Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-231

SC A nemzetgyűlés 281. ülése 192 hogy ne fordulhassanak elő olyan jelenségek, amelyeknek magam is szemtanúja voltam, hogy a községtől távol eső és a községgel össze nem függő területeken osztottak ki házhelyeket. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Me­lyik bekezdéshez? — Szeder Ferenc: Az első ponthoz ! Elnök : Szólásra következik! (Senki.) Mint­hogy szólni senki sem kivan, a vitát berekesztem. A földmivelésügyi minister ur óhajt nyilatkozni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Az, amit a t. kép­viselő ur felhozott, a dolog természetéből folyik. Amikor házhelyeket ad a biróság, ezeket a viszo­nyok szerint mindig olyan helyen juttatja, ame­lyek a községgel leginkább összeköttetésben van­nak és amelyek házhely számára alkalmasak. Ez benne van az alaptörvényben is és minden józa­nul gondolkodó embernek ez a felfogása. (Rothen­stein Mór: De nincsenek mindenütt józanul gon­dolkodó emberek !) Annak elbirálása, hogy melyik birtokból lehet elvenni házhelyre földet, és annak elbirálása, hogy a házhelyet hol jelölik ki, telje­sen a biróság feladata. Ez benne van az alap­törvényben, és nem lehet kimondani a törvény­ben, hogy akármilyenek is a birtoklási viszonyok, a házhelyek itt vagy ott adassanak. (Ugy van! jobbfelőL) Hogy lehetőleg a község közelében és alkalmas helyen adassanak, ez a dolog természe­tében rejlik, és minden biró, aki végrehajtásra ki van küldve, kell hogy ettől a gondolattól le­gyen áthatva és a házhelyeket ilyen alkalmas helyeken jelölje ki. Különben is a birói kijelölés még nem végleges döntés, még mindig felebbe­zésnek van helye az Ofb-hoz és ez. dönt végle­gesen. Ahol panaszok merülnek fel, hogy a házhe­lyeket nem ezeknek a szempontoknak szemmel­tartásával jelölték ki, a földbirtok rendezőbiró­ságnak mindig módjában van a kijelölésen vál­toztatni, de a biróságnak ilyen utasitást adni, szinte azt feltételezni a biróságról, hogy nem ebben a szellemben jár el, nem tartanám helyes­nek. Ezek alapján kérem az eredeti szöveg elfo­gadását. (Szeder Ferenc : Láttam, mi történt Jászárokszálláson !) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvá­nitom. Következik a határozathozatal. Az első bekezdés meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Fel fogom tenni a kérdést: méltóz­tatnak-e Szeder Ferenc képviselő urnák ezt a pontot kiegészitő inditványát elfogadni, igen vagy nem? Kérem azokat a képviselő urakat, akik az indítványt elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség ! Az inditvány elvettetett. Következik a második pont. Szólásra követ­kezik? Az előadó ur kivan szólni. Neubauer Ferenc előadó: T. Nemzetgyűlés! A 2. §. második pontja arról rendelkezik, hogy a földhöz juttatásnál örökségképen várható ingat­lanok mennyiben számithatók be a földhöz jut­tathatónak javára. Erre vonatkozólag oly módon rendelkezik a paragrafus, hogy csak a saját, ille­tőleg házastársi felmenőjétől várható ingatlan számitható be. Tekintettel arra, hogy a saját fel­menőtől várható ingatlannal teljesen egyenlő meg­ítélés alá kell esnie az örökbefogadótól várható ingatlannak, van szerencsém tisztelettel indít­ványozni, hogy a »felmenőjétől« szó után ennek a pontnak utolsó sorába »vagy örökbefogadójától« szavak tűzessenek be. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző: Gaal Gaston! Gaal Gaston : T. Nemzetgyűlés! Az előadó ur módositását a magam részéről elfogadom, mert magának a szakasznak szellemével megegyező bő­. évi január hó SO-án, szerdán. vitést jelent. Nem hallgathatom azonban el, hogy a parlamenti gyakorlatban teljesen szokatlan dolog az, hogy az előadó, aki ex offo a bizottsági szö­veg védelmezője mindenkivel, még a ministerrel szemben is, a bizottság szövegével szemben itt a Házban előterjesztéseket tegyen. A parlamenti gyakorlatban ez teljesen szokatlan eljárás. A bizottság az előadót azért bizza meg, hogy a bizottság álláspontját védelmezze mindenkivel szemben, és nem tudok arról, hogy a földmivelés­ügyi bizottság azóta, amióta az előttünk fekvő jelentéssel ellátott javaslat idekerült, valamikor is ülést tartott volna és az ott leszögezett álláspont­ját, amelynek az előadó ur hivatalos védelmezője, megváltoztatta volna. Ha ez a javaslat bárki mástól, a Ház akármelyik tagjától jön, az ellen szólni nem lehet, az ellen azonban a parlamenti gyakorlat védelme érdekében mégis fel kell szó­lalnom, hogy az előadó tegyen a saját maga által hivatalból képviselendő javaslatokkal szemben módositó javaslatokat. Egyébként a módosítást elfogadom. Elnök: Az előadó ur kivan szólani. Neubauer Ferenc előadó : T. Nemzetgyűlés ! Távol áll tőlem, hogy Gaal Gaston t. képviselő­társammal a házszabályok szellemére vonatkozó­lag vitába bocsátkozzam. Annál kevésbé akarom ezt tenni, mert sokkal kisebb parlamenti tapasz­talat áll mögöttem, mint az ő háta mögött. Azon­kívül, ha most hirtelen precedensre vagyok bátor hivatkozni eljárásom igazolására, oly precedensre hivatkozom, — én akkor nem voltam jelen •— amikor Temesváry Imre képviselőtársam, aki az indemnitási javaslatot mint előadó beterjesztette és képviselte, a maga részéről szintén kiegészitő inditványt nyújtott be, amikor azonban vele szemben ez a kifogás nem merült fel, Van szerencsém tisztelettel bejelenteni, hogy amennyiben a törvényjavaslat részletes tárgya­lása kapcsán mint előadó a magam részéről mó­dosításra vagy kiegészítésre vonatkozó indítvá­nyokat fogok előterjeszteni, szigorúan ragasz­kodni fogok, illetőleg tartani fogom magamat ahhoz, hogy kizárólag az együttes bizottság által megállapított szöveg szellemével nem ellenkező és annak teljesen megfelelő helyesbítő vagy ki­egészitő indítványokat tegyek, Minden más, ezen a mértéken túlmenő inditvány megtételétől tar­tózkodni fogok. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Forgács Miklós Jegyző: Szeder Ferenc! Szeder Ferenc: T. Nemzetgyűlés! A 2. § má­sodik bekezdése azt akarja meghatározni, hogy milyen birtokokat lehet az igénylésnél az igény­lők szempontjából számitásba venni. Szeretném, ha ez a szakasz határozottabb intézkedéseket tar­talmazna arranézve, hogy milyen nagyságú terü­let lehet az a reménybeli örökség, amit minimum­ként tekintetbe lehet venni az igény jogosultság megállapitásánál. Ennélfogva a második bekezdés folytatásaként, hogy mégis legyen a szövegben valami pozitivum, ami meghatározásként szolgálhasson arra nézve, hogy mekkora lehessen ez a terület, — nem fix számokat akarok — azt szeretném bevenni, hogy: »abban az esetben, ha ez a reménybeli örökség az azon a vidéken megállapított kis családi birtok típusát meghaladja.« Nevezetesen azért szeretném a szöveg kiegészítéséül ezt a részt beilleszteni, mert tapasztaltam, hogy néha olyan reménybeli örökségeket is igy vesznek figyelembe, amelyek, ha azokhoz hozzájutnak is, teljes egészükben sem kö­zelitik meg a kis családi birtok tipusát s épen ezért elutasitják az illetőt az igényjogosultak sorából. Szeretném tehát ezzel a szövegrésszel a 2. 1 pontot kiegészíteni, hogy mégis lehessen valami,

Next

/
Oldalképek
Tartalom