Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-241

A nemzetgyűlés 241. ülése 1924. évi február hó 15-én, pénteken. 483 cirkuláré, amelyet a banknak minden kommit­tense kapott. Ezzel az állításával szemben bátor vagyok ugyancsak fényképmásolatban bemu­tatni annak a levélnek másolatát, amelyet a Ke­reskedelmi Banknak azon kommittensei kaptak, akik nem előzékenységi részvényeket kaptak, hanem akik egyszerűen előjegyeztettek, — amint előbb mondottam, — a banknál bizony ossza mu részvényt s azután ezeket a részvényelőj egyzé­seket a bank honorálta, vagy nem honorálta, vagy esetleg redukálta. Felolvasom ennek a levél­nek szövegét, amely lényegesen különbözik attól a levéltől, amelyet a belügyminister ur kapott. Ez a levél a következőképen szól. (Egy hang a szélsőbaloldalon : Halljuk a levelet ! —• Olvassa) : »Van szerencsém tisztelettel értesiteni, hogy hozzánk intézett b. megkeresése alapján X. darab dr. Dorogi és Társai gummigyár részvénytársasági részvényt engedtünk át t. Címnek, amely rész­vények ellenértéke fejében . . . stb. megterheltük.« További kitétele a levélnek (olvassa) : »Nagyon sajnáljuk, hog}" nagyobb részvénymennyiség át­engedésére vonatkozó kívánságának teljes mér­tékben nem tehettünk eleget, de a nálunk be­jelentett mennyiségre való tekintettel az elszá­molt mennyiségnél nagyobbat átengedni nem volt módunkban.« Ezzel szemben a belügyminis­ter úrhoz intézett levél a következőképen szól (olvassa) : »T. Cim iránti előzékenységünk tanú­jelét adandó . . .« (Ugy van ! a szélsőbaloldalon. — Peyer Károly : Itt van a súlypont ! Előzékenysé­günk tanújelét adandó ! —• Farkas István : Pa­nama ! — Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek ! (Mándy Sámuel : A szokásos kifejezés ! — Erődi-Harrach Tihamér : Minden üzleti levélben így van ! — Mándy Samuel : Minden fél ilyen levelet kapott ! — Kima P. András : Tessék csak megkérdezni szakemberektől ! — Ugy van ! jobb felől. — Szeder Ferenc : Miért nem vették mások is igénybe? Maguk nagyon hangosak ! —• Farkas István : Ugy látszik, sokan kaptak ! —> Szabó Sándor : Csak a töltött káposzta jó felmelegítve ! — Felkiáltások jobb felöl : Elintézte ezt a kérdést délelőtt a belügyminister ur ! Zaj.) Csendet kérek ! Györki Imre (olvassa) : »T. cím iránti elő­zékenységünk tanújelét adandó, ennyi darab rész­vényt rezerváltunk az ön javára.« Nyilvánvaló, hogy a két levél között lénye­ges különbség van. Az egyik levelet kapta Ra­kovszky Iván belügyminister ur, és kapták azok a bankoktól, akiktől a bankok ellenszolgáltatást várnak. (Mándy Sámuel : Nem igaz ! Tessék bi­zonyítani ! — Kuna P. András : Gyanúsít !) A másik tartalmú levelet kapták azok a kommit­tensek, akik rendes módon, bankári módon for­dultak a bankhoz bizonyos számú részvények át­engedése tárgyában. (Szilágyi Lajos : Ez tényleg igy van, kétféle levél volt forgalomban ! Ebben a képviselő urnák igaza van !) További állítása a belügyminister urnák az volt, hogy ő és fivére 30 esztendeje kommittensei a Kereskedelmi Banknak. Ezzel szemben én azt állítom, hogy sem ő, sem pedig fivére a legutolsó két év tartama alatt a Kereskedelmi Bankkal semmiféle kapcsolatban személy szerint nem vol­tak, mert azt nem tartom bankári kapcsolatnak, hogy a fivérének cége, a Strausz-cég a Kereske­delmi Bankkal kapcsolatban van. (Erödi-Harraeh Tihamér : Azon keresztül megy Rakovszkynak minden ügye ! Fofyószámlája van !) Az sem lehet döntő, t. képviselőtársam, hogy a minister urnák folyószámlája van a Kereskedelmi Banknál, mert sokan vannak olyanok, akik a Kereskedelmi Banknál folyószámlával rendelkeznek, de ilyen előzékenységi részvényt, sem ilyen levelet nem kaptak. Nekem magamnak is van folyószámláin körülbelül 8 év óta a Kereskedelmi Banknál, de azért engem a Kereskedelmi Bank előzékenységi részvénnyel nem kinált meg. (Zaj és közbeszólá­sok jobb felől. — Peyer Károly : Persze ! Azért nem kapott, mert nem volt belügyminister ! Ha belügyminister lett volna, ő is kapott volna ! Nagyon jó ez a megjegyzés ! —• Rubinek István : Hogy lehet ilyent mondani? — Peyer Károly : Odaát mondták Î —• Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Györki Imre : Nyilvánvaló, hogy a Keres­kedelmi Bank előzékenységet kivánt gyakorolni a minister úrral szemben, amikor ezeket a rész­vényeket, a levél tartalmának tanúsága szerint, a belügyminister urnák vagy fivérének előzetes jegyzése nélkül kiszolgáltatta. Igenis előnyöket akart juttatni a belügyminister urnák, ami abból látszik, is, hogy ő 6000 koronáért kapta meg azokat a részvényeket, amelyek a tőzsdére való bevezetés napján már 30.000 koronára ugrottak fel. (Zaj. — Mándy S mu í: 200­at jegyzett és kapott 100-at ! — Rothenstein Mór : Az eladással megbízta az öccsét !) Egyébként is etekintetben csak . . . (Peyer Károly : ilyenkor kár, hogy nincs egy király, mert akkor ilyesmi nem történhetett meg ! — Egy hang jobb felől : Végre király kelt nekik ! — Peyer Károly : Lukács László kisebb dologban bukott meg !) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Györki Imre : Egyébként bátor vagyok ismé­telten a t. Nemzetgyűlés figyelmét felhívni arra az álláspontra, melyet ebben a részvényügyben az igazságügyminist er ur elfoglalt, aki perhor­reszkálta még azt is, hogyha valaki ilyen kedvez­ményes áron fogadott el kedvezményes rész­vényt, mert ő legfeljebb csak a minősítésben lát enyhítő körülményt, de, mint maga kifejezte véle­ményében, a teljes függetlenség szempontjából azonban az ilyen részvény elfogadásához is szó fér. De egyébként is nem játszhatja át a belügy­minister ur az egész kérdést a fivére terhére. (Zaj és ellenmondások jobbfelől.) Ezzel tisztában kell lennie a belügyminister urnák, mint ahogyan tisztában kell lenni minden képviselőnek ; hiszen, ha velem megtörténne, hogy valamelyik testvé­rem elmenne bármelyik intézethez és reám hivat­kozással ott anyagi előnyöket igyekeznék meg­szerezni, a leghatározottabban tiltakoznám az­ellen, hogy a fivérem igy járjon el. (Zaj.) Már pedig, amikor Rakovszky Iván belügyminister ur testvére megjelent a kereskedelmi Banknál, akkor a Kereskedelmi Bank, igenis, tudatában volt annak, hogy a megjelent urnák a testvére Magyarország belügyministere és csak természe­tes, igyekezett neki a kedvében járni (Felkiál­tások jobbfelől : Miért ne volna természetes, hogy udvariasak voltak?) és igyekezett neki kedvez­ményes részvényt kiszolgáltatni. (Farkas István : Azért részesitik előnyben a bankokat és nem a NAPLÓ XX. So

Next

/
Oldalképek
Tartalom