Nemzetgyűlési napló, 1922. XXI. kötet • 1924. február 21. - 1924. március 21.

Ülésnapok - 1922-248

A nemzetgyűlés 248. ülése 1924. évi február hó 28-án, csütörtökön, Scitovszky Béla és Pesthy Pál elnöklete alatt. r&rgyai : Elnöki előterjesztések. — A közhivatalokban a kisebbségi nyelvek ismeretének biztosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása, — Az Országos Testnevelési alapról szóló törvényjavaslat tárgya­lása. — A legközelebbi ülés idejének ós napirendjének megállapítása. —- Az ülés jegyzőkönyvének hitel esi tése. A kormány részéről jelen vannak: gr. Bethlen István, Dariwáry beza, Szaüó Istuan (nagy­atádi), gr. Ktebelsbery Kunó. (Az ülés kezdődik d. e. 11 óra 5 perckor.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Ernők : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzökönyvét vezeti Periaki Uyörgy jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Bodó János jegyző ur, a javaslatok eilen iei­szóiaiokat pedig r/etrovits Uyörgy jegyző ur. T. JN emzetgyüies ! Köztudomásúlag egy nagyszabású szociális akció van folyamatban annak a nemzeti veszedelemnek: leküzdésére, mely a tüdővész elleni védekezést szolgáló in­tézményeinknek a súlyos gazdasági viszonyok folytán előállott válságos helyzetében egyre fenyegetőbb mérvet ölt. Ennek az akciónak elő­mozdítását célozza a március 3-án az Országház kupolacsarnokában tartandó fogadóestély is. Ilyen társadalmi akciók anyagi támogatásában a törvényhozás tagjai mindig egyértelmű hatá­rozattal akként vettek részt, hogy a szóban levő jótékony célra illetményeik egy részét ajánlot­ták fel. Erre a gyakorlatra utalva pártközi meg­állapodás alapján kérem erről a helyről a nem­zetgyűlés hozzájárulását ahhoz, hogy a f. évi május hava 1-én esedékes képviselői illetmé­nyekből minden képviselő után fejenként 200.000 koronát a nemzetgyűlés pénztára a tüdővész elleni küzdelem javára levonhasson. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Élénk, helyeslés.) Ezt tehát határozatként kimondom és ilyen értelemben fogok a jelzett összegek levonása s rendeltetésük helyére való juttatása iránt intézkedni. Bemutatom Nagy Vince képviselő ur leve­lét, amelyben megrongált egészségének helyre­állitása céljából négyheti szabadságidő engedé­lyezését kéri. Javasolom, hogy a kért szabadságot meg­adni méltóztassék. (Helyeslés.) A nemzetgyűlés a kért szabadságot megadja. Bemutatom a m. kir. állami Jegyintézet évi számadásainak megvizsgálására kiküldött számadásvizsgáló-bizottság elnökének átiratát, amellyel az 1921. évi XIV. te. 17. §-a alapján NAPLÓ XXI. megküldi a számadás vizsgáló-bizottság 1924. évi január hó 23-án tartott ülésének jegyzőkönyvét a mellékletekkel együtt. Az iratok a nemzetgyűlés irattárában he­lyeztetnek el. Bemutatom a balassagyarmati ügyészség­elnökének felterjesztését, amellyel a nemzet­gyűlés megbecsülése ellen irányuló vétség miatt feljelentett Kisgyőri Ferenc baglyas­aljai lakos ellen lefolytatott nyomozati iratokat a büntető eljárás lefolytatásához szükséges fel­hatalmazás végett megküldi. Javasolom, hogy a felterjesztés adassék ki az igazságügyi bizottságnak. Méltóztatnak a javaslatomhoz hozzájárulni % (Helyeslés.) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határoza­tot Napirend szerint következik a közhivata­lokban a kisebbségi nyelvek ismeretének bizto­sításáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik ? Bodó János jegyző : Móser Ernő ! Móser Ernő : T. Nemzetgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslatot örömmel üdvözlöm, bár őszintén bevallom, hogy ezt szinte korsze­rűtlennek tartom, mert hiszen a magyar nem­zet nobilitása már régóta megoldotta azokat a kérdéseket, amely kérdések megoldását a jelen törvényjavaslat hivatva van megvalósítani. A magyar nemzet az évszázadok során azokkal az egyedekkel, vagy rajokkal, amelyek Európa összes nemzetiségeiből hazánk területére be­vándoroltak, mindig a legnagyobb vendégsze­retettel, a legnagyobb megértéssel bánt. Ha a magyar történelmen végiglapozunk, konstatálhatjuk, hogy a norvégiai félsziget és az angol szigetek lakosságán kivül Európának minden részéből jöttek ide az idők folyamán különböző bevándorló rajok és ezek, ha távoli országból valók voltak, Magyarországon ab­szolút rövid idő alatt teljesen elmagyarosod­tak és csak azok maradtak meg nemzetisé­gekként, amelyek megtartották a közvetlen kapcsolatot azzal az országgal, amelyből ide­jöttek. Ha végignézünk Magyarország m nemzeti­ségi történelmén, azt konstatálhatjuk, hogy sokkal inkább volt szüksége a magyarságnak saját magyarságának védelmére a nemzetisé­18

Next

/
Oldalképek
Tartalom