Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.
Ülésnapok - 1922-239
370 r A nemzetgyűlés 239. ülése 1924. állam űzesse ezeket. Erről lehet beszélni. Én is körülbelül igy látom helyesnek ; de nem tudom még- a pénzüg*yminister ur álláspontját, hogy vájjon nem hivatkozhatik-e valami nagy bérleti szerződésekre, ahol a bérlő fizeti ezeket a járulékokat és akkor azt mondhatja a pénzügyminister, hogy itt is fizessék meg a bérlők, mert máshol is az fizeti; én olyan kevés öszszegért ladtam a birtokot, hogy az ártéri járulékot is kifizetheti. Én ugyan nem vagyok ezen az állásponton, de nem tudom a pénzügyminister álláspontját. Amikor tehát itt a birtokosnak azokra a kiadásaira, amelyeket nem ő élvez, teljes megtérítés mondatik ki ebben a tekintetben, én azt hiszem, hogy ez a szakasz egészen megfelelő, ezért kérem a képviselő urakat, vonják vissza indítványaikat. Én az eredeti szakaszt ajánlom elfogadásra. (Helyeslés jobbfelől.) Mándy Sámuel (szólásra jelentkezik). Elnök: Milyen címen kivan a képviselő ur szólani? Mándy Sámuel: Félreértett szavaim értelmének helyreigazítása címén és indítványom visszavonása céljából. Elnök: Tessék! Mándy Sámuel: T. Nemzetgyűlés! Amenynyiben a minister ur »a társulat nem vett fel törlesztése« kölcsönt« szavakat ugy értelmezi, hogy ez a jövőben felveendő kölcsönökre vonatkozik, — én pedig nem ugy értelmeztem ezeket a szavakat, hanem a múltban felvett kölcsönökre vonatkoztattam, amelyek már teljesen letörlesztettek — mondom, amennyiben a minister ur ugy értelmezi ezeket a szavakat, hogy ez csak a jövőre szóló kölcsönökre vonatkozik, amelyek nem törlesztettek le és mivel készségét nyilvánítani szíves volt, hogy a pénzügyminister úrral való tárgyalás alkalmával, amikor e rendelet kiadásáma vonatkozólag fog tárgyalást folytatni, szíves lesz képviselni az ártéri birtokosok azon sérelmét, hogy ők kétkoronás földeket adnak át az államkincstárnak, amelyek 20 korona katasztrális tiszta jö- : vedelmü értékűek és amelyeket a kincstár igy fog tovább adni: feltételezve és remélve, hogy az eddig teljesített költségeket bizonyos térítések ellenében vissza fog*ják majd juttatni a birtokosoknak, indítványomat visszavonom. Elnök: A képviselő ur indítványát visszavonta. Szakáts József képviselő ur kivan szólni. Szakáts József: T. Nemzetgyűlés! A földmivelésügyi minister ur megnyugtató nyilatkozata folytán magam is visszavonom indítványomat; a tiszavölgyi társulatok képviseletében azonban nyomatékosan kérem a földmivelésügyi minister urat, hogy amidőn majd ezek a társulatok ilyen kérelemmel fognak a pénzügyminister úrhoz fordulni, ezt az ügyet hiathatós támogatásába venni kegyeskedjék. Legyen szabad felhoznom még a következő dolgot, és erre vonatkozólag is kérem, hogy ha nem is itt a törvény^ szövegében, de legalább is a végrehajtási utasításban megfelelő intézkedést teg'yen a minister ur. Nevezetesen több ármentesitő társulat abban a helyzetben volt, hogy mondjuk, 5—10 vagy 15 évvel ezelőtt 50—60—80 évi annuitásra felvett törlesztéses kölcsöneit visszafieztte. Azt kérem a végrehajtási utasításban kimondani, hoa"y térítés jár az ilyen törlesztéses kölcsönből, mondjuk, az alaptörvény életbelépése óta az ilyen társulatok által a még törleszfetlenül álló tökének egy összegben történt visszafizetésére fordított összeg' erejéig. évi február hó 13-án, szerdán. (Erdélyi Aladár: Mondd el még egyszer!) Térítés jár az ártéri birtokosoknak azon összegek erejéig, amely összegeket az annuitási kölcsön visszafizetésére fordítottak, nem várván meg, hogy még 40—50 évig az évi annuitási részleteket fizessék, hianem azt egy összegben az illető pénzintézeteknek visszafizették. Ezek ép olyan jogi természettel bírnak, amilyenek a 15. §-ban említett költségek. Arra kérem a földmivelésügyi minister urat, hog*y a végrehajtási utasításban méltóztassék kimondani azt, hogy a törvény 15. §-a az ilyen, az évi annuitást be nem várva, egy összegben kifizetett kölcsönökre is vonatkozik. Elnök: Szakáts képviselő ur visszavonta indítványát. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e a 15. § első bekezdését a bizottság szövegezésében elfogadni, igen vagy nem 1 (Igen!) A nemzetgyűlés az első bekezdést a bizottság szövegezésében fogadta el. Következik a második bekezdés. Kérem annak felolvasását. Perlaki György jegyző (olvassa a 15. § második bekezdését). Elnök: Kivan valaki szólni? Ha senki szólni nem kíván, a második bekezdés meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 16. §. Kérem a jegyző urat, hogy ezt felolvasni szíveskedjék. Perlaki György jegyző (olvassa a 16. §4). Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Farkas Tibor! Farkas Tibor: Tisztelt Nemzetgyűlés! Először is bátorkodom beterjeszteni azt az indítványt, hogy ez a bekezdés töröltessék. Ez a bekezdés ilyen formában, mint ahogy ebben a javaslatban helyet foglal, azt a célt, amelyet el akar érni, megnyugtatóan soha sem érheti el. Járadékbirtokra szükség van és én azt hiszem igenis, nagy szükség van rá, a járadékbirtok rendszerének egész megállapítását^ azonban az Országos Földbirtokrendező Biróságra bízni nem lehet. Hogy ítélettel szavazzanak meg ilyen fontos kérdést, azt én nemcsak jogi abszurdumnak, hanem gazdasági abszurdumnak is tartom és ezenfelül különösen közjogi szempontból is aggályosnak tartom. Néhány nappal ezelőtt komoly vita volt itt arról, célszerü-e az, hogy a nemzetgyűlés Ítéleteket törvényhozásilag megváltoztasson. Azt hiszem, hogy — mint itt a nemzetgyűlésben láttam — akkor is már nagyon sokan megfontolták és álláspontjukat ahhoz igazították, hogv mindenkor kényes kérdés a törvényhozásnak belenyúlni a bíráskodás végrehajtásába. Ha egy jogrendszer szabályozását bírói ítéletekre bizzuk, akkor ha ezek az Ítéletek az életnek nem felelnek meg, előbb-utóbb mégis törvényhozásilag kell ezt szabályozni. Azt hiszem, sokkal célszerűbb volna ezt a kérdést külön törvényben, alaposan kidolgozva, a nemzetgyűlés elé hozni, mert előbb-utóbb ez elől ki nem' térhetünk. Ha a járadékbirtokkal foglalkozunk, akkor ezt az egész járadékbirtokrendszert kodifikálni kell, mert az a kodifikálás, amely az alaptörvényben van, teljesen nem kimerítő és azt hiszem, ennek folytán azt a célt szolgálni nem is tudja. Ezért bátorkodom az általam javasolt törlés mellett pótlólag mint nj bekezdést a következő szöveget indítványozni: »A járadékbirtok rendszeréinek szabályozásáról külön törvény fog intézkedni.;
