Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-239

À nemzetgyűlés 239. ülése 192á. a vagyonváltságból az állam tulajdonát képező földek járadéktelekként bocsáttassanak az igénylők rendelkezésére. De nagyon fontos a kérdés másik része is, amit Czettler Jenő t. képviselőtársam vetett fel, hogy t. i. ezekről a vagyonváltságföldekről időről-időre számoljanak el a nemzetgyűlésnek. Én érthetetlennek tartom azt a tartózkodást, amit ugy az OFB., mint a f öldmivelésíigyi minister ur részéről tapasztalunk a földbirtokreform végrehajtásával kapcsolatban általában, hogy teljesen tájékozatlanul állunk itt a kérdés végrehajtását illetőleg még mi, a nemzetgyűlés tagjai is. Az általános vitában hangoztattam már, hogy a földmivelésügyi minister ur nagyon megkönnyítette volna az egész földbirtokreforinmal kapcsolatos munkánkat, ha részletes kimutatást terjesztett volna a nemzetgyűlés elé arról, hogy az ország mely részében, mely megyéjében, szóval hol, milyen eredményt értek el az OFB. munkájának eredmé- ! nyeképen. j S mert nagyon nélkülöztük ezeket az adatokat, és erősen ereztük azok hiányát, ezért nem mulaszthatom el, hogy rá ne mutassak a magam részéről is arra, amire Czettler Jenő t. képviselőtársam is rámutatott, hogy a vagyonváltságföldekről, amelyek az állam tulajdonai, amelyek a vagyonváltság révén az állam kezébe jutnak, részletes elszámolást kérjek olyan j értelemben, hogy kik, milyen darabokat kaptak ebből és hogy mekkora az a terület, amely még az OFB. rendelkezésére áll. A másik kérdés pedig, t. Nemzetgyűlés, az, hogy én nagyon szerettem volna, ha a földmivelésügyi minister ur határozott választ adott j volna Beck Lajos t. képviselőtársamnak arra | vonatkozólag, hogy mi van azzal a jegyzőkönyvvel, vájjon tényleg lefoglalták-e ezt a | birtokállományt, avagy szabadon rendelkezhetünk-e azzal í (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Dehogy foglalták le! I Hiszen még kölcsön sincs !) Ezért a magam részéről arra kérem a földmivelésügyi minister urat, méltóztassék erre a kérdésre határozottan választ adni, mert ha nem kapunk kielégítő választ, ha tényleg le van az a birtok foglalva, ha el van vonva a szabad rendelkezés alól, akkor mi tulaj donképen csak tréfálkozunk az egész földbirtokreforinkérdéssel s különösen í tréfálkozunk akkor, ha ezeket a vagyonvált- ! ságföldeket akarjuk járadékbirtokokként ki- j osztani a földigénylők között, (Zaj jobbfelől) j Elnök : Szólásra következik ? Hebelt Ede jegyző: Mándy Sámuel! Mándy Sámuel: T. Nemzetgyűlés! Legyen szabad a Czettler Jenő képviselőtársam által felvetett gondolathoz néhány megjegyzést fűznöm. Nem uj előttem annak szükségessége, J hogy a váltságföldek kérdését, amelyek bizo- j nyos fokig gazdátlanok, valamiképen rendezni kell. Nincs, aki nyilvántartsa ezeket a földeket, mert ezidőszerint még nem áll rendelkezésünkre olyan szerv, amely ezzel a kér- j (léssel foglalkoznék. Ezek a váltságföldek i egyelőre csak megvannak állapítva, ki vannak \ hasítva azzal a célzattal, hogy majd felosz- j tásra kerülnek. A novella 16. §-ának második bekezdésében ! foglaltatik az, hogy egy szervet fognak felálli- | tani, amely a járadékbirtokok kérdésével fog ! foglalkozni és ennek a szervnek lesz hivatása I szerintem az is, — mert nem lehet erre a célra ! külön még egy szervet felállítani — hogy a váltságföldek kezelésével, felügyeletével és ellenőrzésével is'foglalkozzék. Ezt a kérdést a többségi párt igen behatóan évi február hó13-án, szerdán,, 385 megtárgyalta és ott a pénzügyi kormányzat jelen volt képviselője előadta, hogy ő is szigorúan felügyel majd arra, hogy a váltságföldek hogyan és milyen áron — tehát az érteknek megfelelő áron — legyenek a kiosztáskor megállapítva. Ez rendeletileg lesz szabályozva a földmivelésügyi kormányzattal egyetértésben. Ez^ a rendelet a pénzügyministerium képviselőjének kijelentése szerint már munkában van és rövidesen napvilágra kerül. Ebben a kijelentésben mi meg is nyugodtunk és azt tartom, nem okvetlenül kell belevennünk a novellába sem azt a rendelkezést, — amikor az előzményeket sem vettük bele — hogy évről-évre, időszakonként jelentés tétessék. A rendelet bemutatása alkalmával lesz helye annak, hogy a kormány jelentéstételre szólittassék fel. Ezzel egyelőre megelégedhetünk, mert ha a kérdés maga ezáltal nincs szabályozva és érdemben nem szólunk arról» hogy az értékesítés hogyan történjék, akkor nem elég. ha formailag csak azt mondjuk, hogy: jelentés tétessék. Én a magam részéről megelégedném azzal, hogy megvárjuk a rendeletet és amikor ez bemutatásra kerül, lehet szóbahozni a jelentéstétel kötelezettségét. De ha ez nem is kerülne szóba és ha a rendelet nem is kerülne bemutatásra, minden indemnitási javaslat tárgyalásánál felállhatunk és azt mondhatjuk, kívánjuk, hogy a váltságföldek mikénti felosztása és kezelése tekintetében jelentés tétessék. Abból nem származnék semmi sérelem, ha ez nem kerülne be a novellába. Felszólalásom célja az, hogy egy szerény, apró kis indítványt tegyek, amelynek azonban nézetem szerint hordereje van. Ennek a szakasznak negyedik sorában van egy mondat, a váltságföldekre vonatkozólag, mely a következőképen szól (olvassa): »Ezeket az ingatlanokat a földhöz jutók kérelmére járadéktelekként keïï átengedni.« A »kell« szó itt, hogy ugy mondjam, először szerepel. Nagyon szeretem a törvényben a »kell« szó alkalmazását, azonban a novellában és álta Iában a földreformtör vény javaslatában a »kell« szót nem lehet gyakran alkalmazni, mert ez kerettörvény, a helyi viszonyok szerint lehet csak végrehajtani és így a »lehetőleg« szót kell gyakrabban alkalmazni. Ha itt a »kell« szót alkalmazzuk, azt igénytelen nézetem szerint a legrosszabb helyen alkalmazzuk. Nem ludjuk. hogy képesek leszünk-e járadékbirtokként kiosztani azokat a földeket, csak reméljük és ha az igénylők kívánják, akkor, ha lehetséges, meg is kell tenni. De nem tartanám helyénvalónak a bíróság kezét megkötni azzal, hogy holnapután, ha valaki kéri. a járadékbirtoknak kiadására vonatkozólag benne legyen a törvényben — akkor amikor ez még nincs is szabályozva, —• hogy : kell ! Elég, ha benne van az : ha lehet. A földmivelésügyi és a pénzügyi kormányzat, ha kívánja és hozzájárul, és a törvény is megengedi, akkor a bíróság is abban a helyzetben lesz, hogy járadékbirtokot statuáljon és akkor a vagyonváltságot ilyképen fogra elosztani. Indítványom tehát ugy szól. hogy a törvényjavaslat 16. §-a harmadik bekezdésének ötödik sorában foglalt következő szavak : »járadéktelekként is lehet átengedni'-. Vagyis meg kell adni a lehetőséget, ha ezt kívánják. Van szerencsém indítványomat elfogadásra ajánlani. (Zaj balfelöl) Elnök : Szólásra következik ? Hebelt Ede jegyző : Szakács Andor !