Nemzetgyűlési napló, 1922. XXI. kötet • 1924. február 21. - 1924. március 21.
Ülésnapok - 1922-250
188 A nemzet y y ülés 250. illése 192 ül, megvan a vád és a gyanúsítás. (Ugy van! Ügy van! jobbfelől.) Kérem a képviselő urat, méltóztassék minden személyes invektiva nélkül, tárgyilagosan tárgyalni ezt a különben is nagy izgalmat okozó kérdést. (Lendvai István: Zákányt miért szöktették ki! — Perlaki György: Azt is bizonyítsa be. Ne vágjon ide gyanúsításokat! — Zaj.) Györki Imre: Olyan nagymérvű volt és olyan rendszerré fejlődött ki a földmivelésügyi ministeriumban abban az időben a kijárás, hogy olyan emberek, akik nem kijárok utján adták be kiviteli engedélyekre szóló kérelmüket, hanem az illetékes ügyosztály utján, mint azt normális viszonyok, normális gazdasági élet és közéleti tisztaság mellett kellene, meg véletlenül sem kaptak kiviteli engedélyt. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Ismétlem, nem áll! A legnagyobb valótlanság!) Azok kaptak csak kiviteli engedélyeket, akik előzetesen lefizették a kiszállított marhák után a 3000 koronát, a kiszállított lovak után a 2000 koronát, a sertések után az 1000 koronát, borjuk után az 500 koronát és a vetőmagvak kilogrammja után az 1 korona 10 fillért. Ezt kellett lefizetni azért, hogy valakinek kérvényét tárgyalás alá vegyék. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Ez ismét a legnagyobb valótlanság! A legnagyobb valótlanságokat mondja a képviselő ur! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Ez annyira való, igen t. minister ur, hogy megtörtént például az, hogy ha valakinek sürgős volt a kiviteli engedély kiadása, (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Mindenkinek sürgős volt!) mert kellő időben akart a bécsi vásárra kivinni élőállatot és ott kedvezőbb árat elérni, akkor megtette a minister ur azt is, hogy annak az osztálynak a vezetőjét, akinek ügykörébe tartoztak ezek a dolgok, délután saját autójával behozatta a ministeriumba. kezébe adta a kérvényt azzal, hogy ennek a kérvénynek elintézése sürgős. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: A legnagyobb hazugság, amit beszél! — Folytonos naqy zaj a jobb- és a szélsőhaloldalon.) Elnök: Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. A földmivelésügyi minister ur kivan nyilatkozni. (Nagy zaj és ellenmondások a bal- és a szélsőbaloddal on és a balközépen. Felkiáltások: Nem lehet! — Szakács Andor: Interpelláció közben nem lehet beszélni! — Szilágyi Lajos: Nem lehet beszélni a házszabályok alapján! — Györki Imre: A házszabályokhoz kérek szót! — Egy hang jobbfelől; Nem beszélni akar! Nem tudják, hogy mit akar!) Csendet kérek, képviselő urak! (Szilágyi Lajos: Vagy van házszabály, vagy nincs! — Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon: Ugy van! Vagy van házszabály, vagy nincs!) Csendet kérek, képviselő urak! (Rakovszky István: Halljuk az elnököt!) A földmivelésügyi minister urat kértem fel, hogy nyilatkozzék. (Felkiáltások balfelöl: Nem lehet! — Szilágyi Lajos: Vagy van házszabály, vagy nincs! Menjünk haza mindnyájan! Abszurdum!) Csendet kérek, képviselő urak! (Szilágyi Lajos: Abszurdum! Nem lehet beszélni!) Csendet kérek, képviselő urak. méltóztassanak nyugodtan maradni! (Szilágyi Lajos: A szónok maradjon állva! — Peyer Károly: Ez házszabályellenes! — Zaj. Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) . évi március hó 5-én, szerdán. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Tisztelt Nemzetgyűlés! (Felkiáltások a bal-és a szélsőbaloldalon: Üljön le! A házszabályok szerint nem beszélhet! — Nagy zaj.) A 1. képviselő ur vádakat hangoztatott. A nagy zajban azonban nem tudtam kivenni, hogy... (Nagy zaj.) vagy pedig... beszélt. En ennek következtében olyan kifejezéseket használtam, amelyek a parlamentáris szokásokkal ellenkeznek. Ezért a nemzetgyűlés elnézését és bocsánatát kérem. (Helyeslés a jobboldalon. — Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldaton. — Felkiáltások: Nem- értettünk semmit!) Elnök: Györki képviselő urat kérem, méltóztassék beszédét folytatni. Györki Imre: A nagy lármától nem tudtam megérteni a földmivelésügyi minister ur közbeszólását, (Szomjas Gusztáv: Miért csináltak olyan nag-y lármát? — Rassay Károly: Azért, mert házszabályellenes volt! — Hebeit Ede: Mert a jog és törvény alapján állunk! — Rassay Károly: Akkor én is szót kérek mindjárt! — Zaj a jobboldalon-. — Elnök csenget.) Mert ezt a néhány mondatot csak közbeszólásnak tekinthetem, mivel másként a házszabályok szerint szólásjoga most nincs a minister urnák, az engem illet meg. (Ugy van! Ugy van! balfel ől. — Lendvai István: Ez takarékbeszéd volt! — Zaj.) Mielőtt áttérnék az ügy további ismertetésére, azt a kérelmet intézem a nemzetgyűléshez, méltóztassék engem nyugodtan végighallg-atni, (Barthos Andor: Akkor ne inszinuáljon!) mert azzal, ha ezt az ügyet indulattal és heveskedéssel tárgyaljuk, semmiféle eredményt el nem érünk. Mindaddig, amig ebben az Eskütt-féle kiviteli panamaügyben vi! lágosság nem lesz, addig én ennek ismertetéséről le nem mondok. Amennyiben ma megvonják a szót, amennyiben lehetetlenné teszik a tárgyalást és a beszéd lehetőségét, alkalmat és módot fogok keresni más alkalommal, akár napirendi vita alkalmával, akár interpelláció alakjában, hogy ezt az ügyet idetereljem a nemzetgyűlés elé, hogy ebben tisztán lássunk, (Helyeslés a bal- és a szélsőbal oldalon.)^ r Elnök: A képviselő urnák ezen megjegyzése után kénytelen vagyok kijelenteni, hogy az elnökségnek eszeágában sincs, hogy a képviselő urat, ha okot nem szolgáltat rá, megakadályozza a szólásszabadság gyakorlásában. (Rakovszky István: Nem is az elnök úrról van szó!) Ami a földmivelésügyi minister ur felszólalását illeti, a minister ur egy sértő kifejezést használt volt és én kértem meg a minister urat, hogy a további tárgyalás nyugodtságának 'biztosítása érdekében volna szíves ezt a sértést eliminálni. Én mindkét oldal érdekében kívántam ezt^ megtenni, hogy lehetővé váljék olyan atmoszféra teremtése, amely ebben a kénves ügyben itt a higgadt és nyugodt tárgyalást biztosítja. Én a nemzetgyűlés tekintélyét akartam ezzel megóvni és a további tárgyalás higgadtságát és nyugodtsásrát igyekeztem biztositani. (Helyeslés jobbfelől. — Rakovszky István: De precedens nem lesz!) Györki Imre : A módszer, ahogy ezt a kiviteli panamát intézték, az volt, hogy azok, akik kellő összeköttetéssel rendelkeztek, megjelentek olyan kérvénnyel, amely vagy nem létező személyek nevére volt kiállítva, vagy pedig ki volt állitva létező személyek nevére, ugy azonban, hogy az illető ennek a kérvénynek beadásáról nem tudott. A kérvények tekintélyes részét igy intézték el. Álneveket, strobmannokat használtak fel, hogy a kiviteli engedélyt megszerezzék, minthogy tekintélyes részben olyanok kapták a