Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-240

À nemzetgyűlés 240. ülése 1924. évi február hó M-en, csütörtökön. 44S sek, n.i adatok, amelyeket meg' kell vizsgálni még pedig nem csak papirosról, hanem ki kell szállani a helyszinére is, mielőtt a biróság a döntést kimondja. Csak az ilyen esetekre vo­natkozik ez a meghosszabbítás, ha időközben a 60 nap letelte előtt a végén jönnek ujabb ada­tok a birósághoz, ha az igénylők vagy a birto­kosok részéről jönnek ilyen felterjesztések, hogy ne kelljen a döntést kimondani a biró­ságnak anélkül, hogy az ügyet újból megvizs­gálná, hanem egyizben nieghosszabbithassa ezt a határidőt. Miután a biróság kívánta, hogy ez az idő rendelkezésre adassék, kérem az eredeti szöveg elfogadását. (Helyeslés jobb­felől.) Mnök : A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. Mi­után Östör József képviselő ur inditványa szemben áll, az indítványt az eredeti szöveg­gel szemben fogom feltenni. Ha az eredeti szöve­get nem méltóztatnak elfogadni, Östör József képviselő ur módosítását fogom elfogadottnak ki­jelenteni. Kérdem tehát : méltóztatnak-e a 21. § 2. bekezdését, szemben Östör József képviselő ur módosításával elfogadni, igen vagy nem ! (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő ura­kat, akik az eredeti szöveget elfogadják, szí­veskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés a 2. bekezdést eredeti szöve­gezésében fogadta el. Östör József képviselő ur módosítása tehát elesik. Következik a 3. bekezdés. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Hebelt Ede jegyző (olvassa a 21. § 3. be­kezdését). Elnök : Az előadó ur kíván szólni. Neubauer Ferenc előadó : T. Nemzetgyű­lés ! E bekezdés 5. sorában a »terjed ki« szó­val végződő mondat végére kérek vesszőt té­tetni és a vessző után az általam előbb jelzett következő szöveget kérem beiktatni (olvassa): »Amennyiben a haszonbérelt ingatlan mező­gazdasági területéből a teljes ingatlan vagyon­váltságot természetben, illetőleg a terűét 15 százalékát a törvény alapján földbirtokpoliti­kai célra még igénybe nem vették«. Elnök : Szólásra következik í Hebelt Ede Jegyző : Farkas Tibor ! Farkas Tibor : T. Nemzetgyűlés S Ez a be­kezdés ismét olyan jogi gondolkozás szülötte, amely közelebb van a falusi kupaktanácshoz, mint a komoly jogászi körökhöz. En ebben me­gint olyan magánjogi sérelmeket és olyan szükségtelen gazdaságig intézkedéseket látok, amelyek felett nem térhetek napirendre és kénytelen vagyok ennek a bekezdésnek törlé­sét indítványozni a következő okokból. Hogyan lehet belevinni egy törvényszö­vegbe ilyen intézkedéseket, »feltéve, hogy az illető haszonbérlet* időtartamából még leg­alább hat gazdasági év van hátra, és fel­téve, hogy a haszonbérlet mezőgazdasági mű­velés alatt álló része legalább 2000 kat. holdra terjed ki.« Ezek nagyon is hasból vett szá­mok. Először már a hatévi haszonbérlet, má­sodszor a 2000 katasztrális holdnyi mezőgaz­dasági üzem olyasvalami, hogy ennek lehet esetleg helye a törvény indokolásában, de semmiesetre sem való a törvény szövegébe. Van itt azonban még sokkal érdekesebb részi is. Ugyanis így szól az eredeti szöveg (ol­vassa) : »Ennél a területnél kisebb haszonbér­letre az első bekezdés csak akkor nyerhet al­kalmazást, ha az illető t birtok évtizedek óta haszonbérbe van adva és egyúttal az illető birtokos arra nézve se tud biztosítékot nyuj­NÁPLÓ xx. tani, hogy a birtokot a haszonbérleti szerződés lejártakor házi kezelésbe veszi.« Mit jelent ez ? Ez megint olyan szakasz, amely, azt hiszem, nem számol, tulajdonképpen azzal, amit mond. (Szabó István (nagyatádi) földmívelési minis­ter : Dehogy nem !) Ebben a mondatban benne van t. i. az, hogy a törvényhozó a bérlő gazdálkodását eo ipso rossznak tartja, vagy kevésbé jónak tartja, mint a birtokosét. Ezt igy belevenni — akár burkoltan is — a törvény szövegébe, én a legjobb esetben is komolytalannak tartom. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi mi­nister : Azt lehet másra, mondani, hogy ko­molytalan, de a beszédre is lehet mondani, hogy az ! — Derültség jobb felől. — Mondani mindent lehet !) Én nem is kívánom a minis­ter úrtól, hogy engem komolyabban vegyen, mint amilyen komolyan én szoktam őt venni egész gazdasági m ködésében. (Szabó István (nagyatádi) földmiyelésügyi minister : Köl­csönös a dolog 1) Én azonban sajnálom Ma­gyarország mezőgazdaságát és a mezőgazda­sági üzemeket minden olyan intézkedéssel szemben, amely szerintem helytelen földmíve­lési politikából következik. Ez a szakasz is egy része annak a nagy komplexumnak, amelyet ugy mondhatok, hogy Magyarország mezőgazdasági politikájának a vezetése, amely szerintem nem alkalmas mó­don kezeltetik, aminek jeléül és bizonyításául kénytelen voltam ezt a mondatot felolvasni, mert aki tisztában van azzal, hogy Magyaror­szágon az intenzív gazdálkodás szempontjából mit köszönhetünk a bérlői karnak, az nem vé­leményezhet ilyen rendelkezést elfogadásra. Lehet, hogy esetleg itt valaki vallási momen­tumokat kever bele, tekintettel arra, hogy Ma­gyarországon a bérlők nagy része zsidó, (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Nem arról van szó !) de ebből nem következik az, hogy azok a zsidó bérlők ne gazdálkodtak volna jól, esetleg sokkal jobban mint a birtokosok. Az, hogy egy birtok, pláne egy középbirtoknál nagyobb birtok bérbe van adva, magára a me­zőgazdaságra nézve nem káros. En nemcsak Magyarországon, hanem a külföldön is nagyon sok helyen tapasztaltam azt, hogy a bérlő sok­kal jobban és intenzivebben gazdálkodott, mint a birtokos. Nem szabad egy jól gazdálkodó bérlőt, vagy egy jól gazdálkodó bérlő családot — mert ilyenek is vannak Magyarországon számosan — sújtani tulaj donképen azért, hogy ezt a bir­tokot esetleg visszaállítsuk olyan birtokos ke­zére, aki egyébként a gazdálkodással nem fog­lalkoznék, hanem a garanciát csak azért adja meg, mert a törvény tulaj donképen kénysze­ríti erre, amennyiben ha nem nyújt a birtokos biztosítékot, ha a bérlet lejárta után vissza­veszi, másként kezeltetik, más elbánás alá vo­natik ez a birtok, mintha a birtokos a garan­ciát megadja. Ennek logikus következménye az, hogy a birtokosok, akik egyébként nem olyan hivatottak a birtok kezelésére, mint ab­ban a gazdaságban jelenleg gazdálkodó bérlő, hajlandók lesznek gazdálkodni, hogy maguk­nak némi előnyt mégis megmentsenek. Hogy ez az okszerű gazdálkodás szempont­jából kívánatos volna Magyarországon, ezt megérteni nem tudom. Ha valaki ezt nekem esetleg meg tudná magyarázni, ez más volna, de nem hiszem, hogy meg tudná magyarázni, mert hiszen végtére is ez egészen logikus, egy­szerű és mindenki előtt világos, aki a mező­gazdasági üzem lényegével tisztában van, nem 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom