Nemzetgyűlési napló, 1922. XXI. kötet • 1924. február 21. - 1924. március 21.

Ülésnapok - 1922-246

62 À nemzetgyűlés 246. ülése i92± mondotta, (Folytonos zaj a szélsőbaloldalon. Halljuk ! Ralijuk! jobb felől.) Drozdy ur a kö­vetkezőket válaszolja az ügyésznek. (Kothen­stein Mór : Ezt a mellényzsebéből Anette elő 1 —; Zaj és derültség. — Beck Lajos : Véletlenül nála volt !) Hála Istennek, véletlenül itt van. (Zaj és derültség. — Horváth Zoltán : El van készülve a támadásra ! — Gróf Bethlen István mmisterelnök : Ugy látszik, megtudta, hogy mi készül !) f Olvassa) : »Végül a vádlott szólott, vissza­utasítva az ügyésznek azon vádját, hogy ő er­kölcstelen ember és azt hiszi, hogy ebben neki majd a biróság tisztára mossa a...« (Drozdy Győző : Tisztára is mosott ! Meg is mondta, hogy üldözés volt ! — Zaj.) Erre azonban a következőket mondja (olvassa) : »Azért lettem destruktívvá, azért szegődtem a zalaegerszegi internálótábor üldözöttjei mellé, mert engem is üldöznek, és ha elitélnek, még destruktívabb leszek, mert ez az ember természetéből folyik, és ha elitélnek, akkor is bálványa maradok (Folytonos zaj a szélsőbal oldalon.) azoknak, akik ma még nem mozdulhatnak meg.« (Nagy zaj. — Drozdy Győző : Állom ma is !) Azt hiszem, hogy ebben a hazában a becsü­letes emberek nieg'mozdulhatnak. A csatorna patkányainak pedig nem akarok bálványa lenni, mert csak azok nem mozdulhatnak meg. (Folytonos nagy zaj a Ház minden oldalán. — Maüay Gyula : Nincs igaza ? — Élénk ellen­mondások a szélsőbaloldalon.) Ezt megirtam a Világ-nak, de válasz nem jött rá. Azt irtam, hogy aki ilyet állit, az olvassa el a lapokat s mindenkire, aki továbbra is fentartja ezeket, kijelentem, hogy arcátlanul hazudik ! (Zaj a szélsőbaloldalon. — Horváth Zoltán : Isten vele, Dénes !) Elnök : A képviselő urat ezért a kifejezé­sért rendreutasítom. (Zaj.) Patacsi Dénes : Köszönettel veszem az el­nök ur rendreutasitását és meghajlom előtte, (Zaj <s szélsőbaloldalon.) az inparlamentáris kifejezésért pedig a t. Háztól is bocsánatot ké­rek, de azt nem itt a Háziban elhangzott kije­lentésekre értettem, hanem azokra a cikkekre, amelyekben ezt állították. Azért hivatkoztam rá idézetképen. Drozdy képviselőtársam azt mondja, hogy engem valahonnan felkaptak. Erre nézve kije­lentem, hogy én nagyatádi Szabó Istvánnal eb­ben a pártban már akkor működtem, amikor Drozdy tanító ur még talán nem is volt Mar gyarországon számottevő ember. (Nagy zaj. Derültség és felkiáltások a jobboldalon: Ma sem az!) Hogy én miért mentem a földmives párttal, erre is felelek s e tekintetben is igazol­tak engem a történtek. Amikor visszajöttem, kérdeztem Mayer Jánostól, a pártnak akkori vezetőjétől: hát ez a Singer-Szemző, meg Barta kicsoda! Ezek beléptek a kisgazdapártba és egyszerre vezetők lettek. Ott van köztük egy elegáns ur is, Drozdy titkár ur. Ezek engem nem vezetnek, vagy én megyek ki a pártból, vagy ezek. Ezt mondtam. Megmutattam tehát, hogy hű maradok azokhoz az elvekhez, amelye­ket nagyatádi Szabó István vall. (Zaj.) Nem vezet engem sem Singer-Szemző, sem Drozdy Győző, mert ők csak nagyatádi Szabó István köpenyege alatt akarnak nagyranőni, de szi­vükben, lelkükben sohasem érezték azt, amit nagyatádi Szabó István és vele együtt a föld­mives emberek. (Folytonos zaj. Ellenmondás ok a szélsőbaloldalon.) Ezért tehát válaszom az, hogy szemernyit sem szégyellem magam azért, hogy Drozdy > évi február hó 26~mi } kedden. Győző képviselő ur támadott Akkor szégyei­ném magamat nemzetem előtt, ha ő feldicsért volna. (Zaj a szélsőbaloldalon. Taps jobbfelől. — Propper Sándor : Tapsoljanak ! — Nagy Ernő: Mégis a forradalomnak köszönhetik, hogy itt ülnek !) Elnök : Drozdy képviselő ur kivan szólni. Drozdy Győző : T. Ház ! Bocsánatot kell kérnem azért, hogy egy ilyen alapjában véve lényegtelen válaszra viszonválasszal kell él­nem, de kénytelen vagyok erre a felszólalásra, mert a képviselő ur nagyon kerülgette, hogy vájjon csakugyan hazudtam-e, amikor azt állí­tottam, hogy Károlyi Mihály mellett lelkese­dett a Vigadóban. Erről nem nyilatkozott, már pedig én egy pillanatig sem akarok abban a színben feltűnni, mintha bármikor is hazugsá- . got állitoutam volna, mert már bebizonyítot­tam azt is, hogy ha tévedtem, eljöttem ide és bocsánatot kértem. (Ugy van! balfelől.) Ezút­tal azonban erről nincs szó. Azon a bizonyos vigadói gyűlésen, amelyet a képviselő ur az imént még tagadott, de most maga is be­vallott... (Patacsi Dénes: Sohasem tagadtam! Az a kérdés, hogy milyen céllal beszéltem!) Búza Barna azt mondta Patacsi ur beszéde után, hogy bárcsak sok ilyen embere lenne az országnak. (Zaj.) Búza Barna a magyarok­nak ezt a fajtáját tenyészteni akarta, (Nagy zaj.) tenyészteni a Patacsi-félek fajtáját. Eb­ben azonban Búza Barna tévedett. Ha én neki lennék, nem tenyészteném annak fajtáját, (Patacsi Denes : Nem önre van bizva ! — Zaj és derültség.) aki letagadja azt, hogy egyszer Károlyi Mihályt magasztalta, (Patacsi Dénes : Soha !) máskor a kurzust magasztalta, s ha újra jön egy más politikai irány, akkor annak lesz hatalmas eszköze. (Nagy zaj. — Hebelt Ede : Fogja még Károlyit is magasztalni ! Még rákerül a sor !) Ezt a fajta embert én nem tenyészteném, mert szerintem, a magyar ember olyan : ha kell, elvérzik egy gondolatért, egy eszméért... (Patacsi Dénes : Krisztust is megfeszitették a latrok, pedig Isten fia volt ! — Nagy zaj.) Elnök : Patacsi képviselő urat kérem, mél­tóztassék csendben maradni ! Drozdy Győző: A t. képviselő ur kihúzta a mellényzsebéből ' a veszprémi tárgyalásról szóló lapot r és ezzel azt akarta bizonyítani, hogy én még a veszprémi^ tárgyaláson is azt inertem mondani az ügyésznek és bírónak, hogy: ha le is csuknak az alattam levő bör­tönbe, akkor is megmaradok elveim mellett. (Patacsi Dénes : A destrukció mellett !) Ha ezt destrukciónak nevezik, akkor destruktív va­gyok. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ezt meg­mondtam a bii^óságnál is: nem könyörögtem, nem mondtam, hogy más leszek a jövőben, ha­nem azt hangoztattam, hogy igenis, ki fogok tartani elveim mellett és nem kell az az am­nesztia, amelyet a biróság asztalán őrzött. (Zaj.) Visszautasítottam ezt és azt mondtam, hogy csak olyan emberektől fogadok el kegyel­met," akik nálam tisztábbak, különbek. (Helyes­lés és taps a szélsőbaloldalon.) Én tehát a biróság előtt sem tagadtam meg elveimet ; ott is kijelentettem, hogy vé­dője akarok lenni az üldözötteknek, ártatlanul szenvedőknek' . . . (Nagy zaj jobbfelől, — Pa­tacsi Dénes: Hát a sárga csizma, hol van?) Majd beszélek én mindenről ! — (Nagy zaj a jobboldalon.) Elnök : Patacsi képviselő urat kérem, mél­tóztassék csendben maradni. (Zaj a jobbolda~ Ion.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom