Nemzetgyűlési napló, 1922. XXI. kötet • 1924. február 21. - 1924. március 21.

Ülésnapok - 1922-246

A nemzetgyűlés 246. ülése 192á. Drozdy Győző : Tessék tudomásul venni, Neubauer képviselőtársam, hogy amikor ezekről az időkről van szó, akkor nem jó ott nagyon mozogni. Egyelőre csak ennyit mondok. (Zaj a jobboldalon. — Hedry Lőrinc : Kinek szól ez?) Azt kérdezem tehát Patacsi képviselő úrtól : nem imponál önnek a magyar embernek az az egyenessége, hogy a börtön felett is megvallja elveit ? (Nagy zaj jobboldalon. — Patacsi Dénes : Qn egy cseppet sem !) Elnök : Patacsi képviselő urat kénytelen vagyok figyelmeztetni, hogy méltóztassék csendben maradni. Drozdy Győző : Nem imponál önnek, hogy vagyunk itt nyolcan, tizen, húszan, huszonötén, akik nem tagadjuk le, hogy abban az időben mi is ott voltunk Károlyi mellett, önökkel együtt ? Hát nem imponál önöknek, s azt hiszi, hogy a parlament az önök szennyesének mosóteknője lehet? (Patacsi Dénes: Én a harctéren is ott voltam ! — Zaj.) Elnök: Drozdy Győző képviselő urat rendreutasítom ! Drozdy Győző : Önök azt hiszik, hogy ez a nemzetgyűlés csak lavoir lehet, melyben önök a piszkosukat mossák ? (Nagy zaj. — Patacsi Dénes : Ki dobta bele a piszkost ?) Elnök : Patacsi képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani. Méltóztassék csendben maradni ! Drozdy Győző : Valahányszor tagadni fognak, valahányszor hazudni fognak, mindig itt leszünk, hogy szemükbe vágjuk az igazságot, hogy önök is ott voltak azokban az időkben ! (Ugy van! a szélsőbaloldalon. Zaj jobb felöl). Ami pedig a t. képviselő nrnak hősies hárijánoskodását

1 illeti (Nagy zaj a jobboldalon), ezeket a meséket én nem sokra becsülöm. Ismerek egy költeményt, amely ugy szól : »Megettem India minden elefántját, s a kölni dómmal piszkáltam fogam.« (Derültség és zaj a szélsőbaloldalon.) Az e fajta hárijánoskodások minket meg nem indítanak. Katonai szereplésével eldicsekedhetik odahaza, (Patacsi Dénes : Sohasem dicsekedtem vele ! Kötelességemet teljesítettem !), de volt itt egy képviselőtársam, aki bebizonyította, hogy nem is olyan hős katona volt ön, mert a lelkesítő osztagnak volt tagja és^ lelkesítette a többieket hogy menjenek a harctérre. (Élénk derültség a bal- és a szélsöbaloldalon, Zaj jobb fel öl). T. képviselő ur, engem tehát nem lehet ezzel sarokba szorítani. (Hedry Lőrinc: Maga hol volt? Hol szolgált Drozdy?) A demokrácia nevében akart engem mint demokratát megróni, azért, mert azt mondottam, hogy ön egyszerű sorsból államtitkári méltóságra avanzsált. Valóban hiba csúszott volna be logikámba, ha ezt tettem volna kritika tárgyává. De nem ezt tettem én kritika tárgyává (Nagy zaj.), hanem azt, hogy olyan emberből lett államtitkár, aki nem értett hozzá s aki ezt nem érdemelte meg. (Kuna P. András : Dehogy nem érdemelte meg! — Nagy zaj.) Különben pedig, hogy nevem mellé oly magas megvetéssel biggyeszti oda a »tanitó« szót (Nagy zaj a jobboldalon,), —• tudom, hogy ezt lekicsinyitési szándékkal adresszálta felém — kijelentem, hogy nem szégyenlem, hogy csakugyan volt idő, amikor tanitó voltam. Erre az állásomra mindig büszke voltam, ma is büszke vagyok rá, és ezt az állásomat sohasem használtam fel arra, hogy a forradalmi időkben kikönyököljek és kiverekedjek magamnak olyan állást, amelyhez sejtelmem évi február hó 26-án, kedden. 63 sem volt, amihez abszolúte nem értettem. Vége van már annak a kornak, amikor varjuesöszökből és díszruhás urasági kocsisokból lehettek ebben az országban államtitkárok és ministerek. (Ugy van ! Taps a szélsőbaloldalon. Zaj a jobboldalon.) Elnök : Drozdy képviselő urat ezért a kifejezésért rendreutasítom. (Hedry Lőrinc : Ez a Drozdy-féle demokrácia !) Drozdy Győző : Tudja meg a t, képviselő ur, hogy én nem azt tartom demokráciának, ha műveletlen, ostoba embereket az ország élére teszünk és azt mondjuk, hogy ezek a nép fiai közül valók, hanem azt tartom demokráciának, ha a legérdemesebb, legarravalóbb, legmunkásabb emberek kerülnek az ország élére. Bennem tehát parányi tisztelet sincs ön iránt azért, hogy államtitkár lett, mert jól tudom hogy csak a forradalom szülte önt. (Nagy zaj a jobboldalon.) Ami az elvek tiszteletét illeti, én csak azt jelentem ki, hogy én egész ele.temben ellenzéki voltam, kivéve azt a néhány hónapot, amelyet volt szerencsétlenségem az önök tisztelt pártjában abban a reményben eltölteni, hogy talán megbocsátják nekem ott is, hogy demokrata vagyok. Nem tudták megbocsátani, az üldözéseknek hallatlan sorozatával kisérték, zaklattak napról-napra, mindig ujabb^ és ujabb vádakat kovácsoltak ellenem, de én mindenütt bizonyítottam azt, hogy

7 csak aljas rágalmakkal akarnok eng'em megsemmisíteni. Ellenben a képviselő ur nem volt ilyen hü az elveihez. Ön nemcsak Károlyi Mihály programmja mellett tört lándzsát a Vigadói nagygyűlésen, (Patacsi Dénes: Nem törtem lándzsát!), hanem állott ön már hol nagyatádi Szabó István, hol sokorópátkai Szabó István, hol Búza Barna mellett is. Ug*y változtatta az elveit, ahogy más ember az ingét szokta. De ha közben az ing megpiszkosodott, ne gondolja, hogy ez a parlament mosóteknő lehet, amelyben azt tisztára moshatja. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon, — Nagy Ernő: No, Dénes, ezt bekaptad !) Elnök : Következik a nemzetgyűlés mentelmi bizottsága jelentésének tárgyalása sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt feljelentett Lingauer Albin nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi ügyében. (Nagy zaj.) Kérem a képviselő urakat a Ház minden oldalán, méltóztassanak csendben maradni. Az előadó urat illeti a szó. Mikovínyi Jenő előadó : T. Nemzetgyűlés ! Lingauer Albin nemzetgyűlési képviselő, mint a Szombathelyen megjelenő »Vasvármegye« című napilap felelős szerkesztője, ennek a lapnak 1923. évi március hó 29-én megjelent számában »Egy sajtóper, mely érdekesen indul;: cím alatt cikket tett közzé, amelyben egy Krompaszky Ede nevű menekült tanárra vonatkozólag sértő és olyan állitásokat irt, amelyek alkalmasak arra, hogy valóság esetén Krompaszky Ede ellen a bűnvádi eljárás folyamatba tétessék. Krompaszky Ede, mint főmagánvádló Lingauer Albin képviselő ur ellen a szombathelyi kir. törvényszéknél feljelentést tett sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt. Miután Lingauer Albin képviselő ur, aki megjelent személyesen a mentelmi bizottság előtt, maga is elismerte ennek a cikknek szerzőségét és mindazok a kellékek fenforognak, amelyeket a mentelmi bizottságnak figyelembe kell vennie annak a kérdésnek elbírálásánál, vájjon egy képviselőnek mentelmi joga felfüggesztessék-e,