Nemzetgyűlési napló, 1922. XXI. kötet • 1924. február 21. - 1924. március 21.
Ülésnapok - 1922-247
r A nemzetgyűlés 247. ülése 1924. évi február hó 27-én, szerdán. igazságügyniinistert lielyettesitő ministerelnök urat, méltóztassanak befolyásukat az Országos Földbirtokrendező Biróságnál abban a tekintetben érvényesiteni, hogy erre a tavaly felszabadult birtokra, erre a 2160 holdas területre vonatkozóan a kisajátítási vagy megváltási eljárás minél előbb indittassék meg és a megváltási eljárás során vétessenek tekintetbe elsősorban azok az iparosok, akik ott a földbirtokreform végrehajtásából eddig kimaradtak, másodsorban a tisztviselők, harmadsorban azok a kisgazdák és nincstelenek, akiknek gazdasági viszonyai olyanok, hogy több földet tudnak megművelni, mint arnenynyit a földbirtokreform eddigi végrehajtása alkalmával megszereztek. Van egy másik kérésem is, amelyet az igen t. minister ur nagybecsű figyelmébe ajánlok. Az Ítélet harmadik pontját t. i. az eljáró biró nem hajtotta végre. Nem hajtotta végre az Ítéletnek azt a részét, amely egy makói kisgazda birtokára vonatkozik. Tekintettel arra, hogy ő két fiával részt vett a világháborúban és ősfoglalkozása a földmivelés, — Nagy István Jánosnak hivják, akit a földmivelésügyi minister ur személyesen ismer — nem kivánom, hogy birtokát elkobozzák, azonban kifogásolom azt, hogy ezt a százhárom hold földet, amely háborús szerzemény és Kiszombor határában van, bár az ítéletben benne van, hogy ki kell osztani, az el.iáró biró mégsem osztotta fel. Ismétlem, nem igénylem azt, hogy a hiányzó földet — mint hogy most már ez a 2160 hold rendelkezésre áll - Nagy István János birtokából pótolják az Ítélet végrehajtásaképen, hanem arra kérem a minister urat. hogy az Országos Földbirtokrendező Biróságnál olyan irányban szíveskedjék interveniálni, hogy ebből a most felszabadult területből a Nagy István János birtokára eső mennyiséget minél előbb sajátítsák ki. Itt van egy másik része az ítéletnek, amely nem hajtatott végre, s amely Eónai Kamilla földbirtokára vonatkozik. Rónai Kamilla földbirtokosnő ugyanis, aki azóta elhalálozott, az eljárás során megjelent az eljáró bírónál és azt a kijelentést tette, hogy abban az esetben, ha méltányosan járnak el vele szemben, huszonöt hold földet önként felajánl. Ezt a huszonöt hold földet fel is ajánlotta; az ítéletben benne is van, hogy ezt a területet ki kell osztani, de az eljáró közeg az ítéletnek ezt a részét mégsem hajtotta végre, és pedig azzal az indokolással, hogy a nincstelenek részéről jött presszió hatása alatt ajánlotta fel ezt a huszonöt hold földet Rónai Kamilla. Akár presszió, akár nem presszió hatása alatt ajánlotta fel, feltétlenül nagyon jól járt, mert ha nem ajánlotta volna fel, akkor — minthogy birtoka majdnem teljes egészében bérbe volt kiadva — a földbirtokreform alaptörvénye értelmében sokkal többet lett volna kénytelen leadni. Most azonban ragaszkodunk legalább ennek a huszonöt holdnak kiosztásához, annál inkább, mert kezemben van egy cselédjének levele — Nagy Lajosnak hivják és hat gyermeke van — amelyben megirja azt, hogy Kamilla őnagysága arra kérte cselédjeit, hogy ne igényeljenek földet, s ebben az esetben ő önként fog nekik a törvény keretén belül földeket adni. Közben ő elhalálozott és utódai ugy látszik megfeledkeztek erről az ígéretről. Ma ez a Nagy Lajos és társai, ott állanak föld nélkül és hozzám jönnek, bár annak idején parancsszóra nem is szavaztak rám. Ez természetesen nem számit és ugyanolyan szívvel-lélekkel képviselem az ő ügyüket mint másokét. {Mozgás a jobboldalon. ~ Horváth Zoltán: Igazi népképviselő!) Minthogy ez a huszonöt hold föld megmaradt és a bíróság még sem akarja azt kiadni, (Zaj a jobboldalon.) arra kérem az igen t. minister urat, szerezzen érvényt a törvénynek, a meghozott birói Ítéletnek, és gondoskodjék arról, hogy ezt a huszonöt hold földet azok között osszák fel, — t. i. Nagy Lajos és társai közt, — akik annak idején a földbirtokosnő óhajtására az eljárás során nem jelentkeztek, nem igényeltek és nem kaptak földet. Felolvashatnám a levelet, de nem akarom, hogy e tekintetben itt élesebb hang csendüljön meg. Általánosságban ajánlom azt a minister ur figyelmébe. (Mozgás.) Van egy harmadik dolog is, amit a minister ur figyelmébe ajánlok. A törpebirtokosok t. i. 183 hold földet kaptak ott Gerliezy Félix báró birtokából, de olyan területen, amely annyira szikes és vizes, hogy abszolute nem használható gazdasági célra. Ügy tudom, hogy időközben a báró ur, mivel nagyon sok vizes területe maradt meg, — a jó területek jelentékeny részét le kellett adnia a földbirtokreform céljára, — nagy gépeket szerzett be. s ezeknek igénybevételével a földet kiszántotta továbbá porhanyóvá, használhatóvá tette. Minthogy tehát ezt a több milliós kiadást megtette, annál is inkább vállalhatja azt a 83 hold vizes területet, amelyet a kisgazdák nem fogadtak el. Arra kérem a földmivelésügyi minister urat, szíveskedjék erre vonatkozólag is közbenjárni az Országos Földhirtokrendező Biróságnál, hogy ezeket a 10—12 holdas parcellákat kicserélné, még pedig épen azon a területen, ahol a vizes rész van, s ahol az uradalom kútja is van, ahol eddig a cselédség az apró jószágot legeltetni szokta. Mellette van egy sokkal használhatóbb földterület, amely közelebb is van a határhoz. Kérjük, hogy ezt a területet sajátitsák ki, azoknak a törpebirtokosoknak részére, akik a kiosztás alkalmával nem fogadták el a teljesen használhatatlan területeket, A földreformtörvény célja nem az, hogy olyan földet adjon a kisgazdáknak, vagy nincsteleneknek, amelyek abszolute használhatatlanok. Ha egy három-négyezer holdas nagybirtoknál vannak olyan területek, amelyek használhatatlanok, ez ott könnyen elcsúszik, de a szegény embert, akinek csak egy-két hold jut, amely teljesen vizes, zsombékos, használhatatlan terület, az egész életére nézve tönkreteheti, mert a vételárat meg kell fizetnie, a földet pedig abszolute nem tudja használni. Ez oly méltányos és igazságos dolog, hogy a minister urnák feltétlenül támogatnia kell. Különben pedig az eljáró mérnökök, akik a földet felmérték, jegyzőkönyvi véleményt adtak le; az ő véleményük is az, hogy ezt a zsombékos földterületet az uradalom legelőnek tudja használni, de a törpebirtokosokat teljesen tönkre lehet tenni ezeknek a területeknek rájuk kényszerítésével. Ezt a három dolgot óhajtottam az igen t. minister ur figyelmébe ajánlani: aNagy Jánosféle 103 holdat, a báró Gerliczy-féle 83 holdat, amely kisajátításra szorul, s a Rónai-féle 25 hold területet, amelyre vonatkozólag birói ítélet állapította meg a jogigényeket, de ez a birói Ítélet utasításra nem hajtatott végre. Ezek után a következő interpellációkat intézem a földmivelésügyi minister úrhoz s az igazságügyi tárcát ideiglenesen vivő ministerelnök úrhoz (olvassa) : Hajlandók-e a minister urak az OFB. elnökségénél lépéseket tenni a tekintetben, hogy az 1923 őszén Kiszombor határában felszabadult s 2000 hold háborús szerezményü földbirtok ellen, mely most az Aradi Kenderfonógyár tulajdona, továbbá a San Marco hercegnő birtoka ellen 160 hold — megindítani a megváltási eljárást, még a folyó évi tavaszi munkálatok megkezdése előtt, tekintettel a földhöz alig jutott igénylők igen nagy számárai«
