Nemzetgyűlési napló, 1922. XXI. kötet • 1924. február 21. - 1924. március 21.

Ülésnapok - 1922-250

178 'A nemzetgyűlés 250. ülése 1924. évi március hó 5-én, szerdán. nyújtani. (Propper Sándor : Amikor elfogynak a tehenek !) A háborús rendeleteknek, amelyek a szabadság- és gyülekezési jogokat korlátozzák, nagy része ma is érvényben van. Az adóztatás terén szintén szükségrendeletekkel kezd kormányozni a kormány, az önkormányzatnál szintén ilyen szükségrendelet van ma érvényben. (Horváth Zoltán : Ha volna alkotmányos érzés a többségben, nem tűrné !) Elnök: Horváth képviselő urat kérem,méltóztassék csendben lenni ! (Kuna P. András : Horváth pártjában megvan ! — Propper Sándor : A tehén jó türelmi bázis ! — Zaj jobb felől. — Nagy Ernő : Jöjjenek ide hozzánk jellemet tanulni! — Felkiáltások jobbfelöl: Na! Na! — Szomjas Gusztáv : Szép a szerénység ! — Nagy Ernő : Majd minden kisül, forradalmi betyárok ! — Zaj és derültség jobbfelől. — Huszár Dezső : Cseh betyár ! Cseh zsupán ! — Nagy Ernő : Kommunista kopó !) Nagy Ernő képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani ! (Nagy Ernő: De igaz, kérem! — Derültség balfelöl.) A képviselő nrat ismét rendreutasítom ! (Kuna P. András: Ballábbal kelt fel! — Zaj jobbfelől. — Nagy Ernő: Gazemberek! — Nagy zaj jobbfelöl. — Héjj Imre: Micsoda beszéd ez? — Folytonos zaj.) Csendet kérek, képviselő urak! (Nagy Ernő: Akinek nem inge, ne vegye magára!) Nagy Ernő képviselő urat kérdem, kire értette ezt a sértő kifejezést? (Nagy Ernő: Arra, aki engem hazaárulónak nyilvánít és tart!) Azt kérdem a képviselő úrtól, hogy ezt a háznak valamelyik tagjára vagy valamely pártjára értette-e? (Nagy Ernő: Igen, báró Kaas Albertre! — Zaj jobbfelől. — Szomjas Gusztáv: Egy szót sem szólt! Meg van háborodva, barátom? — B. Kaas Albert: Bolond lyukból bolond szél! Kutyaugatás nem hallatszik az égbe ! Ez a feleletem. — Szilágyi Lajos: Ez a nívó ! — B, Kaas Albert: Igen, ez a nivó !) Nagy Ernő képviselő urat súlyos sértéseiért már kétszer voltam kénytelen rendreutasítani ; kérdem a nemzetgyűlést, nem látja-e indokoltnak, hogy ezért az ismételt sértésért a képviselő ur a mentelmi bizottsághoz utasittassék? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik indokoltnak látják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. Felkiáltások jobbfelől : Az ellenzék is!) Többség. Kimondom a határozatot, hogy a Ház Nagy Ernő képviselő urat a mentelmi bizottsághoz utasítja. (Zaj jobbfelől.) Csendet kérek jobbfelől is, képviselő urak ! íRupert Rezső : Miért ingerlik azok, akik a Károlyi-kormány alatt szolgáltak ? Azért mérges !) Rupert képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni ! (Nagy Ernő : Megtiszteltetésnek tartom ! — Szilágyi Lajos : Tessék a mentelmi bizottság elé utasítani báró Kaast is ! — Felkiáltások jobbfelől : Egy szót sem szólt. — Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon : Tessék rendreiitasitaní ! Azt mondta, hogy kutyaugatás nem hallatszik az égbe! — Sziláíryi Lajos : Azt hiszem, báró Kaas is rászolgált ! Kutyaugatásról beszélt!) Nem hallottam.Majd megáll api torn a gyorsírói feljegyzésekből s meg fogom tenni a kellő intézkedést. (Helyeslés.) Hegyniesri-Kiss Pál : 1923 november . . . (Zaj jobbfelöl. — Rupert Rezső : Mindig ezek a forradalmi főispánok csinálják a bajt !) Elnök : T. Nemzetgyűlés ! Minthogy a gyorsírói feljegyzésekből tényleg megállapítható az, hogy báró Kaas képviselő ur azt a kifejezést használta : »Kutyaugatás nem hallatszik az égbe !«, (B. Kaas Albert: Igen !) ezért a sértésért őt utólagosan rendreutasítom ! Hegymegi-Kiss Pál : Most pedig foglalkoznám a belügyminister urnák az önkormányzati szükség-rendelet körüli tevékenységével. 1923 november 21-ikén bátor voltam a belügyminister úrhoz interpellációt intézni, amelyre a belügyminister ur méltóztatott itt válaszolni. A belügyminister ur Ígéretet tett arra nézve, hogy az önkormányzatnál a tevékenység tekintetében fennálló hiányokat a maga részéről pótoltatni fogja. Elmondottam már akkor, amint itt az imént is felolvastam, hogy a vidéki törvényhatóságokban tulajdonképen tíz évvel ezelőtt beválasztottak ülnek. E választottak fel se frissültek, az elhalálozások és az elköltözések folytán történt fogyatkozás pótolva sem lett, ellenben a virilisták megfelelő számban kiegészíttettek ; szóval csonka és amellett különböző szervezési jogalapok tekintetében egyenlőtlen jszámu törvényhatósági bizottságok vannak most a vidéki, megyei és városi törvényhatóságokban. Ezeknek a törvényhatósági bizottságoknak ma már semmi kapcsolatuk nincs a lakossággal, a legtöbb helyen, igen sok helyen legalább, a lakosság antipátiája mellett működnek, mint ahogyan azt a belügyminister ur is megállapította. A fővárosnál pedig tudvalevőleg 1923. évben lejárt a fővárosi törvényhatósági bizottsági tagok mandátuma, kellő időben be kellett volna tehát terjeszteni a törvényt. Mindezt azonban a belügyminister ur el méltóztatott mulasztani. A vidéki törvényhatóságokra vonatkozólag már egy esztendővel ezelőtt módosítást indítványozott a belügyminister ur Fáy Gyula képviselőtársam utján. Ezt a módosítást a nemzetgyűlés el is fogadta. Eszerint megvan állapítva, törvényerőre is emelkedett, hogy 1923. év végén a vidéki törvényhatóságokban is meg kell a választást tartani. A belügyminister ur kezdetben foglalkozott a közigazgatási reform gondolatával, ez a kérdés azonban elbukott. Akkor a létszámcsökkentéssel kapcsolatban beígérte a belügyminister ur azt, hogy a választójogot külön fogja szabályozni s az erről szóló javaslatot kellő időben be fogja nyújtani. Ez is elmaradt, mert a kellő időben azt be nem nyújtotta, jóllehet törvény figyelmeztette a belügyminister urat mindkét esetben arra, hogy 1923. év végével lejár a törvényhatósági bizottságok mandátuma. Akkor a belügyminister ur egy egyszakaszos, úgynevezett folytonossági törvényjavaslatot nyújtott be arról, hogy erre az időre Budapesten kormánybiztost neveznek ki, vidéken pedig fentartják a régi törvényhatóságok helyzetét. Ez az egyszakaszos törvényjavaslat is csak bizottságilag tárgyaltatott le, azonban a nemzetgyűlés elé nem került, jóllehet számos olyan javaslat volt időközben is, amely javaslatok helyett azért, hogy az önkormányzat szükségrendelet aűapján ne működjék, ezt az egyszakaszos törvényt a belügyminister ur letárgyaltathatta volna. Mindezt azonban a belügyminister ur elmulasztotta és most ugy áll a helyzet, hogy a fővárosi törvényjavaslat tárgyalása is, amelyet a fővárosi képviselők kedvéért előbbre méltóztatott venni a vidéki törvényhatósági javaslatoknál, félbeszakadt; állítólag a liberális képviselőkkel és a keresztény községi párttal kivannak megegyezni, ellenben a kormánybiztos több mint két hónaiba bent ül a székesfőváros tör-