Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.
Ülésnapok - 1922-236
286 r A nemzetgyűlés 236. ülése 1924.'évi február hó ?'-én, csütörtököd Ha egyeseknek adatik ki a birtok kishaszonbérletbe, akkor az illető tanitórend nem számithat biztosan arra, hogy január és április 1-én befolyik az a jövedelem, amely nélkül a legnagyobb nélkülözéseknek a legnagyobb zavaroknak lesznek kitéve, amit pedig feltétlenül el kell kerülnünk. Jól ismerem e tekintetben a viszonyokat és mondhatom, hogy igenis, történhetnek ilyen zavarok, de ezeken igen könnyen lehet segiteni. Ha használni akarunk a tanitórendeknek, ezt elérhetjük azáltal, ha a törvényben kimondjuk, hogy a kishaszonbérleteket csakis szövetkezeti alapon engedjük meg, vagyis azok, akik a tanitórendek birtokaiból kis haszonbérleteket kapnak, azt csakis a szövetkezeti alapon kaphassák meg. Eltekintve attól, hogy ezáltal a rendek teljesen biztosan számithatnak a befolyó jövedelemre, ez magára a gazdálkodásra is óriási kihatással lesz, mert bizonyára hosszabb lejáratú kishaszonbérletek lesznek, mely körülmény mindenesetre elősegíti a belterjes gazdálkodást is. Én tehát tisztelettel kérem, Czettler Jenő t. képviselőtársam javaslatának elfogadását. Elnök : Kivan még valaki szólni? Ha senki szólni nem kivan, a vitát berekesztem. Zsitvay Tibor képviselő ur félreértett szavait kívánja helyreigazítani. Zsitvay Tibor : T. Nemzetgyűlés ! Mindenekelőtt arra vagyok bátor reflektálni, hogy egyik felszólaló képviselő ur azt a megjegyzést kockáztatta meg, hogy ultimátum eredménye volna ez az uj szöveg, amit én javasoltam. Azt hiszem, vétenék a parlamenti tárgyilagosság ellen, ha ezzel a kérdéssel, amelyet a képviselő ur tárgyilagosan kezelt, bővebben foglalkoznék. A feltevést egyszerűen visszautasítom (Helyeslés a jobboldalon.) és rámutatok arra, hogy ezt a szöveget a mi pártunk hosszas tárgyalás után külön kiküldött szövegező bizottságban állapította meg és végeredményben pártom álláspontját képviseltem, amikor szerénységem bátor volt ezt a szöveget előterjeszteni. Hangsúlyozom azonban ezt is, hogy ez egyáltalában nem jelenti azt, hogy más képviselőtársainkkal és más pártokkal e tárgyban tárgyalásokat ne folyta ttunk volna. Épen azért folytattunk tárgyalásokat, hogy ezt a közérdekű nemzeti célt teljesen összegyeztetve magának a földreformnovellának céljával, a kérdést lehetőleg közmegnyugvásra tudjuk rendezni. Itt tehát nem ultimátumról, hanem becsületes kompromisszumról van szó. (Ugy van! Ugy van !) T. Nemzetgyűlés ! Drozdy t. képviselőtársam volt szives az eredeti szöveg fentartása mellett felszólalni. (Halljuk ! Halljuk ! a baloldalon.) Elmulasztotta azonban azt, hogy összehasonlítsa az én szövegemet az eredeti szöveggel, és ennek folytán megfeledkezett arról a körülményről, hogy a bizottsági szövegben általában tanulmányi célokat szolgáló birtokokról van szó ; már pedig azt hiszem, hogy Drozdy t. képviselőtársam ugyanazon az állásponton van, amely kicsendül Baross János képviselőtársam egynéhány szakasszal előbb elhangzott felszólalásából, amikor hangsúlyozta, hogy itt kizárólag magyar tanulmányi célokat szolgáló vagyonokat lehet bizonyos kedvezményesebb elbírálásban részesíteni, ellenben külföldi tanulmányi célokat szolgáló vagyonokat a magyar törvényhozás semmi körülmények között külön védelemben nem részesíthet. (Forster Elek : Természetes !) Ennek következtében az én szövegem a bizottsági szöveggel szemben precízebb fogalmazás, illetőleg a nem magyar célokat szolgáló vagyonok mentesítését kizárja. T. Nemzetgyűlés ! Még néhány észrevételem van félreértett szavaim helyesbítése, illetve szavaim helyes értelmének visszaállítása címén. Drozdy t. képviselőtársam javaslatából kicsendül az, hogy ő helyesnek tartaná, ha elsősorban a háborús vagyonokat vennék igénybe és ezekből nyerne kielégítést az illető célvagyon slvont ingatlanáért, abban az esetben, ha tényleg szükséges volna egyes részeinek igénybevétele. Én teljesen osztom nézetét és azt hiszem, hogy mindenki osztja ebben a nemzetgyűlésben, aminthogy maga a törvény is feltételezi ezt, hogy elsősorban a háborús vagyonok azok, amelyekből földreformpolitikai célra földet igénybe kell venni. Ami tehát az ő külön javaslatát illeti, ki kell jelentenem, hogy ez először is felesleges, mert hiszen az igénybevétel sorrendjét ify értelemben a törvény helyesen már úgyis meghatározta, másodszor teljesen helytelen volna arra az álláspontra helyezkedni, hogy — amint ő mondja — a legközelebbi nagybirtokból kell elvenni a pótlást, mert ez nemcsak igazságtalanságra vezetne. Idevonatkozólag rámutathatok a törvényjavaslat 14. §-ának második bekezdésére, amely a következőképen szól (olvassa) : »Amennyiben földbirtokpolitikai célok megfelelő kielégítése végett közelebbi fekvésénél fogva olyan birtokot kell igénybevenni, amely a megváltás törvényes sorrendjében hátrább áll, mint egy másik, távolabb fekvő birtok, az Országos Földbirtokrendező Biróság a törvényes sorrendben hátrább álló birtok részére a sorrendben előbb álló birtokból indokolt esetben kárpótlásul megfelelő területet juttathat, mely terület minden vonatkozásban az igénybevett terület helyébe lép.« Ez a rendelkezés az alapítványok pótlására is vonatkozik. Már utaltam arra, hogy a 27. § keretében leszek bátor a csereingatlanra vonatkozóan a magam részletes javaslatát megtenni, most bátor vagyok azt is jelezni, hogy javaslatomban kifejezet utalás lesz a 14. § második bekezdésére és annak helyes értelmezésére. Hogy ezt most felemlítem, ennek magyarázata az, hogy elejét akarom venni egy vitának, amely esetleg a 14. § 2. bekezdésénél erre vonatkozóan támadhatna. Petrovácz t. képviselőtársam attól fél, hogy amennyiben a vallás- és tanulmányi alap, általában a célvagyon tekintetében az OFB. fog rendelkezni a haszonbérbeadásról stb.-rőí, abban az esetben ez a rendelkezés körülbelül a szekularizációval lesz egyértelmű. A magam részéről ugy találom, hogy ez az aggodalom túlzott, mert hiszen az OFB. csakis abban az esetben lesz majd abban a helyzetben, hogy valósággal rendelkezzék a kérdéses ingatlanok egyes részei felett, ha azt látná, hogy valóban szükség van a megváltásra kisbirtokok alakítása céljából, ellenben a visszamaradó földről, különösén a visszamaradó közép- vagy nagybirtokról teljesen szabadon fog rendelkezni az a közeg, amelynek hatáskörébe ez a rendelkezés eddig is tartozott. Várnai t. képviselőtársam aggodalmai sora-
