Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.
Ülésnapok - 1922-239
384 A nemzetgyűlés 239. ülése 1924, minden évben jelentést tenni tartozik a vagyonváltságföldek állag'áról, mennyi terület maradt a volt tulajdonosoknál, mennyit vettek igénybe földbirtokpolitikai célokra és 15 katasztrális holdnál nagyobb birtokot a vagyonváltságföldékből kik kaptak«. (Helyeslés balfelől.) Elnök : Szólásra következik % Hebelt Ede jegyző : Beck Lajos ! Beck Lajos : T. Nemzetgyűlés ! Miután délelőtti felszólalásom folyamán az entente pénzügyi bizottsága hivatalos jegyzőkönyvének idevonatkozó passzusát volt szerencsém felolvasni, és legnagyobb meglepetésünkre a földmivelésügyi minister ur részéről azt a választ kaptuk közbeszólás formájában, hogy erről nincs tudomása, sőt itt az egyik t. képviselőtársunk azt mondta, hogy ez nem is áll, ez egy apokrif nyilatkozat, — van szerencsém hivatkozni arra. hogy a Magyar Távirati Iroda, tehát egy hivatalos szerv által hivatalos fordításban közzétett jegyzőkönyv azonos azzal az általam szórói-szóra felolvasott szöveggel, amelyet délelőtt volt szerencsém a t. Ház előtt ismertetni. Nem állitom és nem mondom, hogy ez meg fog állani és igy fog maradni, ámbár nemzetközi megállapodásokról van szó, melyeket a most kormányon levő ministerium feje kötött meg, több, mint valószínű, hogy ő a többségi pártnak vezére is lévén, a többség ezt az ő elhatározását honorálni fogja és törvénybe fogja iktatni. Mindazonáltal csak örömmel veszem tudomásul ós nyugtázom a t. földmivelésügyi minister urnák azt a nyilatkozatát, hogy mi nem fogunk magunknak földbirtokreformot Angliából diktáltatni. Ha ugy méltóztatik ezt értelmezni, hogy mindent meg fogunk tenni abban az irányban, hogy ez a lekötöttség megszüntettessék, illetőleg feloldassék. és hogy ezáltal lehető vé tétessék a földbirtokreform keresztülvitele, azt hiszem, ezt pártkülönbség nélkül a Házban mindenki csak őszinte örömmel fogja üdvözölni. Mert hangsúlyoznom kell, ugy amint a délelőtt folyamán tettem igen t. minister ur, hogy 400.000, vagy akárhány katasztrális holdnak ezen lekötöttség alól való felmentése nélkül földbiríokreformot Magyarországon papirosán lehet csinálni, de az életben nem. Nagyon kérjük tehát a minister urat, hogy ebben az irányban, ha ereié és befolyása van erre, tegyen meg mindent, hogy ezek a lekötöttség alól mentesittessenek. Vissza kell térnem arra a tételemre, amit az általános vita folyamán kifejtettem. Nézetem szerint az adott pénzügyi és gazdasági viszonyok között járadékbirtok intézménynek létesitése nélkül egyáltalán a földbirtokreformot keresztülvinni nem lehet. Az adott pénzügyi és gazdasági viszonyok között pedig járadékbirtokot csinálni anélkül, hogy ennek számára a szükséges pénzügyi szervet megteremtenénk,— s itt hangsiilyozom, nem a bankokra gondolok, hanem egy megfelelő pénzügyi szervre, amelyre sokkal alkalmasabbnak tartom a már meglévő nagy életerős intézményeinket, elsősorban az altruista vállalkozásokat — mondom, ezek nélkül a szervek nélkül ilyen reformot keresztülvinni nem lehet. Ilyen r pénzügyi szervet pedig megcsinálni, az életbe átvinni, azt funkcionáltatni anélkül^ hogy mi a kibocsátandó járadékköt vények számára piacot teremtenénk, lehetetlen. Aki ismeri a magyar záloglevélpiae helyévi február hó 13-án, szerdán. zetét és u magyar záloglevelek elhelyezésének históriáját, aki tudja, hogy hosszú és SZÍVÓS, évtizedekre terjedő küzdelmet kellett vivniok a magyar zálogievélintézeteknek, hogy plaszirozhassák külföldön zálogleveleiket s aki tudja, hogy a különböző zálogleveleket kibocsátó intézetek különböző piacokat hódítottak meg maguknak Angliában, Franciaországban, Hollandiában és Svájcban és hogy ott igen nagy népszerűségnek örvendettek a magyar záloglevelek, s aki viszont tudja, hogy ezeknek a zálogleveleknek hitele a háború következtében szinte természetszerűleg mennyire alászállott, hogy ma a magyar zálogleveleket külföldön elhelyezni egyáltalában nem lehet, az be fogja látni, hogy ilyen uj típusú, záloglevélszerü járadékkötvények külföldön való elhelyezése látható időn belül lehetetlen. Ha hozzávesszük még, hogy ezen pénzügyi jegyzőkönyvben foglalt lekötés, lezálogolás következtében ez még tízszeresen megnehezittetik, azt hiszem, hogy a laikus előtt is nyilvánvaló és bizonyodottnak tekintendő, hogy piacot teremteni járadékkötvényeinknek ilyen.' viszonyok között lehetetlenség. Ha pedig piacot teremteni ezek számára nem tudunk, kérdezem, hogyan képzeli el ennek az egész dolognak konstrukcióját a földmivelésügyi minister ur, aki az általános vitában mondott beszédemre azt felelte, hogy hiszen nem..milliárdokról és billiókról van szó, hanem búzáról, amit majd meg fognak fizetni. Hogyan képzeli a földmivelésügyi minister ur ezt ? Kik fognak fizetni és milyen hatalmas hálózatot kell létesítenie, hogy az foglalkozzék ennek a búzának, ezeknek a nem tudom hány métermázsás tételeknek beszedésével és értékesítésével és hogy eseJleg évtizedeken, vagy legalább is hosszú éveken keresztül foglalkozzék ezen kötvények elhelyezésével. Olyan chűási összegektől esik el_ maga a magyar állani, amelyek végeredményben magával a tőkével fognak felérni. Mindezek alapján, ámbár én hajlandó vagyok elfogadni ezt a bekezdést és nem kívánom, hogy uj törvény szabályozza ezt, hogy ennek kedvéért kapcsoljuk ki innen az egész kérdést, mégis örömmel üdvözölném Farkas Tibor képviselőtársam indítványának honorálásaképen, ha később a földmivelésügyi minister ur ezt a kérdést egy szerves egészbe foglalná. Ismétlem, nem kívánom ezt addig* is elodázni, elfogadom ezt a passzust annak hangsúlyozásával, hogy kérem a földmivelésügyi minister urat, hogy amikorez az egész novella tető alá kerül, minden erejével és egész energiájával e kérdésnek pénzügyi megoldására fordítja tekintetét mert ennek megfelelő vagy legalább is kielégítő rendezése nélkül hiába dolgozott, hiába fáradott, eredményes munkát nem ért el. Elnök: Szólásra következik! Hebelt Ede jegyző : Szeder Ferenc ! Szeder Ferenc : T. Nemzetgyűlés ! A kérdéses bekezdést Czettler Jenő t. képviselőtársam módosító javaslatával együtt elfogadom. Ugyanis nekünk is meggyőződésünkké vált az lassanként, hogy a földreformkérdést megoldani járadéktelkek létesitése nélkül lehetetlen. Akik a földbirtokreformtörvény gyakorlati végrehajtását figyeljük, láttuk és látjuk azokat a rettenetes nehézségeket, amelyeket a pénztelenség okoz a földhöz juttatandóknál és helyes annak az elvnek végrevalahára a váltságföldeknél való gyakorlati megvalósitása is, hogy