Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-240

À nemzetgyűlés 240. ülése 1924. évi február hó 14-én, csütörtökön. 427 lóidét, ha azt tizenhat kilométerre adják. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Most ezt a két igen ellentétes felfogást kell nekem a novellában valahogyan leszegeznem és megszerkesztenem ugy, hogy mégis biztosítsam a novella törvényerőre emelkedését. Amit elérhettem ezen a téren, az benne van a paragrafusban. A paragrafus az újrafelvételi a háborús birtokoknál, azután a házhelyek tekintetében minden esetben elrendelőnek mondja ki. Szóval törvényileg van kimondva, hogy a házhelyek tekintetében minden egyes esetben lehet újrafelvételi elrendelni, valamint a háborús birtokoknál is minden egyes esetben. Ez már eredmény abban a tekintetben, hogy ahol nagyobb hibák voltak, vagy ahol uj szükségletek merültek fel, különösen a házhelyek tekintetében, a biróság uj eljárást rendelhet el. (Cserti József: Miért csak a házhelyeknél?) T. képviselőtársam, ez eredmény! (Cserti József: Kár! Mindegyiknél kellene!) Elnök : Csendet kérek ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: A másik eredmény az, hogy a biróságnak azt a kényszerűségből folyó eljárását, amelyet az idők és a körülmények hoztak létre, hogy bizonyos helyeken eddig is folytatólagos és póteljárásokat kellett a bíróságoknak elrendelni, — most törvényesítjük, (Ugy van! jobbfelől) és ahol a biróság különböző esetekből kifolyólag helyénvalónak látja, még ba be is fejezték lenn az ügyet, fenn a biróság elrendelheti folytatólag az ügyek tárgyalását. Ez itt a törvényben leszegezztik és erre a törvényben adunk módot a bíróságnak a jövőre nézve. A harmadik és legnagyobb eredmény az, hogy mindentől eltekintve, a biróság elnöki tanácsa minden esetben elrendelheti az uj eljárást akkor, ha méltányosnak és szükségesnek találja. Az OFB. elnöki tanácsának e paragrafus alapján teljes szabad keze van abban a tekintetben, hogy mely ügyekre nézve rendelje el a póteljárást vagy az uj eljárás felvételét. Ez teljesen a biróságra van biz va, a biróság ebben a tekintetben saját belátása szerint járhat el, miután egész törvényünk alapgondolata az, hogy minden tekintetben a biróságra bizza a döntést minden esetben. Én ezt a szövegezést elfogadhatónak tartom. T. túloldali képviselőtársaim pedig, akik a módositást benyújtották, méltóztassanak tekintetbe venni, hogy itt számolni kellett az erőtényezőkkel, (Mozgás balfelöl.) számolni kellett a méltányossággal, számolni kellett a nehézségekkel, és azt hiszem, hogy az, amit ennél a Daragrafusnál sikerült elérnünk szemben azokkal, akik az újrafelvételi kategorice ki akarták zárni, — és igen nagy számban vannak ilyen képviselőtársaim — semminek vagy eredménytelenségnek nem mondható. Nem kívánom ezt bővebben indokolni, nem kivánok kitérni azokra a panaszokra, amelyeket méltóztattak előadni, még pedig egészen jogosan, ezt a magam részéről is elismerem. De tovább menni ebben a kérdésben nem lehetett. (Cserti József: Az erőviszonyok folytán!) Én e paragrafus szövegében megállapodtam azokkal, akikkel megállapodnom kellett. (Szilágyi Lajos: Szabad kérdeznünk, hogy kik azok az erőtényezők?) A nemzetgyűlés többsége! (Szakács József: Az egységespárt! — Cserti József: Tudtuk már tavaly

Î) Épen egy előbbeni beszédemben bátor voltam rámutatni arra, hogy törvényt alkotni lehetetlenség ugy, ha valaki egymaga feláll s azt mondja: én ezt akarom; ha a többség nem akarja, ha a parlament többsége nem járul hozzá, egyes ember saját maga semmit nem tud alkotni, az csak a nemzetgyűlés többségének akaratával egyetértőleg lehetséges. Ez a parlamentarizmus lényege. NAPLÓ xx. (Cserti József: Lesz ez másképen is! Mások volnának az erőtényezők, ha tiszta választások volnának! — Zaj.) Elnök : Csendet kérek! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: T. Nemzetgyűlés ! Ismervén a parlamentarizmus szabályait és életfeltételeit, (Szeder Ferenc: A választás szabályait!) tudom, hogy egymagamban nem álhatók ki sehol azzal, hogy: »en ezt akarom és nem törődöm vele, hogy más mit akar«. Azt kell néznem, hogy mit lehet a többséggel, a nemzetgyűlésnek vagy a parlamentnek a többségével elérni, és nekem, mint egy embernek a sok ember akarata előtt meg kell hajolnom. E nélkül alkotni nem lehet, Anélkül, hogy bővebb magyarázatokba mennék bele, kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy azokkal a tényezőkkel, akiknek ebben a kérdésben döntő szavuk van, e szövegre nézve megegyeztem, nekem tehát a szöveghez kell magamat tartanom és ahhoz is tartom magamat. (Helyeslés jobbfelől.) Ezért kérem az eredeti szöveg elfogadását az előadó ur módosításával, és a módosítások elutasításával. Elnök : Farkas Tibor képviselő ur előzetesen szót kért. A szó a képviselő urat megilleti Farkas Tibor: T. Nemzetgyűlés! Tekintettel arra, hogy itt az erőtényezők nagy harcának eredőjéig értünk el, és a minister ur szavai szerint változtatásokra most már mód nincs, javítani a dolgon már nem lehet, azt az indítványomat, amelyet a vita során tettem és amely magától értetődő, hogy t. i. ez a paragrafus ujabb bizottsági tárgyalásra visszautasittassék, — visszavonom. Másik indítványomat azonban, amely a legnagyobb mértékben a tárgyi igazságon alapszik, fentartom. Elnök: Farkas Tibor képviselő ur I. számú indítványát visszavonta. A kérdést ugy fogom feltenni, hogy az eredeti szöveggel szemben ... (Szakács Andor: Szót kérek !) Milyen címen kér a képviselő ur szót? (Szakács Andor: A zárszó jogán!) Szakács Andor: T. Nemzetgyűlés! Az engem megillető zárszó jogán csak néhány rövid megjegyzést kivánok tenni. Az uradalmak annyira tisztában voltak azzal, hogy ha a bérlőiktői kellő időben megszabadulnak, akkor könnyebben úszhatják meg a vagyonváltságot, hogy például minálunk a Wenckheimuradalomban a földreformot, ezt a szociális alkotást megelőzőleg ötezer hold volt a békési kisgazdatársadalom kezén mint bérlet, s amikor a földreform szele fújdogálni kezdett, amikor a törvényt már tárgyalta a nemzetgyűlés... Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy mivel a képviselő ur nem olyan indítványt tett, amely ellentétben áll ezzel a szakasszal, a képviselő urat a részletes tárgyalás során a házszabályok értelmében a zárszó joga nem illeti meg. (Egy hang jobbfelől: Szokatlan is!) Szakács Andor: Bocsánatot kérek, én egy határozati javaslatot terjesztettem be, amelyet tíznél többen, huszonegyen irtak alá, engem tehát a házszabályok értelmében a zárszó joga feltétlenül megillet. Elnök: A képviselő ur pótló módosítását, amelynek alapján most beszólni akar, saját maga visszavonta, mielőtt ennek a szakasznak a tárgyalását megkezdtük volna, (Ugy van! jobbfelől) e címen tehát, legnagyobb sajnálatomra, a szólásszabadság teljes respektálása mellett sem adhatom meg a szót. Szakács Andor: Bocsánatot kérek, én az elnök úrral nem szállhatok vitába... Elnök: Méltóztassék meghallgatni. (Szakács Andor : Uj határozati javaslatot adtam be !) Az &8