Nemzetgyűlési napló, 1922. XXI. kötet • 1924. február 21. - 1924. március 21.

Ülésnapok - 1922-248

'A nemzetgyűlés 248. ülése 1924. é és minden körülmények között nagy megértést tanusitott akkor, amikor a magyar nemzet nagy kulturális érdekeiről volt szó. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon. — Kiss Menyhért: A bankokkal szemben különösen!) Hogy pl. a klinikákat el tudtam látni a hiányzó fehérneművel és gyógyszerekkel, hogy a műegyetemen igen számottevő javításokat tudtam eszközölni, abban nagy része volt Kállay pénzügyminister ur jóakaratának és megértésének. Ugy érzem, hogy hálátlanságot követnék el vele szemben, ha ezt itt, a nemzetgyűlés szine előtt nyilvánosan meg nem állapitanám. (Lendvai István: Mi is hálásak vagyunk, hogy elment! — Zsirkay János: Többet, kétszer annyit adhatott volna, ha nem szerette volna olyan nagyon a bankokat! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister: Méltóztatnak tehát látni, hogy ha ezt a törvényjavaslatot törvényerőre fogják emelni, a kultusztárca sportcélokra többet fog adhatni. De nekem nemcsak több kell, nekem szükségem van arra is, hogy a rendelkezésre álló összegeket tervszerűen használhassam fel, (Helyeslés jobbfelöl) a tervszerű felhasználást pedig csak az alapszerü kezelés biztosit ja, vagyis ha nem vagyok kénytelen egy költségvetési év keretében gazdálkodni, hanem' a rendelkezésre álló hiteleket, esetleg a vagyonoknak megfelelő befektetéssel való biztosítása mellett a jövő költségvetési évekre is átvihetem. Nagy feladatok előtt állunk. Maga a testnevelési r törvény megemlíti a testnevelési főiskola létesítését a tornatanárképzés szempontjából. Ennek döntő jelentősége van, mert aki benne volt a gyakorlati életben, az jól tudja, hogy hiába alkotunk mi törvényeket, hiába dolgozunk mi ki végrehajtási utasításokat, minden, azon múlik, hogy lesznek-e emberek, akik azt végre is tudják hajtani, (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon!) lesznek-e olyan oktatók, olyan tanerők, akik át vannak hatva a testnevelés nagy fontosságának felemelő tudatától és meg is van bennük a szakértelem, hogy ezt azután tanitani és további oktatókat kiképezni tudjanak. Uj építkezésbe belemenni a mai körülmények között alig lenne lehetséges; hiszen egy csomó állami épület van, amelyet még be sem tudtunk fejezni. Uj építkezéseket kezdeni tehát a mai viszonyok között, sajnos, nem lehet, de a Horthy-kollégium tőszomszédságában, a volt Sasadi-laktanyábaii van egy igen jó lovarda, mely könnyű szerrel és kevés költséggel át lenne alakitható tornacsarnokká és ott vannak olyan helyiségek is, ahol a növendékeket internátusszerüen el lehet helyezni. A mai körülmények között felhozni Budapestre nagyobbszámu fiatalembert anélkül, hogy elhelyezésükről gondoskodnánk, alig lehet. Én tehát remélem, hogy a tornatanárok képzését belátható időn belül keresztül tudjuk vinni. De itt van azután az iskolai sportnál a tornatermek terén mutatkozó sok baj. Az utóbbi években elég jó tornatermeket építettünk, de korábban, sajnos, tornatermek számára még suterén helyiségeket, egészségtelen helyiségeket jelöltek ki, ahol talán több bajt okozunk azzal, ha az ifjakat felhevültén odavisszük, mint ha egyáltalán nem visszük oda. Itt van azután a tornatermek igen hiányos felszerelése. Féléven belül az iskolafentartók tartoznak jelentést tenni a meglévő állapotokról. Meg vagyok győződve róla, hogy igen sok helyen szomorú viszonyokat fogunk Ivi február hó 28-án, csütörtökön. 12? , konstatálni; a testnevelési tanács pedig majd meg fogja jelölni azékat a minimális igényeket, amelyeket ugy közegészségügyi szempontból, mint a felszerelések tekintetében ezekkel a helyiségekkel szemben emelnünk kell. Itt tehát óriási szükséglet fog mutatkozni a tornatermek terén, amelyet előbb-utóbb ki kell elégi tenünk. Ezt a célt is fogják szolgálni a most kért anyagi eszközök. Rendkívüli nagy szükség van sportpályák létesítésére. Hiszen méltóztatnak tudni, hogy még a budapesti főiskolai sportpályák sincsenek kiépítve. A műegyetemi sportpálya egészen kezdetleges állapotban van, a tudományegyetemi nincs befejezve. A többi egyetemi városokban meg kezdetlegesebbek a viszonyok, hogy ne is szóljunk egyéb iskolai gócpontokról, ahol sok középiskola van és ahol szintén gondoskodni kell sportpályák létesítéséről. A legfontosabb azonban az lesz, amire a testnevelési törvény is céloz, hogy minden községben játszótérnek kell lenni és nekünk gondoskodnunk kell arról, — hiszen egy demokratikus, tömegeket foglalkoztató általános akcióról van szó — hogy legalább a sporteszközöket, football t vagy hasonlókat tudjunk rendelkezésre bocsátani, hogy a sport iránti szeretetet felkeltsük és egyáltalán a sport üzésének lehetőségét megadjuk. (Helyeslés jobbfelől.) Ennek az akciónak mintegy betetőzése lesz azután a nemzeti stadion létesítése. A magasabb sport szempontjából egy ilyen 'berendezés nélkülözhetetlenül szükséges, de azt hiszem, előbb a feladatnak demokratikus részével kell megbirkóznunk, előbb biztositanunk kell azt, hogy minden községben meginduljon a játék, a sport és azután akciónknak mintegy betetőzéseképen fogjuk majd talán anyagilag és az állani jobb pénzügyi viszonyai között a nemzeti stadiont létesíteni. (Helyeslés jobb felől.) Amint méltóztatnak látni, ^nagy nemzeti akció előtt állunk, amelynek főleg közegészség;üg*yi /vonatkozásai szeniíheöflők. Kedvező jelek arra mutatnak, hogy a közigazgatási hatóságoknál — utalok elsősorban az alispánokra és a törvényhatósági városok polgármestereire, akikre a mi közigazgatási szervezetünkben olyan nagy súly esik — teljes megértésbe találunk ezekben az ügyekben is és hogy ők fel fogják karolni a sport ilyen széleskörű művelésének támogatását, ami az ő segítségük nélkül sikeresen aligha, volna megoldható. Különös súlyt helyezek arra, hogy erről a helyről is az alispánoknak és a polgármestereknek azért, amit az ügy érdekében eddig tettek és amit a jövőre nézve ígérnek, köszönetet mondjak. (Helyeslés.) A praktikus latin azt, amit én itt kifejtettem, pár rövid szóval fejezte ki: mens sana in corpore sano: csak egészséges testben lakhatik egészséges lélek. A görögök ezt a maguk módja szerint már sokkal szubtilisabban fejezték ki és felállították a kalokagathia elméletét. Azt mondták, hogy a testi kiválóság és az erkölcsi jóság harmóniáján nyugszik a derék embernek eszménye. Erre a kalokagathiára, a ka lösz kai agathosz anér megvalósitására törekedtek. Senki se féltse a testneveléstől az iskolai nevelésnek sikerét. Mert ha Görögországban lehetséges volt, hogy az olimpiádokon az atlétikai gyakorlatok, mutatványok és versenyek után a legmagasabb kultúrának képviselői léptek fel és mindez harmóniában történhetett, hogy ugyanott, ahol versenyfutás volt, olvasta fel Hérodotosz első történeti műveit, akkor nem