Nemzetgyűlési napló, 1922. XXI. kötet • 1924. február 21. - 1924. március 21.
Ülésnapok - 1922-250
A nemzetgyűlés 250. ülése 1924. évi március hó 5-én, szerdán. 18Ô kiviteli engedélyt, akiknek az érvényben lévő ipartörvény, vagy egyéb rendelkezések értelmében ehhez joguk nem. volt. Hogy azonban azok kapják meg mégis a kiviteli engedélyekből befolyó jövedelmet, akik a panamában résztvettek és akik a családi inkamerálási összeget lefizették, ne pedig azok, akiknek nevére az engedély ki volt állitva, ezt olyan módon kerülték el, hogy akadt ebben az országban egy közjegyző, aki ennek a társaságnak blankettákat bocsátott rendelkezésére és erre a blankettára, anélkül, hogy valami is lett volna irva arra az űrlapra, már előzetesen rá volt ütve a hitelesitési záradék és rá volt ütve a névaláirási záradék is. (Pikier Emil : Rettenetes ! — Horváth Zoltán : Hallatlan Î Ki volt az ? — Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : A legnagyobb valótlanság !) Ez alkalmat szolgáltatott arra, hogy az ilyen megkapott engedélyeket másokra, még pedig a panamistákra engedményezzék. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Valótlanság! — Csontos Imre: Rosszul informált a védenced !) Hogy ez mennyire nem valótlanság, (Szabó István {nagyatádi) földmivelésügyi minister: A legnagyobb valótlanság !) azt bizonyítom a rendőrségnek 1924 január 19-én d. u. 4 órakor, Eskütt _ Lajos lakásán felvett jegyzőkönyvével, amely jegyzőkönyvet a következő nap, most már a rendőrség helyiségében folytatták. Eskütt lakásán lefoglaltak 126 darab iratot. Ezen 126 darab iratnak — amelynek jegyzéke az akták közt megtalálható, de maguk az iratok nem — 107. számú tétele a következőket tartalmazza: Dr. Téry Ödön soproni közjegyző, az általa hitelesített üres lapon Vaszanies Lajos aláirásával ellátva a meghatalmazást, illetőleg az üres lap nem létező szövegét hitelesítette. Ezt a rendőrség vette jegyzőkönyvbe. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Hogy az engedélyezettek mit csináltak vele, azt nem tudhatom! — Rassay Károly: Azért nem kell mondani, hogy valótlanság!— Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Ezért én nem vagyok felelős! — Kassay Károly: Ezért nem kell beleszólni! Hadd mondja el! — Elnök csenget.) Amint méltóztatik látni, minister ur, nem valótlan az, amit mondottam, mert a rendőrség jegyzőkönyvéből ez kitűnik. De nemcsak ez a 107. szám alatt felvett okirat tartalmazza ezt, hanem a 108. számút ugyancsak dr. Téry Ödön hitelesítette és a 110. számút is, amely eg,v nyugatmagyarországi mezőgazdasági ós ipari részvénytársaságnak adott és Téry által hitelesített meghatalm (Horváth Zoltán: Akkor ez a közjegyző is tudhat valamit ! — Zaj a jobboldalon.) Természetes, hogy bár a rendőrségnek^ kezében volt és van még a mai napig is ez a közjegyzői törvénybe súlyosan beleütköző r blanketta, eszeágában se volt sem_ az ügyészségnek, sem a rendőrségnek, hogy az eljárást meginditsa. (Lendvai István : Záradék korona!) Még azt is el kell mondanom, hogy nemcsak ez alatt az idő alatt és ezt megelőzőleg folytak ezek a kiviteli panamák, — 1921 szeptember 10-ig, tehát amíg rá nem jöttek — hanem ugyancsak Eskütt vallja azt is, hogy kiszabadulása után, ami 1922 márciusában következett be, minthogy ő teljesen pénz nélkül, lerongyolva és állás nélkül volt, hogy segítsenek rajta valamit, megint egy leszállítási engedélyt kapott a földmivelésügyiministeriumtól. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Kitől? — Farkas István: Ez majd tisztázódik a bíróságnál 1 — Zaj.) Kiszabadulása után, hogy valahogy felsegélyezzék, még egyszer a régi módszer szerint csinált egy kiviteli panamát s annak eredményekép 95 vagy hány lovat szállított ki ebből az országból. Tehát nemcsak a földmivelésügyi minister ur volt az, aki ezekben a kiviteli ügyekben igy, mondhatnám, szabályellenesen járt el, (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Hogyan % Megvan a vizsgálat, hogy hogyan jártam el! Szabálytalanság nincs! — Zaj a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! balfelől.) hanem látjuk azt is, hogy a kormány elnöke is ajánlott a földmivelésügyi minister urnák valakit, akinek részére a kiviteli engedélyt csinálják meg, ajánlotta nevezetesen gróf Tisza Györgyöt ; (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi miniskr: Ministertanácson volt a dolog!) ajánlotta azonban olyképen, hogy ezt a kiviteli engedélyt ugy csinálják meg, hogy ne csak az inkamerálási illetéket engedjék el. hanem engedjék el az államot megillető bizonyos jutalékot is. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Arról nem tudok l) Végtelenül sajnálom, hogy erről nem tud a minister ur; én tudok arról is, hogy a minister ur ismételten ellenállott ministerelnöke ezen kivánsága teljesítésének. Kiderül az iratokból az is, hogy a ministerelnök ur három izben irt ebben az ügyben a földmivelésügyi minister úrhoz és sürgette gróf Tisza György panamájának elintézését. (Zaj és felkiáltások a jobboldalon: Nem panama? — Szomjas Gusztáv: Miért panama? — Maday Gyula: Hát kiviteli engedélyt nem szabad kérni'? — Hebelt Ede: Mi ez, ha nem panama 1 ? — Halljuk! Halljuk! balfelől. - Pikier Emil: Erkölcsi szinvakság, hogyha nem panama! Azért panama, Szomjas t. képviselő ur, mert tudomásom szerint gróf Tisza Györgynek nem tartozik a működési körébe az, hogy kiszállításokkal foglalkozzék. (Csontos Imre: Csak a zsidóknak! Kijött belőled a valóság! Fáj a fajtád kára! — Zaj a baloldalon. — Derültség jobhfelől.) Nemcsak a zsidóknak van erre iparengedélyük. (Csontos Imre: A zsidóknak káruk származott belőle! Az fáj! — Peidl Gyula: Gróf Csontos Imre, ne idegeskedjék! — Csontos Imre: Na, Lendvai. pártold őket! — Derültség jobbfelől.) Ebben az ügyben azzal indokolták az államot megillető kiviteli engedély elengedését, hogy ezt a kiviteli illetéket nemzetvédelmi célokra fogják forditani, holott az történt, — erre adataim nincsenek, csak hallomásból tudom, (Zaj a jobboldalon. — Halljuk! Halijuk! balfelöl.) hogy gróf Tisza György ebből a pénzből automobilt vásárolt, de nem fordította azt nemzetvédelmi célokra. (Zaj a jobboldalon. — Halljuk! Halljuk! balfelől.) Elnök: Csendet kérek! (Csontos Imre: Belefulladsz ebbe az ügybe!) Györki Imre: Ezzel a nemzetvédelmi célzattal találkozunk még az ügy további stádiumában is, találkozunk pedig olyan módon, hogy amikor ezt az ügyet nem sikerült ügyészségi irattal megszüntetni, a dolgot olyanképen próbálták átjátszani, hogy megkisérelték a panama összegét, melyet a rendőrségen lefolytatott nyomozás — bár korlátozva, de ez mindegy — 1923-ban^ 5—6 millió koronában állapított meg, rendeltetését illetőleg olybá feltüntetni, hogy igaz ugyan, hogy ezt az összeget átvette Eskütt és átvették azok, akik az ő suite-jéhez tartoztak, de nem saját céljaikra fordították, hanem a nyugatmagyarországi felkelés céljaira akarták forditani. (Zaj a szélsőbaloldalon.) így kínálkozott azután a megoldásnak egy olyan lehetősége, hogy ezeket az igy befolyt panamapénzeket, amelyeknek 5~6 millió korona volt az összegük, olybá tüntetik fel, mintha azokat a nyugatmagyarországi felkelés céljaira fizették volna be, melyről az idők folyamán mégis csak kiderült, hogy a kormánynak is volt benne valamely része és amely felkelésnek aktái még nem voltak lezárva. 28"