Nemzetgyűlési napló, 1922. XXI. kötet • 1924. február 21. - 1924. március 21.

Ülésnapok - 1922-244

Á nemzetgyűlés 244. ülése 1924. baloldalon.) Elvártam szinte az elnökségtől, bog*y a mentelmi bizottság előadóját rendreutasítsa a házszabályok alapján, mert nem tűrhető, hogy valaki — legyen az bár bizottsági előadó is — a Ház nyilt ülésén törvényszegésre egyenesen buzdítson. Mély tisztelettel kérem, hogy ezt az abszurd határozatot, ezt a jogi kétszerkettővel ellenkező határozatot méltóztassanak megváltoztatni, a belügy minister urat pedig utasítani, hogy az alsó hatóságokat megfelelően tanítsa ki, hogy olyan embereket, akikre nézve a terjesztés szándékának vagy cselekményének még gyanúja sem merül fel, ne zaklassanak sajtótermékek elvételével, hog3

T a jövőre nézve megfelelően akadályozza meg ezt. Ilyen intézkedés szüksége fenforog a belügyministeriumnial szemben, mert a belügyministerium titkos rendeletben nyilván ellenkező utasítást adott ki, utasítani kell tehát, hogy ezt a titkos rendeletét azonnal változtassa meg. A mentelmi bizottságnak nem az lett volna a kötelessége, hogy abszurd, a jogi kétszerkettővel ellenkező döntést hozzon, hanem az, hogy a képviselőket és a minden állampolgárt megillető jog védelmére keljen. Elnök : Az előadó ur kíván szólni. Zsitvay Tibor előadó : T. Nemzetgyűlés ! Az a hang, a modor és az ügynek az a kezelése, melyet az előttem felszólalt képviselő ur tanúsított, felmentene attól, hogy tárgyilagos választ adjak, azonban a t. Nemzetgyűlésnek tartozom azzal a tárgyilagossággal, hogy ettől teljesen eltekintve, rámutassak arra a körülményre, hogy t amikor terjesztés eltiltásáról van szó, e terjesztés egyik evidens jelensége az, ha külföldről behozok valamit, aminek a behozatala tilos. Ez igenis jogi kétszer kettő négy. És semmiféle körülmények között nincs a törvényben korlát megállapítva, hogy egy vagy százezer példányt nem szabad behozni. Amikor tehát ilyen korlát nincs, akkor egy példány behozatala is alája esik a terjesztés fogalmának. Itt nem birtoklásról, hanem utazás közben való behozatalról van szó. Hogy azonban mennyire tudja a t. képviselő ur a jogszabályokat helyesen magyarázni, rámutatok arra, hogy a képviselő ur kijelentette itt a nemzetgyűlésen, hogy elkobzott vagy a terjesztéstől eltiltott sajtóterméknek népgyűlésen való felolvasása szerinte szabad. Bocsánatot kérek, amikor ő maga felolvasta azt a törvényt, amely szerint ilyen sajtóterméknek közszemlére tétele tilos, s mégis ilyen jogi fejtegetések lehetségesek, és ilyen jogi fejtegetések után akarnak nekem leckét adni: akkor csak azt mondhatom, hogy a t. képviselő ur jogi magyarázatából talán csak azok okulhatnak, akik a törvényes tilalmak korlátai, sorai között kivannak maguknak akciószabadságot teremteni. (Ugy van! jobbfelöl. Mozgás a szélsőbaloldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e a mentelmi bizottságnak Györki Imre nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi jogsérelmének bejelentése tárgyában hozott azon határozatát, amely szerint a bizottság ezen ügyben a mentelmi jog megsértésének esetét fenforogni nem látja, tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a mentelmi bizottság határozatát tudomásul veszik, szivesked jenek felállni. (Megtörténik.} Többség. A nemzetgyűlés Györki Imre képviselő ur mentelmi jogát megsértve nem látja. (Reisinger Ferenc: Gratulálunk! — Zaj.) Következik a mentelmi bizottság jelentése súlyos testi sértés bűntette miatt feljelentett évi február 21-én, csütörtökön. 11 Bogya János nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Mikovínyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! A budapesti kir. főügyészség kérte Bogya János képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztését, mert az iratok tanúsága szerint súlyos testi sértés büntette miatt feljelentés tétetett ellene. Ugyanis tényként az állíttatik, hogy Bogya János képviselő az országház épületében az ülésterem melletti folyosón 1923 február 21-én Drozdy Győző nemzetgyűlési képviselőt szándékosan, puszta kézzel akként bántalmazta, hogy ezáltal rajta 20 napon túl gyógyuló testi sértést ejtett. A mentelmi bizottság az iratok betekintése után meghallgatta Bogya János képviselőt, aki előadta azt, hogy ő ezt a cselekményt tényleg elkövette és pedig nagyfokú felizgatottságában azért, mert a nemzetgyűlésnek ama oldaláról és ama oldalán ülő képviselők részéről, ahol Drozdy Győző képviselő ur is állandóan tartózkodni szokott, őt olyan gyakori durva sértésekkel illették és durva szavakkal bántalmazták, amelyek kiváltották belőle ezt a felingerült állapotot, úgyhogy ő nem bírván magát tovább tartóztatni, mintegy kényszer hatása alatt követte el a cselekményt. A bizottság a képviselő ur meghallgatása és az iratok mérlegelése után arra az álláspontra jutott, hogy bár a naplóból, amelyre Bogya János képviselő ur hivatkozott s amelyet be is mutatott, megállapítható, hogy őt tényleg erős és meglehetősen durva kifejezésekkel illeték egyes képviselő urak, mindazonáltal ez a körülmény a beszámithatóság és a mérlegelés tekintetében csak az itélőbiróság által vehető figyelembe. És mivel a bűncselekmény fenforgása nem vitás, a személyi összefüggés is megvan, zaklatás esetét pedig a bizottság fenforogni nem látta, javasolja a bizottság a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Bogya János képviselő ur mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag fügessze fel. Elnök: Kivan valaki szólani? Perlaki György jegyző: Senki feljegyezve nincs. Elnök : Ha senki szólani nem kivan, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e a mentelmi bizottságnak Bogya János képviselő ur ügyében előterjesztett azon javaslatát, hogy Bogya János képviselő ur mentelmi joga ez ügyben függesztessék fel, elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik a mentelmi bizottság jelentése kormányzósértés, továbbá felhatalmazásra üldözendő becsületsértés vétsége miatt feljelentett Knaller Győző nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Mikovínyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! A budapesti kir. főügyészség megkeresése alapján Knaller Győző képviselő mentelmi jogának felfüggesztése vált szükségessé abból a célból, hogy ellene kormányzósértés, továbbá felhatalmazásra üldözendő becsületsértés vétsége miatt az eljárás lefolytatható legyen. Ugyanis az iratoknál levő feljelentés és kihallgatási jegyzőkönyv tanúsága szerint 1922 november 5-én Knaller Győző képviselő ur Soroksárpéterin a kormányzó ur vonatának érkezésekor, amikor a közönséget a pályaudvarról eltávolították, azt a kijelentést tette, hogy nem tartja helyénvalónak, hogy egy ember miatt annyi ember a váróteremben szorongjon, s majd intézkedni fog. (Esztergályos János: No, és? — Rothenstein Mór: Borzasztó! — Nagy Ernő: Miért távolítják el a közönséget? A népnek ott kellene lenni, ha a kormányzó érkezik! — Esztergályos János: Ezt sem szabad mondani egy nemzetgyűlési kép-