban akkor az anyagi eszközök nem voltak elegendők. Kilenc éves középiskolát a kiegyezés után a gyenge magyar pénzügyek nem bírtak el. Közben — szerencsétlenségre — mint méltóztatnak tudni, Eötvös megbetegedett és be is következett a katasztrófa, úgyhogy utóda, Pauler, már kénytelen volt a
