Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.
Ülésnapok - 1922-235
1 nemzetgyűlés 235, ülése 1924. évi február ho 6-án, szerdán. 233 alapon, mert ezelőtt öt esztendővel nem volt legelő? Hát meg lehet állítani a világ kerekét? Meg lehet kövesiteni az állapotokat különösen ma, amikör az ország az utolsó öt esztendőben olyan szerencsétlen és olyan óriási változásokon ment keresztül? A gazdaságtan elmélete és az élet praxisa szerint is az emberek érdekében különbözőképen lehet felhasználni a rendelkezésre álló földterületeket. Különösen ä mai kis Magyarországon elsősorban az veendő figyelembe, hogy minden területet, amely arra alkalmas, szemtermelésre, mezőgazdaságra használjunk, a második fok az, hogy állattenyésztésre használjuk, a harmadik és legutolsó rangsor pedig az, hogy beerdősitsük. Ami az erdőket illeti, én nagyon jól tudom, hogy Magyarország erdeinek 92%-át elvesztette, azzal azonban, hogy azt a pár darab erdei legelőt azért, mert öt év előtt nem voltak legelők, — bár alkalmasak legelőnek és bár szükség van legelőre — be fogjuk fásitani, Magyarország tűzifa szükségletén vagy faszükségletén nem fogunk segíteni. Lehet, hogy ez talán fél százalékkal javitani fogja az importszükségletet a fában, azonban hallatlan károkat okozhat a magyar állattenyésztés és különösen a magyar nép ellátása szempontjából. Hozzáértő szakemberek azt állítják, hogy Magyarország egész állattenyésztése krizis előtt áll. Miért? Azért, mert erdei legelőinket főleg Erdélyben és a Felvidéken elveszítettük, tehát az állatállomány kicserélése, az egészséges hegyvidéki állatállománnyal való keverése, a vér felfrissítése a trianoni határok következtében elesik. Az erdei legelőket tehát az állatállomány részére lehetőleg itt helyben, csonka Magyarországon kell pótolni. A második szempont pedig a szociális szempont. Talán most két napja tartottak egy értekezletet a képviselőház elnökének elnöklete alatt a tüdőbaj elleni védekezés céljából. Tudjuk, hogy a tüdőbaj egyik főtériesztő je a tüdőbajos tehenektől származó tej élvezése. Ha tehát az erdei legelők elvesztésével állatállományunk egészségi foka csökken, ha a tuberkulózis a tehenek között terjed, logikus, hogy az emberek között is terjedni fog. Ez a higiénikus szempont. Ez után jön a szociális szempont abból a tekintetből, hogy tudjuk azt, hog*y a csecsemőknek és gyermekeknek tejjel való ellátása, a nagyvárosokban, a nagyobb ipartelepeken, a bányatelepeken, de általában is mizerábilis. Olyan hallatlanul drága ma a tej, hogy azt megfizetni nem lehet. A kultuszminister ur talán két héttel vagy egy héttel ezelőtt mondotta, hogy csonka Magyarországnak egy degenerálódó ifjú nemzedéktől kell félnie. Mindezek a szempontok tehát arra intenek bennünket, hogy állatállományunkat lehetőleg fokoznunk kell. (Ugy van ! Ugy van ! jobbfelöl.) A törvényhozás, illetőleg a törvények előkészítése nagyon helyes utón indult meg, amikor jó alapszöveget csináltak, ezért kérem a bizottság által betoldott és a törvény szellemével, a logikával, Magyarország közgazdasági és szociális érdekeivel ellentétben álló pótlás kihagyását és kérem, hogy az eredeti törvényszöveg maradjon meg az előadó ur mostani változtatásával, vagyis a bizottság által beszőtt öt szó töröltessék a szövegből. (Helyes-lés.) Kérem javaslatom elfogadását. Elnök : Szólásra következik ? Hebelt Ede jegyző : Farkas Tibor ! Farkas Tibor : T. Nemzetgyűlés ! Ennek a szakasznak hetedik sorában van egy szó, amelyet én ide alkalmasnak nem találok. A szöveg ugyanis azt mondja: »meghatározott időre«. A meghatározott idő olyan tág fogalom, hogy evvel operálni, azt hiszem teljesen célszerűtlen. Egyébként is ez a kérdés nem egészen ugy áll, mint előttem felszólalt t. képviselőtársam azt beállitotta. Az erdei legelők ugyanis az esetek legtöbbjében nem is olyan nagyon alkalmasak arra, hogy a marhatenyésztést fokozzák, az erdei legelők inkább csak a sertéstenyésztés szempontjából jöhetnek számításba, de semmiesetre sem a finomabb és igényesebb marhatenyésztés szempontjából. De van itt egy másik momentum is. Mindenki, aki a közelmúltban figyelemmel kisérte a falu életét és agrárpolitikai irányát, visszaemlékezhet arra, hogy nem is olyan régen minden falunak az volt a főkivánsága, hogy a közlegelőket osszák fel. A faluk minduntalan deputáeiókkal járultak a miniszterhez, a képviselőnek nagyon sok helyen nem volt más dolga, mint hogy ezeket a kívánságokat lehetőleg támogassa. Igaz, jött ezután egy változás, most ismét divatba jött a legelők igénylése, habár kétségtelen, hogy a Dunántúlnak egy nagy részén, ahol a marhatenyésztés határozottan nagyon magas színvonalon áll, a legeltetés csak nagyon másodrangú probléma. Az igényesebb svájci marha legelő nélkül a legtöbb esetben sokkal jobban boldogul a kisgazda kezén, mintha ezt a közlegelőre, különösen rossz közlegelőre bocsátanak, azonkivül a nehezebb fajú hidegvérű lovak legeltetése, amelyek tenyésztése a Dunántúl nyugati részén ma már általános, és ami ellen azt hiszem hiába küzdünk, mert a hidegvérű lovak tenyésztése indokolt, olyan probléma, hogy én nem tulajdoníthatok ennek olyan nagy fontosságot, mint ezt ujabban sokan teszik. De ha meg is tesszük ezt, — legyen meg ez a divat, amely annyira tetszik, — ha szükség esetén ilyen legelőket ideiglenesen bérbe adunk, semmi esetre se menjünk abba bele, hogy ezt meghatározott időre tegyük. Azok a t. képviselőtársaim, akik elolvasták a következő szakaszt, tudják, . hogy abban a szakaszban 10 évről van szó. Én teljesen megfelelőnek tartanám, ha itt a meghatározóit idő helyébe legfeljebb 10 évet vennénk. 10 év alatt sok minden változhat, (Baross János: Még FelsőMagyarország is visszakerülhet az alatt !) 10 év ese.leg nem is olyan nagy idő, ha azok a közlegelők olyan hiányos gondozásban részesülnek 10 évig, mint a közlegelők ma általában. Mert én láttam néhány közlegelőt, de olyan közlegelőt, amely megfelelt volna olyan kultúrának mint amilyent ma joggal meg lehet kívánni minden okszerűen gazdálkodó embertől, olyan közös tulajdonban levő legelőt eddig még nem láttam. A közlegelők általános hibája az, hogy el vannak hanyagolva, hogy ott kizárólag a legelőgondozásra nem fordítanak semmit sem. Az a meghatározott idő lehet mondjuk 20 év, es.pt leg a másik bírósági felfogás szerint 30 év, meghatározott idő esetleg az 50, sőt a 100 év is vagy ha nem akarunk belemenni a 100-ba, a 99 éy is. Ilyen tág fogalmakkal operálni igazán nem tartom megengedhetőnek és azért indítványozom, hogy a csekélyebb rosszat, az általam benyújtott szöveget méltóztassanak elfogadni. Elnök : Szólásra következik % Hébelt Edde jegyző : Senki nincs feljegyezve.
