Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.
Ülésnapok - 1922-231
1 nemzetgyűlés 231. ülése Î92à. évi január hó 30-án, szerdán. hogy — ismétlem — ezek a javaslat alapelveivel nem állhattak és nem is állnak ellentétben, sőt ellenkezőleg: : a javaslat alapelveinek világosabb, érthetőbb kifejezését kivánják biztosítani. Véleményem szerint semmi nehézséget sem okoz tehát, ha tovább haladunk is a tárgyalásban. (Zaj balfelől.) Az ellenzék t. tagjai ezeket megfontolás tárgyává tehetik, annál is inkább, mert a javaslatok mem vonatkoznak mind a 2. §-ra, hanem egy jelentékeny részük az 5. vagy a 6. §-szal íügg össze. Nem is lényegbe vágó módositásokról van szó, úgyhogy bőven lesz idő azokat megfontolni, ügy látom, egyébként sem nagyon sietünk a részletes tárgyalással. Két szakaszt tárgyalunk most már egy egész napon át, azt hiszem tehát, van ideje mindenkinek megfontolni elhatározását. (Lendvai István: Tessék szétosztani ! Akarom tudni, hogy mire szavazok ! — Zaj. Elnök csenget.) A magunk részéről teljes jóhiszeműséggel akarunk ebben a kérdésben eljárni ; kérjük, hogy ugyanezt a jóhiszeműséget tanúsítsa velünk szemben az ellenzék is. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: Farkas István képviselő ur a házszabályokhoz kért szót. A szó a képviselő^ urat megilleti. Farkas István : Ï. Nemzetgyűlés ! Én kétségtelenül elismerem azt, hogy pártoknak és egyeseknek és több képviselőnek is joga van arra, hogy indítványokat adjanak be a tárgyalás alatt levő javaslathoz. Kétségtelenül elismerem, hogy amit az igen t. ministerelnök ur mondott, az lehetséges. Bocsásson meg azonban nekem a t. Nemzetgyűlés, ha az egységespárt mai álláspontjához, ezekhez a beterjesztett uj javaslatokhoz egypár olyan megjegyzést teszek, amely előttünk ezt a körülményt a házszabályok szempontjából, de a törvényjavaslat érdeme szempontjából is kétségessé teszi. A helyzet az volt, hogy mielőtt a bizottság tárgyalta, volna a földbirtoknovellát, az előtt az egységespárt heteken keresztül a maga körében már letárgyalta, azt és a kialakult felfogás alapján ült össze a földmivelésügyi bizottság. (Felkiáltások a jobboldalon: Joga van hozzá!) Kendben van. Nem azt mondom, hogy nincs joga, csak megállapitoni, hogy az egységespárt heteken keresztül tárgyalta ezt a maga körében, a nyilvánosság erről tudoinásii vett, a részletekről is tudomáást szerzett és ezután jött a bizottsági tárgyalás. A bizottsági tárgyaláson egyetlenegy ellenzéki javaslatot sem tudtunk keresztülvinni azért, mert azt mondták, hogy az egységespártban ebben megállapodtunk, ezt keresztül is hajtjuk. Bocsánatot kérek, ma ugyanez a szempont. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi miniszter: Még a ministert is leszavazták, nemhogy mindent elfogadtak volna! Hogy lehet ezt állítani!) Általában a törvényjavaslat részletes tárgyalása elhúzódott az indemnitási javaslat miatt későbbi időre, most jön az egységespárt ujabb sor módosításokkal és azt mondja: én mindezekhez ragaszkodom, ugyanaz az egységespárt, amely a bizottsági tárgyaláson az előzőleg megállapított javaslatait keresztül hajtotta és mindezekből nem engedett semmit. Bocsánatot kérek, tény az, hogy joguk van egyes képviselőknek, pártoknak ehhez, juthatnak is az idők folyamán jobb meggyőződésre, de tény az, hogy itt az látszik, hogy az egységespárt a földbirtoknovellával játékot üz. (Ellenmondások jobbfelöl.) Bocsássanak meg ezért a kifejel zésért, de az a ténykörülmény, hogy az egységespárt a bizottsági tárgyalásnál elzárkózott minden ellenzéki javaslattól, azokat mind elutasította, és amikor a törvényjavaslat általánosságban már, le van tárgyalva, akkor ül össze az egységespárt és újra szövegezi lényegbevágó szövegezéssel is a törvényjavaslatot s akkor megint olyan meglepetésszerűen adja ide, mint most ideadta. Ez szokatlan a parlamentarizmus történetében, ezt különösen kormányzópárt nem csinálhatja, mert ha a kormányzópártnak meg van a maga helyes álláspontja, ezt az álláspontot végig képviseli. Ezek között a javaslatok között — ugy látom — van olyan is, amelyet annak idején a törvényjavaslat bizottsági tárgyalása alkalmával azért nem fogadtak el, mert az ellenzék részéről jött. Most pedig azt látom, hogy az egységespárt hoz olyan javaslatokat, amelyeket a törvényjavaslat bizottsági tárgyalásánál nem fogadott el az ellenzék részéről. (Szijj Bálint : Ez csak elégtétel önöknek !) Én nem ismerem a részleteket, de látom van a javaslatok között jobb is, mint a mi a törvényjavaslatban van, van olyan, amit az ellenzék javasolt, de nem fogadták el, most pedig hozza maga az egységespárt és keresztül akarja hajtani. Ez tehát gyanússá teszi előttünk a kormányzópárt eljárását, amely mint többség, a nemzetgyűlésnek is többsége és mint párt kétségtelenül olyan szinben tűnik fel, hogy ezt a kérdést nem veszi azzal a komolysággal, amilyen komolysággal kellene ezt venni. Én sem akarom, hogy elhúzódjék a tárgyalás. A ministerelnök ur már célzott arra, hogy a módosítások nem mind egy szakasznál fognak benyujtatni. Én is azt mondom és azt kérem, legalább annyit tegyen meg a többség és a kormány, hogy holnapra sokszorosittassa ezeket a módosításokat és osztassa ki az ellenzék között, hogy mi is elolvashassuk és megismerhessük azokat. Elnök : Gaal Gaston képviselő ur kér a házszabályokhoz szót. (Zaj.) Gaal Gaston : T. Nemzetgyűlés ! A magam részéről csak a legnagyobb elismeréssel nyilatkózhatom arról a konciliáns és tárgyilagos hangról, amellyel ezt a kérdést a mélyen t. ministerelnök ur velünk szemben kezeli. (Ugy van! balfelöl.) Meg vagyok róla győződve, hogyha mindig ezt a megértő és konciliáns hangot halanók a túlsó oldal részéről, azont oldal részéről, amelynek még 90%-ig magam is tagjának érzem magamat,... (Lendvai István : Ne kompromittáld magad !) bocsánatot kérek, én sohasem csináltam titkot semmiből, most se csinálok, igen sok dolgot egészen máskép, sokkal inkább közinegnyugvásra intézhetnénk el, mint elintézünk akkor, ha a tárgyalásba a szenvedélyességét, vagy a szükség nélküli felfortyanást visszük bele és általában olyan érzelmi momentumokat viszüiíjk bele, amelyek a kérdés abszolút tárgyi voltánál fogva teljesen szüségtelenek. Ha a mélyen t. ministerelnök ur jelen lett volna felszólalásomnál, amelyet ebben a kérdésben itt a Házban tartottam és amelyet megismételni nem akarok, tapasztalhatta volna, hogy ezt a kérdést én a legmesszebbmenő tárgyilagossággal, tisztán a parlamentarizmus szempontjából, az eddigi gyakorlat és a házszabályok alapján Ítéltem meg. (Rupert Rezső : A túloldalt kivéve mindenki ezt teszi !) A mélyen t. ministerelnök urnák mindenben igazat adok addig, amig azt mondja, hogy joga van ebben a Házban bárkinek — akár
