Nemzetgyűlési napló, 1922. XXI. kötet • 1924. február 21. - 1924. március 21.

Ülésnapok - 1922-258

A nemzetgyűlés 258. ülése 1924. évi március hó 19-én, szerdán. 393 lesz az országban rend, amig a földbirtok és nagybirtok épugy nem veszi ki a részét az államterliékből, mint a kisemberek. (Kiss Menyhért: Progresszió alapján ! — Zaj.) De Halász Mór t. képviselőtársam nagybecsű figyelmébe ajánlom azt, hogy méltóztassék e törvényjavaslat másik alapját, a vagyonadót is megnézni. A vagyonadótörvény értelmében az adót a földbirtok, a nagybirtok — hangsúlyozom, mindig arról beszélek, mert a kisbirtok eléggé meg van terhelve — tartoznék az ingatlanok forgalmi értéke, a tényleg elért érték után, vagy a szokásos haszonbér összegének húszszorosa után fizetni a vagyonadót. Mi történt azonban a vagyonadónál is ? 1921ben az történt, hogy a pénzügyminister és a magyar kormány — nyilván a nagybirtokososztály túltengő hatalma révén — kiadott egy rendeletet, a 18.600. számú rendeletet, amelyben a magyar pénzügyminister, a törvénnyel szemben, az ingatlan forgalmi értékével szemben megszabja egy hold föld értékét, ismét a kataszteri tiszta hozadék alapján, amikor ma egy hold föld ára 5 és 100 millió korona között váltakozik. (Ellenmondások és derültség a jobboldalon. — Hedry Lőrinc : Hol van az a százmilliós föld ? — Meskó Zoltán : Ö a villát is rajta gondolja!) Méltóztassanak megnézni, hogy mennyi Budapesten egy hold föld értéke: egy milliárd! (Hedry Lőrinc: A házteleké!) Az is ez alá a redelet alá esik, itt arról is szó van. Méltóztassanak csak nyugodtan lenni. (Derültség a jobboldalon. — Nánássy Andor : Nem vagyunk nyugodtan ? — Drozdy Győző ; Most véletlenül nagyon igaz dolgot beszél! — Derültség. — Hedry Lőrinc : Vak tyúk is talál szemet!) A t. többség talán inkább háborodna fel ezeken a tényeken, ne pedig mosolyogjon rajtuk. Méltóztassanak meghallgatni tehát, hogy miért üres az államkassza és miért nyomorítják meg a dolgozók millióit Magyarországon ilyen borzalmas adókkal. Azért, mert — mint mondtam — a forgalmi érték helyett a következő alapon kell a földbirtoknak a vagyonadót fizetnie (olvassa): Ha az ingatlan 1914 augusztus 1-je óta adásvétel tárgya nem volt, akkor — mondja a minister rendelete — az egy gazdasági egységet képező ingatlan forgalmi értéke általában az átlagos kataszteri tiszta jövedelem szem előtt tartásával akként állapítandó meg. hogy a holdankénti forgalmi érték —• a munkásoknál és tisztviselőknél ezt nem állapítja meg — ha a kataszteri tiszta jövedelem nem halad meg 1 koronát, 3000 korona, ha két koronát nem halad meg, 3400 korona, ha három koronát nem halad meg, 3800 korona, ha négy koronát nem halad meg, 4200 korona, ha öt koronát nem halad meg, 4500 korona, ha hat koronát nem halad meg, 4800 korona, és igy tovább. Ha pedig — s ez a maximum — húsz koronát meghalad a kataszteri tiszta jövedelem, akkor egy katasztrális hold föld forgalmi értéke 9000 korona. (Kiss Menyhért: Csekélység! — Halász Móric: Mikor kelt ez a rendelet?) 1921-ben. Miért kérdi képviselőtársam? (Halász Móric: Csak nem ennek az alapján vetették ki az adót?) 1921-ben ennek alapján állapították meg az önök vagyonadóját, amelyet önök most is fizetnek. A kényszerkölcsönnek is ez az alapja. (Halász Móric: Hány szorosan? — Drozdy Győző: Az bizonyos, hogy kibújnak a megterhelés alól!) Mindjárt kiszámítjuk, nagyon egyszerű. Ez olyan rendkívül fontos kérdése az országnak, hogy amíg a földbirtok nem fizeti meg a törvény értelmében az adót, addig a tisztviselőknek és a munkásság millióinak kell megíizetniök azt, amit a földbirtokosok nem fizetnek meg. Ez csak világos dolog. (Ulain Ferenc: A kisgazdákra ez nem vonatkozik!) Fájdalom, a helyzet az, hogy a kisgazdák eléggé meg vannak terhelve a kincstári haszonrészesedéssel és a forgalmi adóval. (Fábián Béla: Az sem olyan veszedelmes! — Drozdy Győző: A kataszteri beosztás kedvezőtlenebb a kisbirtokra nézve!) Ugyanigy rendelkezik ez a rendelet a házbirtoknál és a. városi telkeknél is, mert ezekre nézve elrendelte, hogy általában békebeli értékük három-hatszorosát kell venni a vagyonadó alapjául. Azt hiszem, hogy ezekkel a tényekkel megmagyaráztam azt, hogy miért van pénzügyi válságban az ország. Azt hiszem, ezekkel a tényekkel igazolva van, hogy miért kell a kormánynak külföldi kölesönért mennie. Azért, mert a munkásság és a tisztviselőosztály elérkezett a teherviselő képesség határáig, de viszont a nagybirtokkal szemben a kormány nem mer fellépni, azzal szemben tehetetlen és nem meri azt megközelítőleg sem ugy megadóztatni, mint a kisembereket és a dolgozókat. (Ugy van! a szélsőbaloldalon. — Zaj.) Méltóztassanak azonban megengedni, hogy még egy kissé időzzem ennél a pontnál. Odaát Erdélyi képviselő ur és az előbb közbeszólás formájában Halász képviselőtársam is kétségbevonta, hogy ilyen hihetetlen rendelet mentesiti a nagybirtokot, és hogy egyáltalában létezik ilyen rendelet. Ezt már szóvátettem. Szóvátettem azért, mert ugy érzem, hogy ennek a nemzetnek addig nem szabad megnyugodnia, amig ezek az óriási fundált vagyonok is nem veszik ki olyan mértékben a nemzet terhéből részüket, mint a kisemberek. (Ulain Ferenc: Teljesen igaza van!) Kérem a sajtót, hogy vigye ezt a dolgot az ország elé, tárja fel azt a helyzetet, hogy a két legnagyobb jövedelem —- óriási jövedelmekről és óriási vagy ónokról van szó — mentesül egy privilegizált pénzügyministeri rendelet értelmében az állami terhek fizetésének kötelezettsége alól. Ezt szóvátettem már, egyenesen és őszintén felszóli

tottarn Kállay Tibor pénzüg3~minister urat: álljon fel, mondja, meg, igaz-e, hogy a földbirtoknál a jövedelmi adót a nagybirtok a kataszteri tiszta jövedelem százszorosa után, a kisbirtok pedig százötvenszerese után fizeti, a vagyonadót pedig a 18.600-as rendelet alapján szintén ilyen arányban fizetik? (Egy hang jobbfelől: Ülve maradt!) Nem. Mivel egyenesen intéztem hozzá a kérdést, kénytelen volt felállani és nyilatkozni. Akkor kérdést intéztem a pénzügyminister úrhoz. Ugyanis azt imputálta nekem, mintha azt mondtam volna, hogy a földbirtok egyáltalában nem fizet adót. (Olvassa); »Ezt nem mondtam. Ne értsék félre szavaimat. Csak azt mondtam, hogy a pénzügyi kormányzat nem tartja be a törvényt a földbirtok megadóztatásánál, x^lkalmat és módot adtam a pénzügyminister urnák arra, hogy nyilatkozzék, igaz-e az, amit állítottam vagy sem; igaz-e az, hogy a törvénytől eltérőleg a földbirtoknál a pénzügyminister ur utasítása alapján csak igen minimális alapon vetik ki az adót, igen vagy nem ? A törvény világosan megmondja, hogy a saját kezelésben levő mezőés erdőgazdasági üzemekből és ezekkel kapcsolatos jogokból eredő jövedelemnél saját gazdálkodás folytán az az érték, amelyet valósággal elér, haszonbérbe adott ingatlanoknál pedig a haszonbér képezi a jövedelmi adó alapját. Vizsgáljuk meg, hogy a pénzügyminister ur ilyen értelemben szedi-e be az adókat a földbirtok után vagy nem, vagy pedig igaz-e az, hogy a minister ur utasítása alapján _ a kis- és középbirtoknál a kataszteri tiszta jövedelem százötvenszeresét, a nagybirtoknál pedig a kataszteri tiszta jövedelem százszorosát vetik ki? »Másodszor pedig'azt kérdezem, igaz-e, hogy 58*