Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.
Ülésnapok - 1922-240
420 A nemzetgyűlés 240. illése 1924. birtokkategóriákra vonatkozólag, részemről koncedálom. De hogy soha nyugalomra ez a kérdés ne jusson, nevezetesen, hogy azokra a birtokokra vonatkozólag, amelyeknél az eljárás már be van fejezve, egy ujabb nyugtalanság származzék, ezt részemről semmi tekintetben sem tudom koncedálni. E törvénynek több intézkedése úgyis bizonyos módot nyújt a tekintetben, hogy különös esetekben a minister ur hozzányúlhasson a földbirtokrendezéshez nem közvetlenül, hanem közvetve. Az egyik módja erre az, hogy a novella 5. §-a szerint az egyes tanácsok által eldöntött ügyeknek az elnöki tanácshoz való vitelét kívánhatja. Hogy ez az óhaja a minister urnák érdemileg teljesítve lesz-e vagy sem, az természetesen más kérdés, de mindenesetre mód van rá és az a meghatalmazás, amelyet részemről szintén megadtam a minister urnák, már az egyes tanácsok által eldöntött ügyeknek az elnöki tanácshoz való vitele folytán kétségtelenül bizonyos előnyt, bizonyos lehetőséget nyújt arra vonatkozólag, bogy ezek az ügyek revízió alá vétessenek. Itt van azután a második mondatban a folytatólagos eljárásnak az elrendelése nem kevesebb, mint öt esetben. Én koneedálok ezen esetek közül négyet, hogy ezekben valóban vau helye ilyen folytatólagos eljárásnak, ha a megváltást a bíróság fentartotta stb. Ennek folytán a folytatólagos eljárás megengedhetőségének kérdése szintén megvan, ugy hogy részemről nem tartom szükségesnek azt, hogy a földbirtokrendezés tekintetében akár az igénylők, akár pedig a birtokosok is további nyugtalanságban tartassanak azon túl, amit a törvény 35. §-a az öt év tekintetében amúgy is előir. Ennek folytán a 18. § első bekezdéséhez két indítványom lesz. Az egyik teljesen technikai jelentőségű. Nevezetesen azt indítványozom, hogy a második és a harmadik mondat különittessék el és a harmadik mondat uj bekezdésbe vétessék fel. Erre vonatkozólag kifejtettem azt, hogy miért van erre szükség. A második módosító indítványom pedig vonatkozik a 18. § második bekezdésének harmadik mondatára... Elnök: Kérem, képviselő ur, e pillanatban az első bekezdést tárgyaljuk. Östör József: A második módosító indítványom vonatkozik a 18. § első bekezdésének második mondatára és szól akként, hogy ezek a szavak: »és végül ha az Országos Földbirtokrendező Bíróság elnöki tanácsa különös méltánytalanság feliforgása esetében kivételesen megengedi« teljesen töröltessék. Ugy, hogy ilyen körülmények között a revíziónak (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Még azt is í) helye Ápolna háborús birtokra és a házhelyekre vonatkozólag. Folytatólagos eljárásnak helye volna az első bekezdés második mondatában felsorolt öt eset közül négy esetben. Az ötödik esetben, noha koncedálom, hogy az előadó urnák idevonatkozó módosító indítványa bizonyos enyhítést tartalmaz, én revíziót meg nem engednék. Mert amennyiben a földbirtokrendezésnek az egész országban való mielőbbi befejezése közös érdeke minden körülmények között a birtokosnak és az igénylőknek egyformán: ha itten különös méltányossági vagy méltatlansági esetekben felhatalmazást adunk az OFB-nak, hogy ezekhez az ügyekhez is hozzányúljon, ez esetben nemcsak az igénylőket, nemcsak a kérelmezőket, hanem a birtokosokat is feljogosítjuk arra, hogy ezeket bármily cknál fogva megtámadhassák s ezzel végre is kitoljuk a nyugalom helyreállításának határidejét, amely pedig kívánatos, hogy az országban mielőbb helyreálljon. évi február hó 14-én, csütörtökön. Ilyen körülmények között kérem, méltóztassanak módosító indítványomat elfogadni. Elnök: Szólásra következik ? Bartos János jegyző: Haller József! Elnök : A képviselő ur nincs jelen. Szólásra következik ? Bartos János jegyző: Cserti József! Cserti József: T. Nemzetgyűlés ! Ha vádolják is a földmivelésügyi minister urat mindenfélével a földreform sikertelensége miatt, eggyel azonban az ellenzék oldaláról nem vádolhatjuk: a jó szándék és a jóindulat hiányával. Épen azért csodálkozom, hogy ez a szakasz így átment a párt és a bizottság tárgyalásain is és hogy egyáltalában hog3 r an láthatott napvilágot. Mert ha a javaslat ezzel a szövegezéssel törvényerőre emelkedett volna, mit jelentene ez ? Azt, hogy kár a novellát tárgyalni, kár a drága időért. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Az igaz, hogy kár ennyi időért!) A legtöbb helyen le van tárgyalva a földreform; a legtöbb helyen elmentek odáig, hogy a birtokosok leadták a vagyonváltságföldeknek egy részét, a másik részéhez azonban, körülbelül 40—50%-ához görcsösen ragaszkodnak; azt nem akarják leadni. Itt van egy kimutatás arról, hogy például az Esterházy-féle 400.000 holdas uradalomból összesen leadtak 18.000 holdat vagyonváltság címén. 80.000-et kellett volna leadni az uradalomnak a törvény szerint, azonban a többiről hallgatnak. Mi a helyzet f Az. bogy a tárgyalásokat már lefolytatták, a va gyón váltságföldek bői már valamicskét leadtak, de a föld reformtörvény szerint egyáltalában nem jártak el. Például Fejér megyében, ahol talán az egész világon a legnagyobb a nagybirtok és a terület 63%-át képezi, ahol a megyének 25%-a kilenc urnák a kezében van, kaptak az igénylők — mint másutt is az országban — a va gyón váltságföld egy részéből egy fél holdat, *u holdat, vagy 1 holdat az általános recept szerint. Nem oldották meg tehát a kérdést a törvény intenciói szerint ugy, hogy három katasztrális hold erejéig az igénylőket ellátták volna. Már pedig ha Fejér megyében — ott, ahol az egész világon a legnagyobb a nagybirtok és abol ha valahol, igazán van föld — nem oldották meg és nem akarják a törvény szerint megoldani, ez azt jelenti, hogy másutt sem fogják megoldani. (Erdélyi Aladár: Szakács Andor épen elismerőleg nyilatkozott arról, ahogy ott megoldották!,) Van talán egyes helyeken imittamott némi háborús szerzemény, amelyet felosztottak, de az általános helyzet ez, mélyen t. képviselőtársam. Erről kár is vitatkozni. Az igénylők kaptak egy fél holdat vagy egy holdat s a birtokosok most már görcsösen ragaszkodnak ahhoz, hogy még a vagyonváltságföídek hátralévő részét se adják le, (Zaj és felkiáltások a jobboldalon: Nem tőlük függ!) pedig itt az eljárás már be van fejezve. Ha tehát ez a szakasz ebben a formájában — hogy ahol az eljárás be van fejezve, ott ujabb igénylésnek nincs helye — napvilágot látott volna, akkor eljutottunk volna odáig, hogy a földreform abból áll, hogy a vagyonváltságföídek 50 százalékát valóban leadták. De nekem még a módosítás után is aggályaim vannak a toA'ábbi sikert illetően s különösen az eljárás megindulásának kérdésétől félek, mert a rendelkezés igy szól: ahol le van tárgyalva, ott az igénylők újra kérhetik megindítását. Mi fog történni? Az, hogy ha egyesek bemennek és kérik az eljárás megindítását, el fogják őket utasítani: ki innét, mert itt magánérdek nem jöhet tekintetbe, egyes emberek érdekeit nem vehetjük figyelembe! A tömegek, ugyebár, egyedekből állanak s az egyedeket el fogják utasítani. Ennél a pontnál
