Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.
Ülésnapok - 1922-240
À nemzetgyűlés 240. ülése 1924. évi február hó M-en, csütörtökön. 44S sek, n.i adatok, amelyeket meg' kell vizsgálni még pedig nem csak papirosról, hanem ki kell szállani a helyszinére is, mielőtt a biróság a döntést kimondja. Csak az ilyen esetekre vonatkozik ez a meghosszabbítás, ha időközben a 60 nap letelte előtt a végén jönnek ujabb adatok a birósághoz, ha az igénylők vagy a birtokosok részéről jönnek ilyen felterjesztések, hogy ne kelljen a döntést kimondani a biróságnak anélkül, hogy az ügyet újból megvizsgálná, hanem egyizben nieghosszabbithassa ezt a határidőt. Miután a biróság kívánta, hogy ez az idő rendelkezésre adassék, kérem az eredeti szöveg elfogadását. (Helyeslés jobbfelől.) Mnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Miután Östör József képviselő ur inditványa szemben áll, az indítványt az eredeti szöveggel szemben fogom feltenni. Ha az eredeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, Östör József képviselő ur módosítását fogom elfogadottnak kijelenteni. Kérdem tehát : méltóztatnak-e a 21. § 2. bekezdését, szemben Östör József képviselő ur módosításával elfogadni, igen vagy nem ! (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés a 2. bekezdést eredeti szövegezésében fogadta el. Östör József képviselő ur módosítása tehát elesik. Következik a 3. bekezdés. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Hebelt Ede jegyző (olvassa a 21. § 3. bekezdését). Elnök : Az előadó ur kíván szólni. Neubauer Ferenc előadó : T. Nemzetgyűlés ! E bekezdés 5. sorában a »terjed ki« szóval végződő mondat végére kérek vesszőt tétetni és a vessző után az általam előbb jelzett következő szöveget kérem beiktatni (olvassa): »Amennyiben a haszonbérelt ingatlan mezőgazdasági területéből a teljes ingatlan vagyonváltságot természetben, illetőleg a terűét 15 százalékát a törvény alapján földbirtokpolitikai célra még igénybe nem vették«. Elnök : Szólásra következik í Hebelt Ede Jegyző : Farkas Tibor ! Farkas Tibor : T. Nemzetgyűlés S Ez a bekezdés ismét olyan jogi gondolkozás szülötte, amely közelebb van a falusi kupaktanácshoz, mint a komoly jogászi körökhöz. En ebben megint olyan magánjogi sérelmeket és olyan szükségtelen gazdaságig intézkedéseket látok, amelyek felett nem térhetek napirendre és kénytelen vagyok ennek a bekezdésnek törlését indítványozni a következő okokból. Hogyan lehet belevinni egy törvényszövegbe ilyen intézkedéseket, »feltéve, hogy az illető haszonbérlet* időtartamából még legalább hat gazdasági év van hátra, és feltéve, hogy a haszonbérlet mezőgazdasági művelés alatt álló része legalább 2000 kat. holdra terjed ki.« Ezek nagyon is hasból vett számok. Először már a hatévi haszonbérlet, másodszor a 2000 katasztrális holdnyi mezőgazdasági üzem olyasvalami, hogy ennek lehet esetleg helye a törvény indokolásában, de semmiesetre sem való a törvény szövegébe. Van itt azonban még sokkal érdekesebb részi is. Ugyanis így szól az eredeti szöveg (olvassa) : »Ennél a területnél kisebb haszonbérletre az első bekezdés csak akkor nyerhet alkalmazást, ha az illető t birtok évtizedek óta haszonbérbe van adva és egyúttal az illető birtokos arra nézve se tud biztosítékot nyujNÁPLÓ xx. tani, hogy a birtokot a haszonbérleti szerződés lejártakor házi kezelésbe veszi.« Mit jelent ez ? Ez megint olyan szakasz, amely, azt hiszem, nem számol, tulajdonképpen azzal, amit mond. (Szabó István (nagyatádi) földmívelési minister : Dehogy nem !) Ebben a mondatban benne van t. i. az, hogy a törvényhozó a bérlő gazdálkodását eo ipso rossznak tartja, vagy kevésbé jónak tartja, mint a birtokosét. Ezt igy belevenni — akár burkoltan is — a törvény szövegébe, én a legjobb esetben is komolytalannak tartom. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Azt lehet másra, mondani, hogy komolytalan, de a beszédre is lehet mondani, hogy az ! — Derültség jobb felől. — Mondani mindent lehet !) Én nem is kívánom a minister úrtól, hogy engem komolyabban vegyen, mint amilyen komolyan én szoktam őt venni egész gazdasági m ködésében. (Szabó István (nagyatádi) földmiyelésügyi minister : Kölcsönös a dolog 1) Én azonban sajnálom Magyarország mezőgazdaságát és a mezőgazdasági üzemeket minden olyan intézkedéssel szemben, amely szerintem helytelen földmívelési politikából következik. Ez a szakasz is egy része annak a nagy komplexumnak, amelyet ugy mondhatok, hogy Magyarország mezőgazdasági politikájának a vezetése, amely szerintem nem alkalmas módon kezeltetik, aminek jeléül és bizonyításául kénytelen voltam ezt a mondatot felolvasni, mert aki tisztában van azzal, hogy Magyarországon az intenzív gazdálkodás szempontjából mit köszönhetünk a bérlői karnak, az nem véleményezhet ilyen rendelkezést elfogadásra. Lehet, hogy esetleg itt valaki vallási momentumokat kever bele, tekintettel arra, hogy Magyarországon a bérlők nagy része zsidó, (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Nem arról van szó !) de ebből nem következik az, hogy azok a zsidó bérlők ne gazdálkodtak volna jól, esetleg sokkal jobban mint a birtokosok. Az, hogy egy birtok, pláne egy középbirtoknál nagyobb birtok bérbe van adva, magára a mezőgazdaságra nézve nem káros. En nemcsak Magyarországon, hanem a külföldön is nagyon sok helyen tapasztaltam azt, hogy a bérlő sokkal jobban és intenzivebben gazdálkodott, mint a birtokos. Nem szabad egy jól gazdálkodó bérlőt, vagy egy jól gazdálkodó bérlő családot — mert ilyenek is vannak Magyarországon számosan — sújtani tulaj donképen azért, hogy ezt a birtokot esetleg visszaállítsuk olyan birtokos kezére, aki egyébként a gazdálkodással nem foglalkoznék, hanem a garanciát csak azért adja meg, mert a törvény tulaj donképen kényszeríti erre, amennyiben ha nem nyújt a birtokos biztosítékot, ha a bérlet lejárta után visszaveszi, másként kezeltetik, más elbánás alá vonatik ez a birtok, mintha a birtokos a garanciát megadja. Ennek logikus következménye az, hogy a birtokosok, akik egyébként nem olyan hivatottak a birtok kezelésére, mint abban a gazdaságban jelenleg gazdálkodó bérlő, hajlandók lesznek gazdálkodni, hogy maguknak némi előnyt mégis megmentsenek. Hogy ez az okszerű gazdálkodás szempontjából kívánatos volna Magyarországon, ezt megérteni nem tudom. Ha valaki ezt nekem esetleg meg tudná magyarázni, ez más volna, de nem hiszem, hogy meg tudná magyarázni, mert hiszen végtére is ez egészen logikus, egyszerű és mindenki előtt világos, aki a mezőgazdasági üzem lényegével tisztában van, nem 60
