Nemzetgyűlési napló, 1922. XXI. kötet • 1924. február 21. - 1924. március 21.

Ülésnapok - 1922-250

188 A nemzet y y ülés 250. illése 192 ül, megvan a vád és a gyanúsítás. (Ugy van! Ügy van! jobbfelől.) Kérem a képviselő urat, méltóztassék minden személyes invektiva nél­kül, tárgyilagosan tárgyalni ezt a különben is nagy izgalmat okozó kérdést. (Lendvai István: Zákányt miért szöktették ki! — Perlaki György: Azt is bizonyítsa be. Ne vágjon ide gyanúsításokat! — Zaj.) Györki Imre: Olyan nagymérvű volt és olyan rendszerré fejlődött ki a földmivelésügyi ministeriumban abban az időben a kijárás, hogy olyan emberek, akik nem kijárok utján adták be kiviteli engedélyekre szóló kérelmü­ket, hanem az illetékes ügyosztály utján, mint azt normális viszonyok, normális gazdasági élet és közéleti tisztaság mellett kellene, meg véletlenül sem kaptak kiviteli engedélyt. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Ismétlem, nem áll! A legnagyobb valótlanság!) Azok kaptak csak kiviteli engedélyeket, akik előzetesen lefizették a kiszállított marhák után a 3000 koronát, a kiszállított lovak után a 2000 koronát, a sertések után az 1000 koronát, borjuk után az 500 koronát és a vetőmagvak kilogrammja után az 1 korona 10 fillért. Ezt kellett lefizetni azért, hogy valakinek kérvé­nyét tárgyalás alá vegyék. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Ez ismét a legnagyobb valótlanság! A legnagyobb va­lótlanságokat mondja a képviselő ur! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Ez annyira való, igen t. minister ur, hogy megtörtént például az, hogy ha valakinek sür­gős volt a kiviteli engedély kiadása, (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Mindenkinek sürgős volt!) mert kellő időben akart a bécsi vásárra kivinni élőállatot és ott kedvezőbb árat elérni, akkor megtette a minis­ter ur azt is, hogy annak az osztálynak a veze­tőjét, akinek ügykörébe tartoztak ezek a dol­gok, délután saját autójával behozatta a minis­teriumba. kezébe adta a kérvényt azzal, hogy ennek a kérvénynek elintézése sürgős. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: A legnagyobb hazugság, amit beszél! — Foly­tonos naqy zaj a jobb- és a szélsőhaloldalon.) Elnök: Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. A földmivelésügyi minister ur kivan nyilat­kozni. (Nagy zaj és ellenmondások a bal- és a szélsőbaloddal on és a balközépen. Felkiáltások: Nem lehet! — Szakács Andor: Interpelláció közben nem lehet beszélni! — Szilágyi Lajos: Nem lehet beszélni a házszabályok alapján! — Györki Imre: A házszabályokhoz kérek szót! — Egy hang jobbfelől; Nem beszélni akar! Nem tudják, hogy mit akar!) Csendet kérek, képvi­selő urak! (Szilágyi Lajos: Vagy van házsza­bály, vagy nincs! — Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon: Ugy van! Vagy van házsza­bály, vagy nincs!) Csendet kérek, képviselő urak! (Rakovszky István: Halljuk az elnököt!) A földmivelésügyi minister urat kértem fel, hogy nyilatkozzék. (Felkiáltások balfelöl: Nem lehet! — Szilágyi Lajos: Vagy van házszabály, vagy nincs! Menjünk haza mindnyájan! Ab­szurdum!) Csendet kérek, képviselő urak! (Szilágyi Lajos: Abszurdum! Nem lehet be­szélni!) Csendet kérek, képviselő urak. méltóz­tassanak nyugodtan maradni! (Szilágyi Lajos: A szónok maradjon állva! — Peyer Károly: Ez házszabályellenes! — Zaj. Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) . évi március hó 5-én, szerdán. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Tisztelt Nemzetgyűlés! (Felkiáltások a bal-és a szélsőbaloldalon: Üljön le! A házsza­bályok szerint nem beszélhet! — Nagy zaj.) A 1. képviselő ur vádakat hangoztatott. A nagy zajban azonban nem tudtam kivenni, hogy... (Nagy zaj.) vagy pedig... beszélt. En ennek következtében olyan kifejezéseket használtam, amelyek a parlamentáris szokásokkal ellen­keznek. Ezért a nemzetgyűlés elnézését és bo­csánatát kérem. (Helyeslés a jobboldalon. — Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldaton. — Fel­kiáltások: Nem- értettünk semmit!) Elnök: Györki képviselő urat kérem, mél­tóztassék beszédét folytatni. Györki Imre: A nagy lármától nem tudtam megérteni a földmivelésügyi minister ur közbe­szólását, (Szomjas Gusztáv: Miért csináltak olyan nag-y lármát? — Rassay Károly: Azért, mert házszabályellenes volt! — Hebeit Ede: Mert a jog és törvény alapján állunk! — Ras­say Károly: Akkor én is szót kérek mindjárt! — Zaj a jobboldalon-. — Elnök csenget.) Mert ezt a néhány mondatot csak közbe­szólásnak tekinthetem, mivel másként a ház­szabályok szerint szólásjoga most nincs a mi­nister urnák, az engem illet meg. (Ugy van! Ugy van! balfel ől. — Lendvai István: Ez taka­rékbeszéd volt! — Zaj.) Mielőtt áttérnék az ügy további ismertetésére, azt a kérelmet intézem a nemzetgyűléshez, méltóztassék engem nyu­godtan végighallg-atni, (Barthos Andor: Akkor ne inszinuáljon!) mert azzal, ha ezt az ügyet indulattal és heveskedéssel tárgyaljuk, semmi­féle eredményt el nem érünk. Mindaddig, amig ebben az Eskütt-féle kiviteli panamaügyben vi­! lágosság nem lesz, addig én ennek ismertetésé­ről le nem mondok. Amennyiben ma megvonják a szót, amennyiben lehetetlenné teszik a tár­gyalást és a beszéd lehetőségét, alkalmat és módot fogok keresni más alkalommal, akár napirendi vita alkalmával, akár interpelláció alakjában, hogy ezt az ügyet idetereljem a nemzetgyűlés elé, hogy ebben tisztán lássunk, (Helyeslés a bal- és a szélsőbal oldalon.)^ r Elnök: A képviselő urnák ezen megjegyzése után kénytelen vagyok kijelenteni, hogy az el­nökségnek eszeágában sincs, hogy a képviselő urat, ha okot nem szolgáltat rá, megakadá­lyozza a szólásszabadság gyakorlásában. (Ra­kovszky István: Nem is az elnök úrról van szó!) Ami a földmivelésügyi minister ur felszó­lalását illeti, a minister ur egy sértő kifejezést használt volt és én kértem meg a minister urat, hogy a további tárgyalás nyugodtságának 'biz­tosítása érdekében volna szíves ezt a sértést eliminálni. Én mindkét oldal érdekében kíván­tam ezt^ megtenni, hogy lehetővé váljék olyan atmoszféra teremtése, amely ebben a kénves ügyben itt a higgadt és nyugodt tárgyalást biztosítja. Én a nemzetgyűlés tekintélyét akar­tam ezzel megóvni és a további tárgyalás hig­gadtságát és nyugodtsásrát igyekeztem bizto­sitani. (Helyeslés jobbfelől. — Rakovszky Ist­ván: De precedens nem lesz!) Györki Imre : A módszer, ahogy ezt a kivi­teli panamát intézték, az volt, hogy azok, akik kellő összeköttetéssel rendelkeztek, megjelentek olyan kérvénnyel, amely vagy nem létező sze­mélyek nevére volt kiállítva, vagy pedig ki volt állitva létező személyek nevére, ugy azonban, hogy az illető ennek a kérvénynek beadásáról nem tudott. A kérvények tekintélyes részét igy intézték el. Álneveket, strobmannokat használtak fel, hogy a kiviteli engedélyt megszerezzék, minthogy tekintélyes részben olyanok kapták a

Next

/
Oldalképek
Tartalom