Nemzetgyűlési napló, 1922. XXI. kötet • 1924. február 21. - 1924. március 21.
Ülésnapok - 1922-248
A nemzetgyűlés 248. ülése 1924. évi február hó 28-án, csütörtökön, Scitovszky Béla és Pesthy Pál elnöklete alatt. r&rgyai : Elnöki előterjesztések. — A közhivatalokban a kisebbségi nyelvek ismeretének biztosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása, — Az Országos Testnevelési alapról szóló törvényjavaslat tárgyalása. — A legközelebbi ülés idejének ós napirendjének megállapítása. —- Az ülés jegyzőkönyvének hitel esi tése. A kormány részéről jelen vannak: gr. Bethlen István, Dariwáry beza, Szaüó Istuan (nagyatádi), gr. Ktebelsbery Kunó. (Az ülés kezdődik d. e. 11 óra 5 perckor.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Ernők : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzökönyvét vezeti Periaki Uyörgy jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Bodó János jegyző ur, a javaslatok eilen ieiszóiaiokat pedig r/etrovits Uyörgy jegyző ur. T. JN emzetgyüies ! Köztudomásúlag egy nagyszabású szociális akció van folyamatban annak a nemzeti veszedelemnek: leküzdésére, mely a tüdővész elleni védekezést szolgáló intézményeinknek a súlyos gazdasági viszonyok folytán előállott válságos helyzetében egyre fenyegetőbb mérvet ölt. Ennek az akciónak előmozdítását célozza a március 3-án az Országház kupolacsarnokában tartandó fogadóestély is. Ilyen társadalmi akciók anyagi támogatásában a törvényhozás tagjai mindig egyértelmű határozattal akként vettek részt, hogy a szóban levő jótékony célra illetményeik egy részét ajánlották fel. Erre a gyakorlatra utalva pártközi megállapodás alapján kérem erről a helyről a nemzetgyűlés hozzájárulását ahhoz, hogy a f. évi május hava 1-én esedékes képviselői illetményekből minden képviselő után fejenként 200.000 koronát a nemzetgyűlés pénztára a tüdővész elleni küzdelem javára levonhasson. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Élénk, helyeslés.) Ezt tehát határozatként kimondom és ilyen értelemben fogok a jelzett összegek levonása s rendeltetésük helyére való juttatása iránt intézkedni. Bemutatom Nagy Vince képviselő ur levelét, amelyben megrongált egészségének helyreállitása céljából négyheti szabadságidő engedélyezését kéri. Javasolom, hogy a kért szabadságot megadni méltóztassék. (Helyeslés.) A nemzetgyűlés a kért szabadságot megadja. Bemutatom a m. kir. állami Jegyintézet évi számadásainak megvizsgálására kiküldött számadásvizsgáló-bizottság elnökének átiratát, amellyel az 1921. évi XIV. te. 17. §-a alapján NAPLÓ XXI. megküldi a számadás vizsgáló-bizottság 1924. évi január hó 23-án tartott ülésének jegyzőkönyvét a mellékletekkel együtt. Az iratok a nemzetgyűlés irattárában helyeztetnek el. Bemutatom a balassagyarmati ügyészségelnökének felterjesztését, amellyel a nemzetgyűlés megbecsülése ellen irányuló vétség miatt feljelentett Kisgyőri Ferenc baglyasaljai lakos ellen lefolytatott nyomozati iratokat a büntető eljárás lefolytatásához szükséges felhatalmazás végett megküldi. Javasolom, hogy a felterjesztés adassék ki az igazságügyi bizottságnak. Méltóztatnak a javaslatomhoz hozzájárulni % (Helyeslés.) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot Napirend szerint következik a közhivatalokban a kisebbségi nyelvek ismeretének biztosításáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik ? Bodó János jegyző : Móser Ernő ! Móser Ernő : T. Nemzetgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslatot örömmel üdvözlöm, bár őszintén bevallom, hogy ezt szinte korszerűtlennek tartom, mert hiszen a magyar nemzet nobilitása már régóta megoldotta azokat a kérdéseket, amely kérdések megoldását a jelen törvényjavaslat hivatva van megvalósítani. A magyar nemzet az évszázadok során azokkal az egyedekkel, vagy rajokkal, amelyek Európa összes nemzetiségeiből hazánk területére bevándoroltak, mindig a legnagyobb vendégszeretettel, a legnagyobb megértéssel bánt. Ha a magyar történelmen végiglapozunk, konstatálhatjuk, hogy a norvégiai félsziget és az angol szigetek lakosságán kivül Európának minden részéből jöttek ide az idők folyamán különböző bevándorló rajok és ezek, ha távoli országból valók voltak, Magyarországon abszolút rövid idő alatt teljesen elmagyarosodtak és csak azok maradtak meg nemzetiségekként, amelyek megtartották a közvetlen kapcsolatot azzal az országgal, amelyből idejöttek. Ha végignézünk Magyarország m nemzetiségi történelmén, azt konstatálhatjuk, hogy sokkal inkább volt szüksége a magyarságnak saját magyarságának védelmére a nemzetisé18
