Nemzetgyűlési napló, 1922. XXI. kötet • 1924. február 21. - 1924. március 21.
Ülésnapok - 1922-248
 nemzetgyűlés 248. ülése 1924. évi február hó 28-án, csütörtökön. 123 Mielőtt erre vonatkozó módosításomat előterjeszteném, legyen szabad röviden a ministerelnök ur nyilatkozatára annyit kijelentenem, hogy amit a ministerelnök ur történeti vonatkozásban mondott, azt a legnagyobb mértékben aláirom. Valóban hazánk magyarlakta vidékeinek elnéptelenedéséhez ugy a török hódoltság ideje, mint pedig az osztrák császári uralom korszaka a legnagyobb mértékben hozzájárult. Ez históriai tény. Erre tegnap azért nem térhettem ki, mert az idő eltelt és az elnök ur figyelmeztetett, hogy beszédemet sürgősen fejezzem be. De nem tértem ki erre azért sem, mert amit az osztrák császári hatalom, vagy pedig a török bódrló hatalom cselekedett Magyarországon, az az ellenség cselekedete, az ellenség pusztítása volt. Én csak azokat a tényeket emeltem ki, amelyekből hosszú évszázadokon, egész ezredéven át a magyar nemzet öntudatos nemzetiségi politikája világlik ki. Ebből bizony megállapíthatjuk azt a szomorú tényt, hogy amikor a régebbi korszakokban saját magunk voltunk sorsunk urai, amikor idebent nem parancsolt idegen hatalom, akkor sem bántunk azzal a kímélettel saját fajtánkkal köznépünkkel, mint amilyen kímélettel és előzékenységgel a betelepedett nemzetiségekkel bántunk. (Kiss Menyhért: Meg is adtuk az árát!) Azt hiszem ebben is egyetérthetünk valamennyien. Ezek után áttérek indítványomra, Azt a szerény javaslatot vagyok bátor előterjeszteni, hogy a törvényjavaslat jelenlegi címe helyett adjuk azt a címet, ami törvényszerkesztéseinknél általában szokás, megfelel az ilyen novellisztikus intézkedéseknek is és önként értetődik — vagyis legyen ennek a törvényjavaslatnak a címe a következő: »Törvényjavaslat a nemzetiségi egyenjogúságról szóló 1868. évi XLIV. teikk kiegészítéséről.« Törvénytárunkban az 1868. évi XLIV. teikk már címében viseli a »nemzetiségi egyenjogúság« kifejezést. Ez a négy bekezdés itt tulajdonképen igazán csak kiegészítése az 1868. évi törvénycikknek, amelynek alapvető jellegét és jelenlegi viszonyainknak is teljesen megfelelő voltát a ministerelnök ur is elismerte. Ennélfogva azt hiszem, hogy a magunk igazolására, saját törvényhozásunk megbecsülésére, a múlt érdemeinek kiemelésére, nemzetiségi politikánk igazolására inkább megfelelne ez a cím, amelyet most tisztelettel a Ház elé terjesztek. Elnök: Szólásra következik % Perlaki György jegyző : Nincs senki feljegyezve. Elnök: Kivan még valaki szólni! Minthogy senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. A ministerelnök ur kivan nyilatkozni. Gr. Bethlen István ministerelnök: T. Nemzetgyűlés! Nagyon kérem, méltóztassék azt a címet megtartani, amelyet a törvényjavaslat homlokán visel. Azt hiszem, hogy a címnek önmagában is meg kell jelölnie azt a tárgyat, amellyel a törvényjavaslat foglalkozik. Nem helyeselhetném, ha itt utalás történnék egy régebbi törvényre, amelyet a jelenlegi törvényjavaslat kiegészit. A cím önmagában jelölje meg, hogy miről van szó a törvényjavaslatban. Ez már a törvényszerkesztés és a törvényekben való jártasság szempontjából is kivánatos. A t. képviselő ur, amint hallom, majd a bevezetésben is akar hivatkozni az 1868. évi XLIV. teikk 27 §-ára. A szövegben magában szívesen hozzájárulok ehhez a hivatkozáshoz, de kérem, hogy méltóztassék a címet változatlanul megtartani. Elnök: Szólási joga másnak nem lévén, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Az eredeti szöveggel szemben áll Szakács Andor képviselő ur indítványa. A kérdést akként fogom feltenni, hogy az eredeti szöveggel szembe állítom Szakács Andor képviselő ur indítványát. Amennyiben az eredeti szöveget méltóztatik elfogadni, akkor Szakács Andor képviselő ur indítványa elesik, amennyiben pedig az eredeti szöveg nem fogadtatik el, Szakács Andor képviselő ur indítványát fogom elfogadottnak kijelenteni. Kérdem a t. Nemzetgyűléstől: méltóztatik-e az eredeti szöveget elfogadni, szemben Szakács képviselő ur indítványával, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) Többség. Kimondom a határozatot, hogy a Ház az eredeti szöveget fogadta el. Következik az 1. §. Kérem a jegyző urat, méltóztassék a szakaszt felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa az 1. §-t). Elnök: Szólásra következik 1 ? Perlaki György jegyző: Szakács Andor! Szakács Andor : T. Nemzetgyűlés ! Ugyanannál az, oknál fogva, amelyet előbb voltam bátor felhozni, indítványozom, hogy a törvényjavaslat 1. §-ának 1. bekezdéséül a következő szöveg vétessék fel. (Halljuk! Halljuk! — Olvassa): »A nemzetiségi egyenjogúságról szóló 1868. évi XLIV. teikk 27. §-át a következő rendelkezések egészítik ki:« Ezután következnék az eddigi szöveg. Elnök: Szólásra következik! Perlaki György jegyző: Nincs más feljegyezve. Elnök: Kivan még valaki szólni? Minthogy senki szólni nem kivan, a vitát berekeszteni. A ministerelnök ur kivan szólni. Gr. Bethlen István ministerelnök: T. Nemzetgyűlés! A képviselő ur által előterjesztett módosításhoz hozzájárulok. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólási joga másnak nem lévén, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A kérdést ugy fogom feltenni, hogy az eredeti szöveggel szembeállítom Szakács Andor képviselő ur indítványát. Felteszem a kérdést: méltóztatik-e az eredeti szöveget elfogadni, szemben Szakács Andor képviselő ur indítványával, igen vagy nem? (Nem!) Minthogy az eredeti szöveget nem méltóztatott elfogadni, az 1. §-t Szakács Andor képviselő ur indítványával kiegészítetten jelentem ki elfogadottnak. Következik a 2. §. Kérem a jegyző urat, méltóztassék a második szakaszt felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa a 2. §-t, amely észrevétel nélkül elfogadtatik). Elnök: Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok a t. Nemzetgyűlésnek javaslatot tenni. Napirend szerint következik az Országos Testnevelési Alap szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Bodó János előadó: T Nemzetgyűlés! Néhai gróf Serényi Béla volt földmivelésügyi minister 1912 október 30-án terjesztett be egy törvényjavaslatot az 1894 : XXIX. teikk módosítása, vagyis a lóversenyeknél történő fogadások szabályozása tárgyában. Ennek eredménye lett az 1913 : XIII. teikk, amely egyik rendelkezésében, mint ismeretes, kimondja, hogy a lóversenyeknél történő fogadásokból eredő jövedelmek 2%-a a testnevelés céljaira fordítandó és az öszszeg alapszerüen kezelendő. Az 1921 : II. teikk 7. %-& ezt a részesedést 8%-ra emelte fel, ellenben egyúttal intézkedett arra nézve is, hogy ez a befolyó összeg az állampénztárba fizettessék be. Kétévi gyakorlat tapasztalatai igazolják, hogy a testnevelés céljaira szánt összegnek ilyen módon 19*
