Nemzetgyűlési napló, 1922. XXI. kötet • 1924. február 21. - 1924. március 21.

Ülésnapok - 1922-255

314 14 nemzetgyűlés 255. ülése 1924. megtalálta önökhöz is ezt az utat és önök igen gyakran nem a magyar munkásság érdekét, hanem a zsidó nagytőke érdekét képviselik. (Ugy van! Ugy van! a balkbsépen és a jobboldalon. — Egy hang a jobboldalon: Igaza van! — Rothenstein Mór: Mi minden reakció és kizsákmányolás ellen küzdünk! — Szijj Bálint: Tettekkel mutassák meg, ne csak szóval ! — Elnök csenget.) Valóságos szerencsétlenségnek tartom, hogy az első munkásszervezkedés a római világ óta, amikor már volt öntudatos munkásmozgalom, a judeo-marxizmus alapján történt meg és ezzel egy áthidalhatatlan szakadék létesült a becsületes dolgozó munkásság és a polgári társadalom között. (Egy hang jobbfelöl: Nagy igazság.) Az a nagy kettős katasztrófa, amely a modern kultúrát öszszedüléssel fegyegeti, a világháború és bolsevizmus: egyfelől az arany-internacionálénak, másfelől a vörös internacionálénak a szüleménye, Ha a bolsevista és főleg kommunista gazdasági rend Oroszországban meg is bukott, másfelől azt látom, hogy az arany-internacionálé megerősödve került ki a világháború zivataraiból. Ezzel az arany-internacionálé val szemben a magyar munkásnak, a magyar polgárnak, a magyar középnemesnek, a magyar földbirtokosnak és arisztokráciának egyformán kötelessége sikra szállni és nem adom fel azt a reményt, hogy az igen t. munkásképviselők — legalább is egyrésze — belátva azt, hogy csak nemzeti alapon lehet, főleg egy ilyen nyomorult eltaposott ország rekonstrukcióját szolgálni, s belátva azt, — Peidl Gyula igen t. képviselőtársam londoni tapasztalataira gondolhat, —- ott azt láthatta, hogy egy nagy világhatalom, Anglia és munkáspártja sem engedheti meg magának azt a luxust, hogy a nemzeti szempontokat ügyeimen kívül hagyja. Uraim, ha önök ugyanerre az alapra helyezkednek, (Rothenstein Mór: Mi sem hagytuk figyelmen kivül!) ha önök a magyar munkás érdekét nemzeti alapon akarják szolgálni és ezzel a mindnyájunkat elnyomással fenyegető arany-internaeionáléval szemben a polgári társadalommal együtt akarják megvívni a harcot, mi nemzeti alapon állva, mindenkor a nemzeti munkássággal együtt fogunk harcolni, (Éljenzés és taps a baloldalon. — Felkiáltások: Bravó !) és tudni fogjuk a kötelességünket, és akkor el fog jönni az az idő, amikor a túloldalon ülő keresztény nemzeti agrár-érzésü képviselőtársaim és mi valamennyien, akik intranzigens keresztény alapon állunk és önök között mindazok, akik a nemzeti munkásság, a magyar munkásság érdekeit mindenek fölé helyezik, mi valamennyien egy fronton fogunk a kizsákmányoló arany-internacionáléval szemben megindulni és akkor jön el az ideje annak, hogy ennek az arany-internacionálénak magyarországi uralma és annak tehetségtelen expoziturája, ez a kormányzati rendszer megdűljön. A javaslatot nem fogadom el. (Éljenzés és taps. Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Az idő előrehaladván, a vitát megszakítom. A ministerelnök ur kivan nyilatkozni.^ Gr. Bethlen István ministerelnök : Nem azért szólalok fel, hogy a t. képviselő ur fejtegetéseire válaszoljak, hanem egy incidensből kifolyólag. Amikor Örffy t. képviselőtársam beszélt, akkor, azt hiszem, Zsirkay vagy valamelyik másik képviselő ur közbeszólott, azt mondván, a kormány ne alkudozzon azután újból azokkal, akik állítólag kicsempészték a magyar koronát. Erre én felindulásomban azt mondtam ; hogy lehet ilyen ostobaságot mondani. Beismerem, hogy ezzel megsértettem a parlamentarizmus szabályait és kérem ezen kijelentésemet ennek folytán meg nem történtnek tekinteni. (Helyeslés.) Elnök: Mielőtt legközelebbi ülésünk napirendiének megállapítására rátérnénk, a házszabályok évi március hó 13-án, csütörtökön. 203. §-a alapján határoznunk kell Rubinek István képviselő urnák azon indítványa felett, hogy a most napirenden levő törvényjavaslat tárgyalásának tartamára az ülések ideje egy órával meghosszabittassék. A házszabályok értelmében ez indítvány felett vitának helye nem lévén, felteszem a kérdést: méltóztatik-e Rubinek István képviselő urnák azon indítványát, hogy a korona értékcsökkenésének meggátlására irányuló egyes intézkedésekről szóló törvényjavaslat tárgyalásának tartamára az ülések ideje egy órával meghoszszabbithassék, elfogadni igen vagy nem 1 (Igen ! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik !) Többség. Kimondom a határozatot, hogy a nemzetgyűlés az indítványt elfogadta. Most pedig napirendi javaslatot fogok tenni. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, pénteken, folyó hó 14-én délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki: 1. Határozathozatal Rubinek István képviselő urnák és társainak azon indítványa felett, hogy a korona értékcsökkenésének meggátlására irányuló egyes intézkedésekről szóló törvényjavaslat tárgyalásának tartamára az ülések ideje napi nyolc órában állapitassék meg. 2. A korona értékcsökkenésének meggátlására irányuló egyes intézkedésekről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Méltóztatik napirendi javaslatomat elfogadni, igen vagy nem? (igen!) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Természetesen, miután előzőleg Rubinek István képviselő ur indítványa elfogadtatott, a holnapi ülés tiz órától délután három óráig fog tar.tani. Következik gróf Széchényi Viktor képviselő ur sürgős interpellációja. Gr. Széchényi Viktor : T. Nemzetgyűlés! Nagyon köszönöm az elnökségnek, hogy megengedte a sürgős interpelláció előadását és alkalmat adott ezzel nekem, aki egy olyan kerületet képviselek, amelyben cirka hatezer holdnyi szőlőterület is van, bogy előadhassam ezen szőlőterületen illetve szőlőbirtokosokkal, szőlőművelőkkel kapcsolatos sürgősen orvoslandó sérelmet. Mór és vidéke cirka hatezer katasztrális hold szőlőt foglal magában, amely hatezer hold egynéhány nagyobb szőlőterület kivételével^ majdnem kizárólag kisbirtokosok, kis szőlőtulajdonosok területéből tevődik össze, félholdastul egészen háromholdas szőlőbirtokosokig ; a talaj pedig olyan minőségű, hogyha nem is kezelik minden esztendől)en szénkéneggel. a filoxera két-három esztendő alatt oly mértékben elszaporodik rajta, hogy teljesen elpusztítja a szőlőtőkéket. Mivel azonban a háború ós az azt követő esztendők korlátolt gazdasági forgalma nem engedte meg, hogy a gazdák kellő mennyiségű szénkéneget beszerezhessenek, máris erősen tapasztalható a szőlőtőkékben a beállott hanyatlás. A háború előtt volt Magyarországon egy nagy gyárunk, amely majdnem kizárólag látta el gyártmányaival a szénkénegszükségletet. Ez a gyár Pozsonyban volt. Miután azonban a szerencsétlen trianoni béke folytán elragadták tőlünk ezt az ősi koronózó városunkat, ez a gyár most már nem a belföldön van. A kormány nagyon helyesen számolt azzal a ténnyel és annak idején iparkodott csonka Magyarországon szénkéneggyárat felállitani. Gondolom, 1922-ben történt, hogy egy magát olasz társaságnak nevező részvénytársaság Balaton-Edericsen ilyen szénkóneggyárat létesített. A kormány belekapcsolódott ebbe a részvénytársaságba olyan formában, hogy a részvények 51%-át megszerezte, a többit pedig ezen állítólagos olasz csoport kezén hagyta. Ez a gyár lett volna hivatva annyi szénké-