Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-236

*Ä nemzetgyűlés 236. ülése 1924. amely végeredményben oda fog vezetni, hogy az összes egyházi birtokok mentesitt étnek (Egy hang a haíközépen : Csak egy hangulat !), kérem, méltóztassék precízen körülhatárolni és megnevezni, hogy mire gondol a t. képviselő ur, hogy mit inditványoz, mert addig, amig ezt nem teszi, addig én a bevett vallásfelekezetek felügyelete alatt állónak tekintek minden egyházi birtokot Magyarországon. Amennyiben ez igy preciziroztatik és ilyen értelemben kikorrigáltatik, ugy elfogadom azt az indítványt, hogy amennyiben elvétetnék valami az alapítványi birtokból, a tanitórendek birtokából, azok kárpótoltassanak. Hajlandó vagyok egy olyan indítványt megtenni, hogy imperative igy rendelkezzék a törvény, de nem helyeslem semmi körülmények között sem azt, hogy olyan bizonytalan utalás és meghatározás legyen benne, mint aminő az, hogv »a bevett vallásfelekezetek felügyelete alatt állanak«. Ezt igy is, ugy is lehet értelmezni. Mondassék ki az, hogy a kultuszminister felügyelete alatt álló alapítványi birtokokra értetik ez, de semmi körülmények között sem az egyházi birtokokra. (Barabás Samu : Az autonóm egyházakra nem érti ezt ?) A protestáns egvházaknak ugy tudom, nincsenek nagybirtokai. (Barabás Samu : Tizenegyezer hold van az egyik alapítványban ! Ezt tudni kellene !) Elenyésző csekélység ez, mélyen t. képviselőtársam ; nem vétetik ki egvetlen egy nagybirtok sem ez alól. (Zaj. Elnök csenget.) Amennyiben pedig alapítványi birtok kivétetik. Ez tehát nem tartozik ide, erről nem beszélek, ezt nem támadom, ezt nem kivánom érinteni magam sem, kizárólag a nem alapítványi egyházi birtokokról beszélek. Ennek következtében a magam részéről az indítvány ama részét, amely ugy szól, hogy az alapítványi birtokokhoz nem lehet hozzányúlni, vagy amennyiben hozzányúlnak, azok kárpótoltassanak, elfogadom s hajlandó vagyok imperative is igy intézkedni, de viszont az ellen állásfoglalás ellen a leghatározottabban tiltakozom, hogy egyéb egyházi birtokok is ez alá a kategória alá vonassanak. (Helyeslés half elől.) Elnök : Szólásra következik?Létay Ernő képviselő ur kivan szólni. Létay Ernő : T. Nemzetgyűlés ! A kérdéshez csak pár szóval igen röviden óhajtok hozzászólni. A kérdésnek az a része, amely a nemzetgyűlés elismerését váltotta ki azokkal a tanitórendekkel és karitatív intézményekkel szemben, amelyek a történelmi fejlődés kapcsán, — ha szabad magamat igy kifejeznem, •— minden nemzetiesen gondolkozó magyar embernek lelkébe beivódtak, immár teljesen világosan áll mindnyájunk előtt. A kérdésnek tehát ezt a részét felfednem azok után a szavak után, amelyeket minden oldalról hangoztattak t. képviselőtársaim, teljesen felesleges. Felszólalásom egyedül és kizárólag arra vonatkozik, hogy keressem és kutassam azt, miként lehetne biztosítani, hogy azokon az általános jogelveken, amelyeket a földrendezés kapcsán mi az egyenlő elbánás elve alapján vallunk, rés ne üttessék azáltal, hogy mi ezeket az alapokat teljesen mentesen óhajtjuk látni a földrendezési eljárás kapcsán az egyik oldalon, a másik oldalon pedig keressük és kutassuk annak módját, hogy a földhöz juttatottak kedvezőtlenebb helyzetbe ne kerüljenek azokon a vidékeken, ahol ilyen birtokok véletlenségből vannak. (Dozdy évi fehruár Kő 7-én, csütörtökön. 281 Győző : Ne helyezzünk törvényen kivüí falvakat !) Már pedig, ha akár azt a javaslatot fogadnók el, amelyet Zsitvay Tibor t. képviselőtársam beadott, akár azt a javaslatot tennők magunkévá, amelyet Drozdy Győző t. képviselőtársam terjesztett be — amelyeknek egyébként direktívája és szelleme tökéletesen beállítható abba a gondolatkörbe is, amellyel én ezt a kérdést kezelni bátor vagyok — akkor ezeken a jogelveken rést ütnénk vagy az egyik vagy a másik rovására. Tisztelettel leszek bátor egy inditványt felolvasni. Az indítvány azt a célt óhajtja szolgálni, hogy mi ezeket a földeket az ország minden részében mentesíteni óhajtjuk a földrendezési eljárás alól, mert igenis, rekompenzálni akarjuk bárminemű elvétel esetében ezeket az alapokat, amelyek az ország más olyan vidékein találhatók olyan földekben, amelyekre nézve a megváltási eljárás kimondatott. Viszont nem akarjuk az Országos Földbirtokrendező Bíróságot a maga eljárásában kitenni annak, hogy ő legyen kénytelen mérlegelni azt a nehéz problémát, amelyet mi törvényhozásilag nem tudtunk vagy není mertünk megoldani. Az ilyen nehéz problémákkal nem lehet a biróság pártatlanságát és népszerűségét, amely amúgy is igen sok kritika tárgyát képezi, mikor ilyen labilis törvényalkotás végrehajtásával van megbizva, mint aminő a földrendezési eljárás, még halmozni azzal, hogy most a novella tárgyalásánál sok ilyen kérdést nyitva hagyjunk, amelyeknek megoldását tisztán és egyedül a biróság kogniciójára hizzuk. Ugy gondolom, adjunk határozott direktívát az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak arra, hogyha ilyen birtokok találtatnak bárhol és megváltás utján épen olyan jogelvek szerint, mint bármilyen más megítélésű birtokok, melyek hasonló kategóriába esnek-a sorrend tekintetében, elvétetnének, akkor ezen birtokok helyébe az ország más területén megváltás utján rekompenzációban részesüljenek. Erre nézve vagyok bátor a következő határozati javaslatot beadni (olvassa) : »Amennyiben az Országos Földbirtokrendező Biróság a.vallásés közoktatásügyi m. kir. minister vagy a törvényesen bevett vallásfelekezetek felügyelete, illetve, kezelése alatt álló, kulturális célt szolgáló közérdekű alapok és alapítványok, avagy a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister felügyelete alatt álló, középiskolákat fentartó tanitó rendek legalább tíz év óta birtokolt ingatlanait kénytelen igénybevenni, az igénybevett ingatlanok egyenlő értékű pótlásáról a földbirtokrendezés keretében az igénybevétellel egyidejűleg feltétlenül gondoskodni kell. Az itt megjelölt birtokokból középbirtok alakítása céljából igénybevételnek helye nincs. (Helyeslés baljelöl.) Elnök : Szólásra következik? Hebelt Ede jegyző : Csik József ! Csík József : T. Nemzetgyűlés ! A magam részéről feleslegesnek tartom, hogy részletesen indokoljam a vallásalapitványi és kulturális célt szolgáló vagyonok csorbitaüanságának szükségességét. Hiszen örömmel konstatálhatom, hogy a nemzetgyűlés tagjai úgyszólván pártkülönbség és felekezeti különbség nélkül egyöntetűen abban a felfogásban látszanak megállapodni, hogy a vallásalapitványi birtokokat a földbirtokrendezés alkalmával bizonyos mértékben kímélni kell.