Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-238

352 A nemzetgyűlés 238. ülése 1924. évi február hó 12-én, kedden. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Csak igen röviden kivánok rámutatni délelőtti beszédem folytatásaképen arra, hogy a kaposvári gyűlés lefolyását az egyik oldalon is és a másik oldalon is félremagyarázták. Az egyik oldalon azt hitték, hogy itt egy kisgazdatámadás lesz a kommunizmusba hailó szocialista párt ellen, a másik oldalon pedig azt hitték, hogy mi azok ellen akarunk támadó ütközetet provokálni. Nem akarok ennek részleteivel foglalkozni, mert hiszen nem is tartozik a birtokreform keretébe, de meg kell jegyeznem azt, hogy amikor én lementem arra a gyűlésre, a Kaposvár előtti állomáson legjobb híveimnek egy csoportja jött elém kocsin, akik arra kértek, hogy ne menjek be Kaposvárra, mert agyonvernek a szocialisták, mert ez van kiadva jelszóképen. Erre én azt mondottam, hogy inkább az én fejem vesszen oda, mint azé a sok ezer kisgazdáé, aki holnap bejön a gyűlésre és talán el tudom oszlatni a félreértést, mely összeütközésre vezethet a kisgazdák és szocialisták között. Azt gondoltam, hogy talán én el tudom valahogyan intézm a dolgot, ha pedig nem tudom elintézni, csináljanak velem, amit akarnak. Ez volt a dolog lefolyása. Bementem és el is intéztem a dolgot ugy, hogy nem folyt vér azon a gyűlésen és ezért ma is vállalom a felelősséget mindenkivel szemben. (Helyeslés.) Ami pedig azt illeti, amit Gaal Gaston t. képviselőtársam a kisgazdáknak mondott, erre nézve ki merem jelenteni, hogy ebben a törvényjavaslatban én nem védek senkit sem, tehát a kisgazdatársadalmat sem. A törvény azt mondja, hogy abban az esetben, ha nem lehet másképen adni házhelyeket, a kisbirtokot is el kell venni. Tudatosan mentem ebbe bele, a törvényben, amely ezt megállapítja. Az eredeti törvény eme rendelkezése ma is fennáll és e szerint, ha kisgazdák vagy középbirtokosok birtokát kell elvenni házhely céljaira, azokat a megfelelő területekkel kell kárpótolni és nem pénzzel. T. képviselőtársam tehát nem helyes információt adott a kisgazdáknak, amikor azt mondotta nekik, hogy az eredeti törvény szerint majd magkaphatták volna a földet, de a novella szerint majd kapnak valami pénzt, amelyet nem a Curia, hanem az OFB fog megállapítani. Nem helyes információt adott t. képviselőtársam a kisgazdáknak és engedelmet kérek, ebben a tekintetben az OFB-t még sem szabad annyira lebecsülni, hogy az OFB azoknak, akiknek pénzt kell megállapítania, azt a pénzbeli kárpótlást ugy állapítja meg, hogy a birtokosok óriási hátrányt szenvednek. Ezt kívántam megjegyezni. Gaal Gaston: Mélyen t. elnök ur, méltóztassék megengedni, hogy félreértett szavaim megmagyarázása címén szót kérjek, mert a minister ur abszolúte nem értett meg engem. Elnök: A képviselő urat a szó megilleti. Gaal Gaston: T. Nemzetgyűlés! Én nem azt a tanácsot adtam a kisgazdáknak, nem azt mondottam, hogy nem kaphatnak természetbeni kárpótlást, hanem azt mondtam, hogy kaphatnak. De ezeknek a kisgazdáknak nem a természetbeni kárpótlás kell, hanem ellenkezőleg, azt kérdezték tőlem, hogy pénzbeli kárpótlást követelhetnek-e. Én erre azt mondtam, hogy követelhetnek pénzbeli kárpótlást is, de mig a régi törvény teljes kártalanítást, a teljes, a valóságos érték megállapítását köti ki, addig a novella szerint a biróság judiciumára van bízva, hogy ezekért a beitelkekért milyen árat fog megállapítani. A minister ur tehát teljesen félreértett engem. Én nem azt a tanácsot adtam a kisgazdáknak, amelyet a minister ur a számba adott, hanem azokat, akik nem földet kívánnak, hanem pénzbeli megváltást, fel kellett világositanom arról, hogy a novella ebben a tekintetben miként intézkedik. (Csontos Imre szólásra jelentkezik.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak a személyes kérdésben való felszólalásoknál a lehető legszűkebb keretekre szorítkozni. Csontos képviselő ur személyes kérdésben kér szót. Csontos Imre: T. Nemzetgyűlés! Gaal Gaston t. képviselő ur citálta a kisgazdákat, hogy sértés éri őket a mi viselkedésünk alapján. Bocsánatot kérek, a kisgazdaérdekeket én gyakorlatból épugy ismerem, mint Gaal Gaston képviselő ur. Nálunk a kisgazdák birtokát veszik el, a nagybirtok pedig nem ad semmit a szegénység javára, értve ezalatt, hogy nem lehet tőle semmit kisajátítani. Nagyon jól tudom, hogy ki kell segiteni elsősorban a rokkantakat meg a hadiárvákat. De ha házhelyeket kell adni, akkor a kisgazdákét kapcsolják le. A karcagi határon van egy nyolcszáz holdas birtok, és ennek ellenére a kisgazdákét kapcsolják le és ezt megtűrik. Karcag, Püspökladány, Füzesgyarmat, Szeghalom és Kisújszállás között tengernyi nagybirtok terül el, de azokból nem vesznek el annyit, amennyiből a szegényeket egyholdas birtokhoz lehetne juttatni. Én felkértem annak idején a nagybirtokosokat, hogy a magyar állam belbékéje érdekében adjanak le pénzért kétezer holdat a va gyón váltságon kivül, de ezt a kérésemet megtagadták, egyetlen holdat sem adtak le, ott voltam a tárgyaláson. Mit csináljon tehát ilyen körülmények között a törvény mást, mint hogy kisajátit ott, ahol százezrével találja a holdföldeket. Nem kivánok ezzel kárt tenni a nagybirtokosoknak, de Uramisten, miből elégitsük ki azt a szegény népet, ha nem a nagybirtokokból. Ne méltóztassanak tehát azt mondani nekem, hogy az en viselkedésemnek a kisgazdatársadalom vallja kárát, mert sajnálom én a kisgazdát ugy, mint Gaal Gaston. Ennyit kívántam megjegyezni. Elnök: Következik a harmadik bekezdés. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. Bartos János jegyző (olvassa a harmadik bekezdést). Elnök : Az előadó ur kivan szólani. Neubauer Ferenc előadó: T. Nemzetgyűlés! A harmadik bekezdéshez a következő módosítást vagyok bátor ajánlani. A helyesebb értelem megállapítása céljából az első mondatból »a megváltási ár, illetve« továbbá a »a vitás magánjogi« szavakat kérem törölni. Azután kérem ugyanezen bekezdésben uj harmadik mondatképen a »választ« szó után a következő szöveg felvételét: »A szakértők az eljárás kezdetén a polgári perrendtartás 358. ^-ában előirt esküt letenni tartoznak és indokolt szakvéleményüket írásba kell foglalniok.« Végül a 11. sorban az »észrevételekkel« szó helyébe »fellebbezéssel« szót kérem felvenni. Méltóztassanak még megengedni, hogy csak néhány szóval reflektáljak arra a közbeszólásomra, amelyet Gaal Gaston képviselő ur délelőtti felszólalása kapcsán tettem arra nézve, hogy a képviselő ur téved abban, hogy az eddigi vegyesbírósági eljárásban a felek által megnevezett szakértők szerepeltek volna. Az alaptörvény 43. §-ának 3. bekezdése azt mondja, hogy a vegyes bíróságnak a bírósági tagokon kivül két szakértő rendes és két szakértő póttagja közül az egyiket az ingatlan fekvése szerint illetékes vármegyei mezőgazdasági bizottság a gazdasági szakértők sorából titkos szavazással évenkint választja. Tehát magában a bíróságban hivatalosén szereplő szakértők ugyanazon rendszer szerint alkalmaztattak eddig is, mint azt a novella 13. §-ának harmadik bekezdése tárgyalja. Tény az, hogy a