Nemzetgyűlési napló, 1922. XXI. kötet • 1924. február 21. - 1924. március 21.
Ülésnapok - 1922-248
124 r À nemzetgyűlés 248. ülése 1924. évi február hó 28-án, csütörtökön. való kezelése nehézkes és a kultuszministeriuninak sok nehézséget okozott a testnevelés céltudatos kifejlesztése szempontjából az a körülmény, hogy csak esetről-esetre sikerült erre a célra a pénzügyministerium részéről kisebb-nagyobb összegeket megszereznie. Ez inditotta a kultuszministert arra, hogy nagykoncepcióju kultúrpolitikai tevékenysége közepette, amidőn a nemzeti kultúrát erősitő reformok egész sorozatával áll élő, ezt a törvényjavaslatot a t. Ház elé terjessze. T. Nemzetgyűlés! A magyar testnevelés ügye nem luxuskérdés, a magyar testnevelés ügye nem rejtett célokat szolgáló gyanús valami, a magyar testnevelés ügye: a pusztuló magyar faj megmentésének problémája. (Igás! Ugy van! jobbfelöl) A magyar temetők apró sirdombjai. a halálozási statisztika borzalmas adatai, amelyek szerint Magyarországon a gyermekhalandóság és a tüdővészben elpusztultak száma Oroszország után Európában a legnagyobb, szomorúan igazolják azt, hogy közegészségügyi állapotunk milyen kétségbeejtő helyzetben van, és arra indítanak bennünket, hogy a magyar faj és általában a magyar közegészségügyi állapotok feljavitása érdekében komolyan cselekedjünk. Jól tudjuk, hogy a külföldön a testnevelés ügye már régebbi múlttal rendelkezik. Hiszen maguk a régi rómaiak és görögök a testnevelés fejlesztésével, az ifjúsági testneveléssel érhették el azt a hatalmat, azt a dicsőséget, amellyel évszázadokkal keresztül tündököltek. Anglia a szabadtéri sportok hazája. Németország a napóleoni hadjáratok után fejlesztette a testnevelést és —jól tudjuk — Fater Jahn volt ennek a megalapítója. Franciaország a világháború után az egész vonalon törvényhozásilag kötelezővé tette az ifjúsági katonai testnevelést. Olaszország is nem rég adott ki törvényes rendelkezéseket az ifjúság nevelésére. De ha a balkáni államok körében nézünk szét, ott is azt fogjuk találni, hogy az ifjúság nevelése máris nagyobbfoku, mint nálunk Magyarországon. Jól ismerjük a Szokol-Egyesületek tevékenységét, amelyek főleg a szláv irredentizmus érdekeit szolgálják; jól tudjuk, hogy Románia, ahol a lakosság 60%-a analfabéta, már 1906-ban törvényhozásilag intézkedett a testnevelés intézményes végrehajtása tárgyában s az oláh testnevelési ügy élén maga a román trónörökös áll. Magyarországon — mint emiitettem — a testnevelésnek fiatal múltja van. A. középkori lovagi tornákat leszámítva, Mária Terézia idejében a Ratio Education is nevű iskolai törvény rendelkezik a tekintetben, hogy az elemi iskolától az egyetemekig bezárólag az ifjúság körében a testneveléssel foglalkozni kell. Ez azonban csak irott malaszt maradt. A múlt század elején pesti lelkes ifjak igyekeztek ? a testnevelés terén vállalkozásuknak lehetőséget teremteni. Német tornatanárt hoztak, de Bécs intrikájával végül is lehetetlenné tette ennek a tornatanárnak működését, ugy hogy kénytelen is volt elmenni. A testedzés céljából ifjúsági egyesületet is óhajtottak alapítani, de a helytartósági tanács elutasította a kérelmet azzal, hogy azt még megengedi, hogy kiki tetszése szerint edzze, gyakorolja testét, de egyesület megalapítását nem engedélyezi. Az 1848-as szabadságharc után többek között Kossuth Lajos szintén felhivta a nemzet figyelmét arra, hogy a testnevelést tegyük a közoktatási rendszer lényeges kiegészítő részévé, a falusi elemi iskolától kezdődőleg az egyetemig. Báró Eötvös József hatalmas alkotása, az 1868 : XXXVIII. te. kimondja m iskolai kötelező testnevelést. Ezt gyakorlatilag 1871-től kezdték végrehajtani, nagyobb eredményeket^ azonban szinte a közelmúlt évtizedekig az iskolákban sem láttunk. Az ifjúsági testnevelés Magyarországon ez évszázad elején kezdett nagyobb lendületet venni. Mint tudjuk, 1913-ban megalakult az Országos Testnevelési Tanács, mely a kultusz m in isterium mellett lelkesen buzgólkodott azon, hogy a hazai testnevelés ügyét előbbre vigye. A forradalmi idők lezajlásával 1920-ban — mondhatni nagyobb lendületet vett a testnevelés intézményes kiépítése, amennyiben az Országos Testnevelési Tanács a kultuszministerium nagyszabású támogatásával megindította az iskolán kivüli ifjúság testnevelésének kifejlesztését és szervezését. Ennek örvendetes eredménye ma az, hogy több ezer if jusági Levente Egyesületet ismerünk, ahol a falusi ifjúság, valamint a városi iskolán kivüli ifjúság testének céltudatos kiképzése történik. Amint tudjuk, az 1921: LUI. te. a testnevelést kötelezővé tette. A testnevelési törvény, kultúrpolitikai jelentőségénél fogva a Bethlen-kormány egyik nagyszabású érdeme, mert evvel a nyugateurópai államokat szinte felülmúlóan foglalkoztatja az iskolán kivüli ifjúságot. A testnevelési törvény jelentőségét nemcsak kulturális és közegészségügyi szempontból, de szociálhigieniai szempontból is el kell ismernünk. A városi iskolán kivüli ifjúságot, az iparostanonc ifjúságot a törvényből folyó rendelkezések segítik elő, hogy a heti műhely robotmunka után szabadidejüket a levegőn, testük céltudatos kiépitésóre fordíthassák; ily módon válik lehetővé, hogy az a falusi egyszerű ifjúság, amely a testnevelést nem ismerte, tervszerű testnevelés révén erős, edzett fizikumhoz jusson. Kétségtelen, hogy az előttünk levő törvényjavaslat, melynek célja a testnevelési alap viszszaállitása, egymaga nem fogja biztosítani az anyagi erőforrásokat, amelyek szükségesek a nagy tömegekre kiható testnevelés biztosítására, Szükséges, hogy ugy a megyei, mint a városi, valamint községi testnevelési alapok kiépíttessenek, továbbá szükséges, hogy a hazafias magyar társadalom hozzájáruljon áldozatkészségével ahhoz, hogy az ifjú generációt ép testtel, ép lélekkel erőssé neveljük.^ Szükséges, hogy a magyar társadalom az egész vonalon segítségére legyen a kultuszkormányzatnak a tekintetben, hogy a testneveléssel ezt az ifjú generációt lélekben is egészségessé tegyük. T. Nemzetgyűlés ! Von der Golz jeles mondása, hogy minden népnek ereje ifjúságában van. Mi azt mondhatjuk, hogy a magyar nép feltámadási ereje is ifjúságában van. Kötelességünk a magyar ifjúság testi, szellemi és erkölcsi javainak gyarapítására minden lehetőt megtenni s minthogy ez a törvényjavaslat a testi kultúra fejlesztését s ezen keresztül a nemzeti kultúra erősödését szolgálja, amely nemzeti magyar kultúra idővel kell hogy a történelmi igazság alapján kivívja győzelmét, tisztelettel kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy e törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon.) Elnök: T. Nemzetgyűlés! A nemzetgyűlés egyik legutóbbi ülésén határozatot hozott, amelylyel Reisinger Ferenc képviselő urat a mentelmi bizottság javaslata alapján a Ház megkövetésére kötelezte. Minthogy Reisinger képviselő ur jelen van, felhívom, hogy a Ház eme határozatának tegyen eleget. Reisinger Ferenc : T. Nemzetgyűlés ! A mentelmi bizottság határozata értelmében a Házat ezennel megkövetem. (Helyeslés a jobboldalon.)
