Nemzetgyűlési napló, 1922. XXI. kötet • 1924. február 21. - 1924. március 21.

Ülésnapok - 1922-246

G4 À nemzetgyűlés 246. ülése 1924. évi február hó 26-án, kedden. vagy sem, tisztelettel javasolom a t. Nemzet­gyűlésnek, hogy a birói eljárásnak szabad fo­lyást engedve, Lingauer Albin képviselő m mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag függessze fel. (Helyeslés.) Einöle : Kivan valaki szólani f Perlaki György jegyző : Szólásra senki sincs feljegeyzve. Elnök : Ha senki szólni nem kivan, fel­teszem a kérdést : méltóztatik-e a mentelmi bi­zottság javaslatát Lingauer Albin képviselő ur mentelmi ügyében elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő ura­kat, akik elfogadják a mentelmi bizottság ja­vaslatát, szíveskedjenek felállani. (Megtörté­nik,) Többség. Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik Baticz Gyula képviselő ur mentelmi ügyében a mentelmi bizottság jelen­tésének tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Mikovínyi Jenő előadó : A g yö'i'i Jiii'. io ügyészség kérte Bâtiez Gyula képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztését. Ugyanis a veszprémi kir. törvényszék határozata és az ottani kir. főügyészség inditványa szerint Bâ­tiez Gyula képviselő ur alaposan gyanúsítható azzal, — amint az iratokban mondva van — hogy 1923. évi január hó 13-án Budapestről Pá­pára leutazott, ott aznap este Baranyai György kőmives lakásán me-^ent, s az ottlevő szo­ciáldemokrata munkások előtt kijelentette, hogy csak nyugodjanak meg az elvtársak, feb­ruár 20-án megfordul a helyzet és akkor ők lesznek az urak. A következő nap délután ugyanott, Bara­nyainak lakásán az összegyűlt munkások előtt azt a kijelentést tette, hogy február 20-án vál­tozás lesz, (Peidl Gyula : Hány órakor ?) az ententebizottság segítségével lef egy vérzik a katonákat és ők lesznek megint az urak. A nyomozás lefolytattatván, igen sok ta­nút hallgattak ki ebben az ügyben. (Farkas István : Néhányat megvertek közülök.) Ezt az utóbbit nem lehet megállapítani, de tény az, hogy vannak a nyomozás során kihallgatott tanuk, akik ha_ nem is egészben minden kije­lentést, de annak egyes részleteit igazolni lát­szanak. (Vázsonyi Vilmos : Például ?) Például az egyik tanú azt mondja, hogy amikor a pá­pai építőmunkások szakszervezetének valamely ülését akarták megtartani, azonban azt nem engedélyezte a rendőrség, nem tudom, micsoda okból, Baticz képviselő ur nem tudott vissza­utazni azonnal, hanem a vonatra várnia kel­lett, megjelent Baranyai György lakásán, és ott beszélgetett. A tanuk megegyeznek abban, hogy azt mondta : csak legyenek türelemmel, február 20-án nagyobb fordulat lesz. (Peidl Gyula : Február 20-án, délelőtt 11 órakor !) Van egy másik tanú, aki azt mondja, hogy a szomszéd szobában volt és hallotta azokat a kijelentéseket, amelyeket Baticz Gyula képviselő ur tett, hogy igenis, változás lesz és entente­segitséggel lefegyvérzik a kormányt ; csak le­gyenek türelemmel, mert ők lesznek az urak. (Derültség a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ezt mondja valami Cseke István nevű tanú. (Vázsonyi Vilmos: Ez messziről hallotta, tehát! többet tud !) Megállapítható, hogy ha ez a tényállás, amint le van irva, megfelel a valóságnak, ez az állami és társadalmi rend felforgatására irá­nyuló cselekményt képez. Miután pedig az ilyen állítások mellett annak mérlegelése, váj­jon ez kétséget kizárólag és a büntető perrend által kivánt formában és mértékben bebizonyit­ható-e, nem a nemzetgyűlés és a bizottság fel­adata, miután a kauzális nexus a cselekmény és a képviselő ur személye között nem vitás, zaklatás esetét pedig a bizottság nem látja fen­forogni, azt javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Baticz Gyula képviselő ur mentelmi jogát az ügyből kifolyólag függessze fel. Elnök : Kivan valaki szólani 1 (Nem !) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. Kö­vetkezik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatik-e Baticz Gyula képviselő ur ügyében a mentelmi 'bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (igen ! Nem ) Kérem azokat a képviselő ura­kat, akik a mentelmi bizottság javaslatát elfo­gadják, sziveskdjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. Ilyen értelemben mondom ki a hatá­rozatot. (Szabó Imre : Adják ki az egész pár­tot en bloc !) — Rothenstein Mór : Titkos óha­juk úgyis ez !) Napirend szerint következik a közhivata­lokban a kisebbségi nyelvek ismeretének bizto­sításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Rácz János előadó : T. Nemzetgyűlés ! A világháborút bekoronázó béketárgyalások ha­talmasságai talán magmk - is megborzadtak attól a ténytől, amelyet, lehet, hogy a bosszú szava, lehet, hogy korábbi könnyelmű Ígéreteik honorálása diktált, vagy lehet, hogy a marku­kat tartó törpe vazallusok mohó étvágya erő­szakolt ki alaptalan vádakkal és hamis ada­tokkal, le amely tényük mindenesetre olyan égbekiáltóan igazságtalanul vonta meg az uj határokat és népek millióit kényszeritette ide­gen járom alá, s talán ez a meg'borzadás szülte a békeszerződésekben a kisebbségi jogok vé­delmét, Szomorúan tapasztaljuk és tapasztalják különösen elszakított véreink, hogy a kisebb­ségi jogoknak a békeszerződésekben lefektetett védelme eddigelé irott malaszt maradt, ame­lyet csak mi veszünk komolyan, mi, akik min­dig szerettünk és iparkodtunk vállalt köteles­ségeinknek eleget tenni. A kisebbségi jogok tekintetében vállalt kötelezettségeink legnagyobb részének mái­eleget tett a 4800/1923. szám alatt kibocsátott ministerelnöki rendelet, amely a vállalt obli­gón felül ugy kulturális téren, mint a közhi­vatalok előtt biztosította a kisebbségek jogait, (Farkas István: Ezelőtt 20 esztendővel kellett volna megesináln !) A tárgyalás alatt álló tör­vényjavaslatban felölelt intézkedések rende­leti utón nem voltak elintézhetők, amennyiben ennek törvényi akadályai vannak. Ugyanis ez a javaslat azokon a területeken, ahol a kisebb­ség 20%-nál nagyobb számban van, ugy a két alsófoku bíróságnál, valamint a közhivatalok­nál a kisebbségi nyelvben jártas egyének al­kalmazását rendeli el a jövőre nézve, a már alkalmazottakkal szemben pedig azt a kötele­zettséget állit ja fel, hogy kötelesek a kisebb­ségi nyelvet két éven belül elsajátítani és pe­dig áthelyezés, illetőleg elbánás alá vonás terhe alatt. Ez a törvényjavaslat módosítja tehát az alsófoku bíróságnál alkalmazott személyzet­nek, valamint a közalkalmazottaknak a tör­vényben lefektetett képesítését, szankció tekin­tetében pedig a birói függetlenség, valamint a vármegyei autonómia törvényi biztositékait érinti.- •-" -

Next

/
Oldalképek
Tartalom