Nemzetgyűlési napló, 1922. XXI. kötet • 1924. február 21. - 1924. március 21.

Ülésnapok - 1922-254

A nemzetgyűlés 254. ülése 1924. után ilyen eszközökhöz nyúlnak a hatóságok, hogy a néppel szemben eljárjanak. (Ellentmondások a jobboldalon.) Előttem szóló képviselőtársam igen helyesen rámutatott arra, hogy még az általunk nem becsült, részünkről nem hivatkozott trianoni szerződésben is benne van az, hogy meg van engedve a földmives munkások szervezkedése, és a mi kormányunk külföldön, amikor kölesönért jár Európa nagyobb városaiban, állandóan hivatkozik a demokráciára. (Patacsi Denes: Elmondta már Szeder, nem kell ismételni !) Én nem azt mondom el. amit ő mondott, hanem most mást mondok. Közbeszólás formájában akkor is megmondottam, (Mozgás a jobboldalon. ~ Pikier Emil: Joga van ugyanazt is elmondani!) hogy a demokráciát nem lehet másképen elképzelni, mint az általános, titkos községenkénti választójog alapján. (Zaj.) Ha a magyar népnek a bányák mélyébén, vagy a zöld mezőkőn, a hol szánt-vet, jó a munkája az ország naggyá tételére jó az energiája az ország gazdasági kiépitésére, akkor ám tessék megadni neki a jogot politikai tekintetben is. Az amerikaiak már rájöttek a Monroe-elvre, hogy: Amerika az amerikaiaké. Magyarország is legyen a dolgozó, keresztény magyarságé. Ha általános titkos választójog alapján öszszeült parlament volna itt együtt, akkor ennek a törvényhozásnak, a munkája egészen máskép nézne ki, (Barthos Andor: Jól nézne ki ! — Pikier Emil: így nagvon jól néz ki? — Reisehl Richárd: Ahogy mi kinézünk igy is!) Megnyugtathatom igen t. Barthos képyiselőtársamat, hogy az első nemzetgyűlés, amely az általános titkos választójog alapján ült össze, semmiféle olyan forradalmi alkotást nem hozott létre, amely Magyarországra nézve ártalmas lett volna. Elnök : Kérem a képviselő urat, méltóztassék interpellációja tárgyához közeledni (Zaj.) Kiss Menyhért: A demokráciára való utalást azért tartottam szükségesnek beszédemben, mert ezeknek a verekedő tisztviselőknek megbüntetését, ezeknek a véres és felháboritó visszaéléseknek (Barthos Andor: Senki sem helyesli!) megszüntetését olyan kormányzattól várom, (Barthos Andor: Ez fegyelem és büntetőjog dolga!) amely kormányzat az általános, titkos választójog alapján áll. Többen voltak már a baloldalon, akik interpellációikban hasonló sérelmeket tettek szóvá, de ezeket a sérelmeket a kormány megtorlatlanul hagyta, sőt ilyen esetekben a minister urak nem tartották szükségesnek, hogy itt a teremben jelen legyenek és az interpellációkra választ adjanak, holott ugy a minister urak, mint mi ezzel a szegény, leromlott pehely-pénzzel azért vagyunk fizetve, hogy egymás véleményét meghallgassuk és a minister urak azokat az eseteket, amelyeket mi ellenzéki képviselők kötelességszerűen idehozunk, tőlünk átvegyék, kivizsgálják és igazságot szolgáltassanak, még pedig nem pártpolitikai szempontból, hanem a jogrend és az igazság keretén belül. (Barthos Andor: De a büntető

joj>i része a dolognak a büntető biróság elé tartozik, azt tudja a képviselő ur !) A közigazgatás részéről történt. (Barthos Andor : Az a fegyelmi részére vonat; kőzik, de a másik része a büntető biróság elé tartozik ! Vagy igaz, vagy nem igaz ! Ha igaz, akkor hivatalos hatalommal való visszaélés! — Zaj.) A közigazgatás kérdése az, — még pedig a pénzügyi közigazgatásé — hogy ki kell-e vetni, vagy nem kell kivetni a forgalmi adót. Igenis szomorú, hogy ma már csak beszél és beszél ez a parlament, de a beszédeknek kevés hatásuk mutatkozik a kormány intézkedéseiben, horott a parlament etikai és technikai berendezésének követelménye is az volna, hogy annak, amit itt évi március hó 12-én, szerdán. 277 elmondunk, amit ebben a beszélő-malomban itt összehordunk, annak az intézkedésekben is meglegyen a magva és mutatkozzék a hatása, (Mozgás a jobboldalon.) Sajnos, a kormány részéről nagyon kevéssé szívlelik meg, amit mondunk. Ez azonban bennünket nem riaszt el attól, hogy állandóan ide ne hozzuk ezeket a sérelmeket. Nagyon jól tudjuk a történelemből azt — hogy például a zsidóság történetére hivatkozzam . . . (Zaj. Derültség a jobboldalon.) Elnök : Figyelmeztetem a képviselő urat, méltóztassék interpellációjának tárgyával foglalkozni, különben kénytelen volnék szigorúbb rendszabályokhoz nyúlni. Kiss Menyhért : Azért kivántam a prófétákra hivatkozni (Derültség. — Barthos Andor : A próféták kihaltak ! — Eckhardt Tibor : Csak hamis próféták vannak már, mint Bethlen ! — Zaj.) mert a zsidóság történetében a legnagyobb jogtalanságok felpanaszolását a próféták ajkairól hallotta a zsidó nép felcsendülni. Mi ezeket a sérelmeket, mint Szeder t. _ képviselőtársam is mondotta, állandóan elmondjuk akár jó kedvvel, akár komolyan méltóztatik azokat venni, mert végre mégis csak el kell, hogy következzék olyan erkölcsi atmoszféra melyben vége szakad ezeknek a pénzügyi és közigazgatási atrocitásoknak. Ezek után a helyettes pénzügy min ister úrhoz a következő interpellációt intézem (olvassa) : 1. Van-e tudomása azokról az erőszakos intézkedésekről, amelyekkel a forgalmi adó ellenőrző bizottságok nyomorgatják az adózó polgárságot ? 2. Van-e tudomása arról, hogy néha verekedéssel erőszakolják ki az adóalap elismerését ? 3. Hajlandó-e Nádaskay makói pénzügyi fogalmazó ellen elrendelni a fegyelmi vizsgálatot ?

í; Interpellációmhoz még csak azt teszem hozzá és ajánlom a minister ur figyelmébe, hogy a makói pénzügyigazgató működése teljesen tárgyilagos, teljesen szakszerű és teljesen igazságos, és azt hiszem, hogyha a minister ur ezt le fogja adni részére, a pénzügyigazgató meg fogja találni a módját annak, hogy a magáról súlyosan megfeledkezett tisztviselő ellen az eljárást megindítsa és őt felelősségre vonja. Elnök : Az interpelláció kiadatik a pénzügyminister ur helyettesének. Ki a következő interpelláló! Csik József jegyző: Eckhardt Tibor. Eckhardt Tibor: T. Nemzetgyűlés! Néhány héttel ezelőtt életemben először Szabolcsban jártam s azóta számos panasszal, kéréssel keresnek fel, melyek alaposságáról kötelességszerüleg meggyőződtem és csak alapos meggyőződés után vagyok bátor interpellációmat előadni. Ébredő bajtársakkal mentem le, hogy érintkezést keressek, hogy meghallgassam kívánságaikat és közöljem velük a mi szempontjainkat. Az utóbbi gyakorlathoz képest, természetesen ezúttal sem kaptunk engedélyt gyűlés tartásához. (Zsirkay János: Mint rendesen! — Kiss Menyhért: Hallatlan! Gyülekezési szabadságjog a keresztény kormány alatt.) Tehát csupán taggyűlést tarthattunk zárt helyiségben, ami természetesen semmi körülmények között sem volt megakadályozható. Mindamellett azon rövid idő alatt is, mig ott jártam, sokat láttam, még többet hallottam s a látottak és hallottak mélységes szomorúsággal töltenek el és kell, hogy eltöltsenek minden magyar érzésű és magyar gondolkodású keresztény embert. (Kiss Menyhért: A választásoknál jók voltak az ébredők!) Ahogy az ember Nyirbátorba beérkezik, kidőlt-bedőlt falu házakat, zsupfedeleket lát, a főtéren összefolyik a talajvíz s fél embermagasságnyira állott a viz, még csak kiárkolva sincs,