Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-240

Ä nemzetgyűlés 240. ülése 1924. évi február hó 14-én, csütörtökön. 421 az egész, meg fog állani, mélyen t. minister m\ ha a minister ur a végrehajtási utasításban nem fog gondoskodni arról, hogy az eljárás még egyszer hivatalból indittassék meg. (Mozgás a középen.) Igen, hivatalból tessék az eljárást újra megindítani, mert azoknak az egyéneknek a kérését, akik az eljárás újra megindítását kérik, nem fogják akceptálni s el fogják őket utasitani azzal az indokolással, hogy magánembernek nem lehet joga kérni a földreform megindítását. Ha a minister ur ebben a tekintetben nem fog gondoskodni, akkor eljutunk addig, hogy a vagyonváltságból 40—50 százalékot le fognak adni, de többet nem. (Szabó István (nagyatádi) fóldmivelésügyi minister: Nem fogják leadni!) Nem akarják leadni. (Derültség a jobboldalon.) Ha nem lesz ujabb igénylő, nem adják le. (Zaj a jobboldalon. — Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: És hol van még a telepítési) Nem adják a kisemberek kezébe a földeket. Ez így van, t. Nemzetgyűlés. Egy kérdésben azonban megnyugtathatom mindazokat, akik szeretnék már az eljárást befejezettnek nyilvánítani. Pontosan meg tudom határozni, hogy mikor lesz meg a nyugalom, mikor fog ez az ügy befejeződni. Nem akkor, ha az eljárás most nem fog újra megindulni, sem akkor, ha a telekkönj-vbe ezeket a változásokat fel fogják jegyezni; hanem akkor fog nyugalom keletkezni, ha a földreformot meg fogják oldani. Hiába fog elmúlni öt év; amig ezt a kérdést tisztességesen meg nem oldják, addig ez felszínen fog maradni, nem öt, hanem tizenöt vagy száz évig is. Meg kell oldani s akkor el fog múlni az izgalom. Ha valakinek van izgalomra oka, leginkább azoknak van, akik nem akarják meghozni a kellő áldozatot a földreform érdekében. Ezek azonban megérdemlik azt, hogy izgalomban legyenek, bár szeretnék mielőbb befejezettnek nyilvánítani ezt a dolgot. Kijelenthetem, hogy bennünket az ellenzék oldalán annak idején sem elégitett ki a földreform, mert már akkor beláttuk, hogy nem igen lesz belőle igazi földreform. Hiszen, ha a vagyonváltságföldek nem jönnek a földreform segítségére, akkor teljesen kátyúba jut az egész és eltekintve egy-két jobbindulaíu földbirtokos birtokától, még kisházhelyek kiosztását sem láttuk volna. Hegedűs Lóránt nagyon jól jellemezte ezt a törvényt, mikort azt mondotta, hogy földnélküli földreform. Bennünket ez már akkor sem elégitett ki. Hogy pedig aggályaink nem voltak helytelenek, ezt mutatja az, hogy most jönnek a reparációval, a foltozással. Bejelenthetem azonban, hogy minket ez sem elegit ki. Erős gyanúnk van abban a tekintetben, hogy ez az ut szintén kátyúba fog vezetni. Mi ezért tovább hirdetjük azt a földreformot, amelyet annakidején nagyatádi Szabó István mélyen t. minister ur hirdetett, mert addig, amig ez megoldva nincs, ez semmiféle paragrafussal elintézni nem lehet. Mi az ellenzék részéről megtesszük kötelességünket azzal, hogy ezt sürgetjük. A mélyen t. minister urnák pedig akkor, amikor — bár csalatkoznám előrelátásomban-meg fog győződni arról, hogy ha a mai helyzetben a vagyonváltságföldekhez is hozzá mer nyúlni, a novella céljának szolgálata kátyúba dől: legyen kötelessége megmondani a népnek, amelynek bizalmát a minister ur még birja, hogy ezzel a többséggel nem tudja megoldani a tisztességes földreformot, kérjen más többséget és azzal majd meg tudjuk oldani az egészséges földreform kérdését. Indítványozom, hogy a 18. § egész terjedelmében töröltessék. Elnök: Szólásra következik! Bartos János jegyző: Szakács Andor! Szakács Andor : T. Nemzetgyűlés! Én Cserti József és Östör József t. képviselőtársaim indítványaival szemben csupán arra szorítkozom, hogy a 18. <§ egyik pontját, amely méltánylást érdemlő esetben az uj, illetve folytatólagos eljárás megindítását megengedi, még egy további mondattal kibővitsem, amely mondat értelmében a bíróság köteleslegyen elrendelni az uj, illetve folytatólagos eljárást ott, ahol szembetűnően mellőzték a törvény szellemét és a szegény nép föld igényét olyan keretben, amilyenben a törvény azt megengedi és biztosítja, egyáltalán nem elégítették ki. T. Nemzetgyűlés! Én a földreformnovella részletes tárgyalásánál erre a szakaszra helyezem a legnagyobb súlyt s épen azért az eddigi vitában nem is igen vettem részt, sőt a különböző szertelen indítványokkal szemben mindenütt a földmi veiésügyi kormánynak ezekben a szakaszokban lefektetett intencióiát igyekeztem szerény t szavazatommai támogatni. Viszont nagyon kérem a mélyen t. többséget, hogy ebből a kérdésből, amelyről itt beszélni óhajtok, ne méltóztassék pártkérdést csinálni, mert akkor bekövetkeznék az, hogy az ország egyik részében, mondjuk a Dunántúl — magam tapasztaltam — egészségesen végrehajtják a földreformot. (Zaj és ellentmondások a baloldalon. — Csik József: Mi azt hisszük, hogy a Tiszántúl hajtották végre!) viszont a Tiszántúl, ahol legnagyobb a szociális nyomor, nemhogy segítettek volna a nép helyzetén azzal, amit eddig cselekedtek, hanem egészen határozottan rontottak vagyoni állapotán. Elmondottam már, hogy pl. Békés községben, amely színmagyar hazafias község s igazán mindig hü volt a nemzeti eszméhez, — hiszen a függetlenségi párt elnökeit, legnagyobb nevű embereit választotta mindig képviselőjévé —, a nép ezidőszerint sokkal rosszabb helyzetben van a földreform következtében, mint volt, mielőtt a földreformtörvényt meghozták. A

; lakosságnak földtulajdonnal nem rendelkező része ott mint bérlő tartotta fenn magát. Példának okáért egy Bakos Gábor nevű nagyon tiszteletreméltó, szorgalmas földmives, aki a hazának nyolc gyermeket nevelt, akinek háza van, busz hold bérleten gazdálkodott és tisztességgel megélt belőle. Most ez az ember száz és száz más bérlőtársával együtt mint nincstelen igényjogosult két kis magyar hold földet kapott tiz-tizenöt kilométernyire lakóhelyétől : ott áll koldusbotra juttatva és tönkretéve a földreform következtében. Ilyen ember száz és száz jelentkezik ott Békésen nálam. Ha lemegyek az emberek közé, szinte a szivem szakad meg, amikor látom azt a tanácstalanságot, amellyel rám néznek : Mi lesz velünk, képviselő ur ? Akik azelőtt mint bérlők tudtunk megélni, most egyik kis részünk mint nincstelen igénylő, kielégítést nyert, egy-két kis magyar holdat kapott, a többi részünket pedig egyáltalán figyelembe sem vették, a bérletéből kizavarták, elkergették. Ennek a földreformtörvényuek, amely alapjában helyes, jó és engem ki is elegit, van egy intézkedése, mely szerint azok, akik idáig mint kisbéríők éltek és belsőségük van, szintén igényelhetnek kis családi birtokot. Merem állítani, hogy nálunk egyetlen bérlőnek ilyen igény jogosultságát sem vették tekintetbe. (Meskó Zoltán: Nálunk sem! Országszerte igy van!) Egyetlen igényjogosultnak sem juttattak földet. De nemcsak a bérlőket nem vették figyelembe; a törvény 3. §-ábau megállapított igényjogosultságokat sem vették semmibe, össze sem irták ezeket. De még a törpebirtokosokat sem vették kellőképen figyelembe, mert ott, ahol százszámra vannak törpebirtokok, amelyek kis családi birtokká 57*