Nemzetgyűlési napló, 1922. XXI. kötet • 1924. február 21. - 1924. március 21.

Ülésnapok - 1922-255

"À nemzetgyűlés 255. ülése 1924. évi március hó 13-an, csütörtökön. á09 a koronát 0'03-ról 0'0180-ra fogja csökkenteni. (Ulain Ferenc: Ma már 0"0080-on áll! — Zsirkay János: Zseniális!) Ha nem bürokratikusán nézzük ezt a kijelentést, hanem azt keresem, hogy az ilyen kijelentés a közgazdasági életre — és pedig nemcsak a belföldi, hanem a külföldi közgazdasági tényezőkre is minő természetes és szükségszerű következményekkel fog járni, akkor mindenekelőtt le kell szögeznem azt, hogy a koronaérték leszállításának ilyen bejelentése egyfelől szükségessé tette a külföld minden koronatulajdonosának, mindazoknak a külföldi tőkéseknek, akik a külföldi kölcsön reményében esetleg kezdték a magyar koronát visszatartani, hogy sürgősen szabaduljanak a magyar koronától és sürgősen iparkodjanak a magyar koronát még 0'03-as árfolyamon beváltani, mielőtt még 0*ül8-ra szállna le. (Zaj,) Annak a külföldi spekulánsnak is, akinek nem volt effektiv magyar koronája, — a belföldiről nem is beszélek, — azonnal fel kellett hogy tűnjék az a jelenség, hogy rizikó nélkül néhány nap alatt eladhatja 0'03-as árfolyamon a magyar koronát és később 0*018 as árfolyamon visszaveheti. Rizikó nélkül lehetett a magyar koronát megkontreminálni. Ezt a rizikó nélküli nyereséget az egész külföld, elsősorban a bécsi tőzsde a legteljesebb mértékben kihasználta; és noha mint magyar ember, fel vagyok háborodva a magyar korona zuhanásán, egy külfölditől, idegen állampolgártól még csak rossz néven sem vehetem, hogy rizikó nélkül próbált magának nyereséget biztositani. (Zsirkay János: És Kállay még mindig minister! Zaj.) De nemcsak a külföldi spekuláció és a külföldi tőke kontreminálta meg erre a kijelentésre a magyar koronát, hanem a belföldi érdekeltség is és pedig elsősorban az az érdekeltség, amely valorizálatlan jegyintézeti hitelek révén kellő súllyal, kellő pénzzel és megfelelő eszközökkel rendelkezett arra nézve, hogy a magyar korona megkontreminálásának árán magának igen nagy jövedelemre tegyen szert. Az alábbiakban bátor leszek konkrét adatokat közölni az igen t. Nemzetgyűléssel, megjegyezvén azt, hogy ezek a konkrét adatok a bécsi sajtóban •már tötb izben napvilágot láttak és hogy én a magam részéről a m. kir. kormánytól egyetlen cáfolatot ezekre vonatkozólag nem látván és nem olvasván, mindaddig, amig ezek az adatok meg nem eáfoltatnak, kénytelen vagyok azokat hiteleseknek elfogadni. Igen t. Nemzetgyűlés! 1923 februárjában az osztrák és a magyar Devizaközpont között egy megállapodás létesült, amelynek értelmében osztrák állampolgároknak Budapesten lévő koronakövetelései, — amely koronakövetelések Magyarországra behozott áruk eladásából, vagy Magyarországba^ visszaküldött tőzsdei értékek tőzsdei eladásából, vagy bármiféle más címen Magyarországon keletkeztek, — szóval osztrák állampolgároknak magyarországi koronakövetelései nem irhatok át más idegen számlájára, hanem csupán belföldi fizetésekre használhatók fel. Ez a rendelkezés, nagyon helyesen, azt a célt szolgálta, hogy bécsi cég — például a bécsi importőr, aki Magyarországra árut hozott — Bécsben ne adhassa el magyarországi koronaköveteléseit, mert ebben # az esetben a bécsi piacon a magyar koronában játék indul meg s Bécsben egy olyan magyar koronakinálat fejlődhetik ki, amely a magyar korona sorsára káros és kedvezőtlen befolyást gyakorolhat. Épen azért a két devizaközpont közötti megállapodás ugy szól, hogy a magyar Devizaközpont külön engedélye kérendő ki mindazokban az esetekben, amikor külföldi állampolgár folyószámlájáról magyar koronaNAPLÓ XXI. követelés más külföldi folyószámlára iratik át. Ez a rendszer teljesen biztosította volna azt, hogy a budapesti nagybankokon és nagy intézményeken keresztül külföldi koronakiajánlások ne történhessenek. Ennek ellenére már egy évvel ezelőtt az a helyzet állott elő, hogy Bécsben »Innlands—Budapest« címen magyar belföldi koronában igen nagy üzlet fejlődött ki zugforgalomban, amelyben, — amint igazolni fogom, — a budapesti Devizaközpont is hivatalosan részt vett, szóval a Devizaközpont tudtával és közreműködésével, a magyar és az osztrák devizaközpont között történt megállapodások egyenes felrúgásával, a magyar korona külföldi kiajánlása rendszeresen és üzletszerűen folyt. (Pikier Emil: Ugy van! Teljesen igaza van Eckhardtnak! — Ulain Ferenc: Ki felelős ezért? Nem felelős érte senki! — Zaj. — Kiss Menyhért : Felesleges az egész parlament! — Mayer János : Hallgassák meg a saját szónokukat! -— Gömbös Gyula: Csupa egyformán gondolkozó ember ül most itt! —- Folytonos zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Eckhardt Tibor: Igen t. Nemzetgyűlés! Ha már most azt nézem, hogy mi volt a technikája ennek a magyar koronakiajánlásnak és hogy kik végezték ezt a műveletet, akkor bátor vagyok a következő konkrét adatokkal szolgálni, amelyek azt bizonyitják, hogy a budapesti nagy bankok és a vezető bankok maguk is bécsi cégek részére Budapesten álneveken, belföldi egyéneknek a nevén hamis számlákat vezettek, amely hamis számlákon keresztül rendszeresen és üzletszerű leg történt a bécsi állampolgárok magyarországi korona-követeléseinek Bécsben való adásvétele. Bátor vagyok nevekkel szolgálni. A következő magyarországi bankcégek a következő hamis számlákon bonyolítottak le bécsi megbizásra koronakiajánlásokat. (Friedrich István: Érdekes, halljuk ! — Olvassa): »Magyar Általános Hitelbank, (Ulain Ferenc: Brávó ! Éljen !) Veress Géza néven vezetett egy hamis számlát Kux, Bloch és Társa bécsi cég részére; a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Hofmann Ödön néven vezetett hamis számlát a bécsi Hermes Wechselstube Aktien-Gesellschaft részére; (Ulain Ferenc: Dorogi gummi stb. !) a MagyarCseh Iparbank Sándor Lajos néven vezetett hamis számlát a bécsi Verkehrsbank részére; a Budapesti Egyesült Fővárosi Takarékpénztár Willy Heilpern néven vezetett hamis számlát az Ullmann és Társa bécsi cég részére; a Kereskedelmi Bank Ehrlich Ármin igazgató néven vezetett hamis számlát a bécsi Centralbodencreditbank részére ; a Biedermann-Bank budapesti bankház Klein Artúr nevén vezetett hamis számlát a bécsi Biedermann-cég részére ; a Politzer és Rosenberg budapesti cég Weil Miksa néven vezetett hamis számlát a bécsi Lombard- és Escomptbank részére; aKompass-bank budapesti Andrássyuti fiókja Schwartz Artúr néven vezetett hamis számlát a bécsi Kompass-bank részére; (Ulain Ferene: Kopinits nincs itt? — Derültség.) a Coloniale Óvadékbank Geiringer Ottó és dr. Neumann Richard néven vezetett hamis számlát ,az emiitett bécsi Kompass-bank részére; az Ágai és Társa cég Brody János néven vezetett hamis számlát a bécsi Länder-bank részére; a Vágó Mátyás és Társa cég — amely a Devizaközpont hivatalos bevásárlója és főmegbizottja — Fábri Sándor néven vezetett hamis számlát a bécsi Vágó és Fábry cég részére; dr. Bródy és dr. Biró cég Füredy Tódor néven vezetett hamis számlát a bécsi Fidesbank részére; (Felkiáltások bal felől: Gyönyörű! — Pikier Emii: Milyen szép nevek vannak a világon! — Zaj.) a Schwitzer Jenő bankház Sinnreich néven vezetett hamis számlát a Storfer és 46