Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.
Ülésnapok - 1922-239
14. nemzetgyűlés 239. ülése 1924 Ebbe a törvénybe azután felvehetjük az egész kérdés jogi részét és azt hiszem, felvehetjük annak az intézménynek felállítását és szabályozását is, amely intézmény felállítását a földmivelésügyi minister ur itt már kilátásba helyezte azáltal, hogy a második bekezdésben erre vonatkozólag' utalás történik. Azt hiszem, hogy ebben a késedelemben igazán semmiféle veszély nem rejlik, mert esetleg közbevetőleg ideiglenesen lehetne gondoskodni arról, hogy amig ez a törvény meghozatik, ha szükség merül fel arra, az OFB. ideiglenesen határozatikig intézkedhet. Még ez is jobb volna. De bátorkodom hangsúlyozni, hogy bíróságra bizni azt, hogy ítélettel megalapozzon egy uj jogrendszert, ez veszélyes, ez gazdaságilag helyt nem állhat és azt hiszem, mindenesetre helyesebb, ha mi, látva már a veszélyeket, vagy legalább kontemplálva, hogy itt veszélyek is származhatnak, ezt a kérdést alaposan és megfontolva kezeljük és inkább egy kissé utóbb intézkedünk jól, mint most momentán talán pusztán nemtörődömségből gyorsan, röviden, de nem alaposan. Bátorkodom indítványomat elfogadásra ajánlani. Elnök: Szólásra következik"? Bartos János jegyző: Beck Lajos! Elnök: A képviselő ur nincs jelen; töröltetik. Ki a következő szónok? Bartos János jegyző: Dénes István! Dénes István: Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés! A 16. § volna hivatva szabályozni a járadéktelek intézményét. Ugy gondolom, kogy^ a magyar földreformban a járadéktelek intézménye a legfontosabb intézmény kellene hogy legyen, mert Magyarországon a mai pénzügyi viszonyok és a mai állapotok mellett földreformot csinálni járadéktelek nélkül, ugy látszik, nem lehetséges. Azok a módok ugyanis, ahogy a törvény megengedi a birtokszerzést, — szabadkézből való vétel, árverésen való vétel, elővétel utján való vétel, megváltás utján való vétel — látjuk, hogy nem sikerülnek; fájdalom, az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy a legjobb szándék mellett is elővétel címén csak néhány ezer holdat tudott az állam biztositaní magának, megváltás címén pedig az ál-, lam nem tudott hozzányúlni a latifundiumokhoz, mert nem volt meg hozzá a pénze a magyar államnak; szabad kézből az állam nem vehetett birtokot, mert nem akadt, aki nagybirtokot szabad kézből eladta volna, árverés pedig ezideig nem volt. Ennek következtében maradt volna a negyedik megoldása a földreformnak, a járadéktelkek intézményesítése utján való birtokszerzés. Az alaptörvény azonban, fájdalom, nem helyesen intézkedett a járadéktelkek létesítését illetőleg. Az alaptörvény ugyanis a járadéktelkek létesítését kizárólag a földbirtokosok tetszésétől tette függővé. Ha a földbirtokos akart járadéktelket létesíteni, akkor létesült járadéktelek, ha azonban nem akart járadéktelket létesíteni a földbirtokos, akkor nem létesült járadéktelek. Szóval csináltunk egy olyan törvényt, amely illuzórius volt teljes mértékben, mivel tökéletesen a földbirtokossal való r szerződéses megegyezésre volt bizva déktelek létesítése, vagyis végeredményben a földbirtokos tetszésére volt az bizva. Mi lett ennek a következménye ? Az, hogy a törvény életbelépése óta két és fél esztendő múlt el és nekem nincs tudomásom arról, hogy járadéktelek csak egy is létesült volna. (Szeder Ferenc: Másnak sem igen van!) Ugy látom, hogy a novella igen helyesen, felismerte azt, NAPLÓ sx. évi február hó 13-án, szerdán. 371 hogy helytelen a törvénynek erre vonatkozó intézkedése és felismerte azt, hogy ha a törvény továbbra is életben marad, akkor járadéktelek nem létesülhet és a földreform tulaj donképen nem volna megcsinálható. Amikor azonban a novella ezt felismeri, a törvényszerkesztő nem mer erélyes lépést tenni ezen a téren előre, hanem itten is olyan negyedes megoldást fog-ad el. A novella 1. §-a azt mondja, hogy megengedi a járadéktelkek létesithetését a törvény 28. %-B, alá tartozó ingatlanokra nézve. Ezek pedig ugyöbár a részvénytársaságok, a bűntettesek ingatlanai és a háborús szerzemények. Nem engedi meg feltétlenül mindama nagybirtokokra, amelyek nem esnek a törvény 28. §-a alá. Ha az igen t. törvényszerkesztő a törvény 28. §-a alá eső ingatlanokra nézve engedi meg feltétlenül a járadéktelkek létesithetését, akkor elvártuk volna, legalább is helyes lett volna, ha az igen t. törvényszerkesztő egy statisztikai kimutatást is terjeszt a nemzetgyűlés elé, hogy tisztán lásson a nemzetgyűlésnek minden tagja abban a kérdésben, hogy mennyi az a birtokkomplexum, amely felett az OFB ilyen értelmezésben és szövegezésben rendelkezhetik. Ha az igen t. törvényszerkesztő ezt a statisztikát ideadta volna a nemzetgyűlés elé, akkor megállapítottuk volna azt, hogy a törvény 28. §-a alá eső háborús szerzeményű birtok az egész országban 400 ezer holdat tesz ki. Ezenkívül ugyanezen kategória alá tartoznak a részvénytársaságok ingatlanai. A statisztikai kimutatás szerint 46 részvénytársaság kezében összesen 124.443 katasztrális holdat kitevő ilyen részvénytársasági birtok van. Ezekhez a részvénytársasági ingatlanokhoz azonban szintén nem lehet hozzányúlni. Épen ezelőtt néhány nappal fog-adtuk el a novella 7. %-ki. A novella 7. §-a nem engedi meg a részvénytársasági ingatlanok elővételét és^ megváltását abban az esetben, ha ipartelepek létesítése, vagy fentartása, vagy kibővítése céljából van rá szükség. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Bel : sőségekről van szó, nem a földről!) Tehát mivel a novella ugy rendelkezik, hogy az ipartelepek létesítése, kibővítése és fentartása céljából van rá szükség ... < (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Belsőségeknél, képviselő ur!) Tudomásul veszem, mélyen t. minister ur, bár én ugy értelmeztem. De ha igy is van, utalok mélyen t. minister ur arra, hogy méltóztatik látni, hogy tipikus háborús szerzeményű birtokokat sem vettek igénybe. Tipikus részvénytársasági ingatlanokat, amelyek a törvény 28. §-a alá esnek, mentesítettek abból a célból,— itt rámutatok ismét a szeg-edi kenderipa.r részvénytársaságra —,... (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Még újra is igénybe vehetik! A bíróságnak jogában áll, a novella igy rendelkezik!) Tudomásul veszem, mélyen tisztelt minister ur, de mégis ugy gondolom, hogy itt az alkalom, hogy amikor ismét rendelkezünk és a járadéktelkek létesithetését akarjuk biztositani, hogy talán ezt precízen mondjuk ki. Ha a minister ur kijelenti azt, hogy nem lesznek kímélettel a részvénytársasági ingatlanokkal szemben, és a járadéktelkeket ebből a 124 ezer holdból is létesíteni fogják, ezt örömmel veszem tudomásul és megnyugszom benne. Méltóztassék azonban megengedni, hogy mindezt nagyon csekély kvantumnak tartsam. Mert amint méltóztatik látni, a háborús szerzeményű birtok cirka 400 ezer katasztrális holdat tesz ki, ehhez hozzájárul a 124 ezer holdat kitevő részvénytársasági ingatlan, amelyet úgysem fogai
