Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-237

A nemzetgyűlés 237. ülése 1924. földmivelésügyi minister: Nem arról van szó! Legelő céljaira ne leg-yen kisajátítható!) Nem erről rendelkezik a törvényjavaslat. A törvényjavaslat azt mondja, t. minister ur, hogy a Balaton mentén a parttól fél kilométer szélességű körzetben levő területek megváltás utján igénybe nem vehetők. Ez azt jelenti, igen t. minister ur, hogy sem házhely céljaira, sem más semmiféle célra igénybe nem vehetők. Ha az igen t. minister urnák az az álláspontja, hogy házhelyek céljaira igénybe veheiíők (Barthos Andor: Földbirtokreform céljaira!), ebben az esetben az én egész felszólalásom tárgytalan. Miután azonban erre nézve semmi garanciát nem látok és nem kaptam, bátorkodom az igen t. előadó ur módositó indítványát a magamévá lenni a következő kiegészítéssel : A hatodik bekezdés második mondata a »Balaton mentén stb.« egészen hagyassék ki és e helyett a bekezdés végére folytatólag a következő mondat vétessék be: »A Balaton mentén a normális vizszéltől 500 méter szélességű körzetben levő területek meg-váltás utján házhelyek céljára igénybevehetők és arra való tekintettel, hogy esetleg kisbirtokosoktól veszik el, ezek más helyen kárpótlandók.« Tisztelettel kérem inditványom elfogadását. Elnök: Szólásra következik? Bartos János jegyző: Farkas István! Farkas István: T. Nemzetgyűlés! Mivel itt a Balatonról van szó, s olyan rendelkezésről, amely egybekapcsolódik ennek a fürdővidéknek a körülményeivel, méltóztassanak nekem megengedi hogy pár szót szóllak énen a Balaton vidékének egyes részeiről. Tény az, hogy ezt különlegesen kell kezelni, mert hiszen Magyarországnak ma egyik legszebb része a Balaton környéke és erre nagyobb súlyt kellene helyezni, mint amennyit eddig helyezett a kormány. Kénvtelen vagyok itt megemlíteni részint épen a földbirtokrendezés szenmontjából, részben egészségügyi szempontból egy olyan kérdést, amely nagyon fontos a Balaton egyes vidékein. A Balaton egyik legszebb része a tihanyi félsziaet. Ezen a félszigeten a nasrybirtok és a Bála Jon egy része a tihanyi apátságé. (Gaal Gaston: Tihany községé!) Az apátságé egy nagy része és Tihany községe egy része; ismerem a kérdést, mert tanulmányoztam; véletlenül ott is születtem, tehát engedjék meg, hogy szülőfalum érdekében pár szót ejtsek. Ezt azt hiszem hazafias szempontból teszem, hogv UÍ?V fejezzem ki magamat, mert emlékek fűznek hozzá. Csak azt akarom megemlíteni a t. minister urnák, hogv abban a közséeben réq-en tervbe vaii véve, hogy vízvezeték legyen. Erre alakult is ott egv részvénvtársaság, amely megkezdte működését az építkezést, de vízvezeték még- ma sincs, a vízvezeték étűfését sem kezdte meg. Nem tudom, a tervek lóvá vannak-e már hagvva, vagy nincsenek, a helyzet azonban az volt, hosrv ennek a T-észvénvtárs^sás-nak a, község eladott ea-y erdőt, amelynek ellenében kellene a viz vezetéket mee-épiteni A közséa

1 egy hegyoldalban fekszik, a községben azonban tószerü vizállomány van és e mellett az állóvíz mellett, ott, ahol az urasáéi major van, van két kut. Itt minden esztendőben betegség van, a kútvíz mindig betegséget okoz. Ez a község, amelyet a Balaton vesz körül, mert hiszen félsziget, olvan keservesen tűd vizhez jutni, hogy kannákban, sáliatokban hordják fel a vizet az emberek fejükön a évi február hó 8-án, pénteken. 305 hegyre. Tessék elképzelni, hogy a Balaton legszebb pontján, azon a ponton, amelyet érdemes Svájc egyes vidékeihez hasonlitani, olyan egészségügyi állapotok vannak, hogy a vizhez csak olyan keservesen lehet hozzájutni, hogy pl. nyáron, amikor a mezőn dolgoznak, kilométer távolságra kell elmenniök a Balatonhoz vízért, — a kútvizet nem lehet élvezni, mert az, betegséget okoz — és mégsem történik a kormányzat részéről intézkedés, hogy az a vízvezeték megépüljön és olyan egészségügyi berendezések legyenek itt a Balaton legszebb helyén, amelyek nem rontják el azt a fürdőtelepet, sőt értékessé teszik. Én csak ezért szólaltam fel és kérem a földmivelésügyi minister urat — tudom, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozik, tudom, hogy az ottani község közbirtokossága és a község elöljárósága hozzáfordult ebben a kérdésben, —• hogy teljes jóakarattal, teljes jóindulattal kezelje^ ezt a dolgot. Szegény, jó földmives népesség lakik ott, amely szorgalmasan műveli a maga rossz földjét, mert hiszen a föld javarésze az apátság tulajdona, nekik ott a hegytetőkön, ahonnan viszi és hordja a szél a földet, kell megművelniük a földet, ahol pedig állandóan rossz termsét kapnak. A maga erejéből nem tudja ez a nép megcsinálni ezt a vízvezetéket, de megérdemelné fürdőügyi szempontból a község, hogy vizvezetéke megépüljön és ott ne legyen évről-évre járványos betegség a rossz viz miatt. Elnök: Szólásra következik? Bartos János jegyző: Senki sincs feliratkozva! Elnök: Kivan valaki szólni! Ha senki szólni nem kivan, a vitát berekesztem. A földmivelésügyi minister ur kivan szólni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Amit Farkas István t. képviselőtársam a Balatonnal kapcsolatban most felemlíteni méltóztatott, azzal én saját magam is foglalkoztam, de csak emlékezetből válaszolhatok rá, mert nem nézhettem újra át az aktákat; nem számitottam rá, hogy ez, a kérdés felmerül. (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el.) A dolog története az, hogy a tihanyi közbirtokosság egy részvénytársasággal egyezséget kötött olyan értelemben, hogy a közbirtokossági erdő- és legelőrészletekből bizonyos területeket átenged építkezésre és szórakozó helyek céljaira, ezzel szemben pedig az a részvénytársaság — vagy nem tudom, minek nevezzem ebben a pillanatban — kötelezi magát, hogy a község vízvezetékét kiépíti. Ennek a szerződésnek jóváhagyás végett hozzám, mint a földmivelésügyi ministerhez^ kellett^ jönnie, miután közbirtokossági erdő- és legelőterületről volt szó. Én ehhez a szerződéshez hozzájárulásomat megadtam. Emlékezetből tudom, hoffy a szerződésnek az a feltétele, hogy azért adták ezt a területet a társaságnak, mert a társaság kötelezte magát arra, hogy a vízvezetéket, amelyre ennek a községnek igen nagy szüksége van, kiépíti. Emlékezetből most nem tudom megmondani, hoerv milyen határidő alatt, de ha a t. képviselőtársam érdeklődik ez üffv iránt -—amit naayon helyesen tesz, — akkor meg kell néznünk ezeket a szerződéseket, hogy mennyi idő alatt kötelezik a társaságot arra. hogy a község vízvezetékét kiénitse. (Farkas István: így van, de nem épitik.) Határo-