Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-234

A nemzetgyűlés 234. ülése 1924. évi február hó 5-én, kedden. 197 konfiskáiására is, és az állam az elővásárlási jog gyakorlásával jogositva lesz az ilyen beépített telkeket szerződéses áron alul is megvásárolni. Nem tudom, hogy ezt mivel indokolják ! Nem tudom, hol van itt a földbirtokpolitikai cél ? Mert, fájdalom, a törvény 13. §-a, amely az elővételi jognak erre a részére vonatkozik, megengedi, hogy ha az állam túlmagas árat lát, alacsonyabb árat ajánljon fel és alacsonyabb áron vegye át az elővételi jog tárgyát. Ha ezt nem nevezik bolsevizmusnak, akkor semmit sem hívhatnak igy az országban. További abszurduma ennek a paragrafusnak, hogy érvényesül benne az alaptörvény 22. §-ának rendelkezése, amely azt mondja, hogy az állani elővásárlási joga a házzal együtt eladásra kerülő bútorokra, üzletberendezési tárgyakra és áruraktárokra is kiterjed. Kérdem, miféle politikai cél az, hogy amikor valaki házat akar eladni, akkor az államnak joga legyen a bútorokat, az üzletberendezéseket és az áruraktárakat is elkonhV kálni"? Miután ez a novella sommásan alkalmazza a szabályokat, ez az abszurdum fog bekövetkezni; ez nincsen megakadályozva vagy kizárva. De egy további abszurdum is következik még abból, ha ennek a novellának ez a pontja keresztülmegy. Ugyanis az államnak a házak adásvételénél jogában áll az adás-vételi szerződés feltételeit teljesen hatály önki vül helyezni, vagy megváltoztatni. A házak adás-vételénél is sokféle mellékkikötés van; az államnak jogában van egyszerűen azt mondani: »Ennyit adok a házért, többet nem adok !« és elkonfiskálja a házat. (Neuberger Ferenc: Honnan veszi ezt?) Honnan veszem'! Azért bátorkodom ezeket felhozni, hogy lássák be önök, micsoda abszurdum ez. A törvény 24. §-a alkalmazandó lesz, mert a novellának ez a hetedik paragrafusa, fájdalom, az alaptörvénynek az elővételijogra vonatkozó összes intézkedéseit átveszi, azok érvénybe lépnek, a 24- §-ban pedig az is bennfoglaltatik t. képviselőtársam, az t. i., hogy ha mellékszolgáltatások vannak kikötve, vagy pedig más egyéb körülmények, azokat nullifikálhatja az állam és egyáltalában nem veszi figyelembe. (Ellenmondások jobhfelől.) Nem ugy van, t. képviselő urak! Akkor felolvasom. (Rubinek István: Jogában van visszalépni az eladónak.) Jogában van visszalépni, t. képviselőtársam, csak nem lehet már visszalépni, inert tiz hónap múlva már nem léphet vissza tőle. (Rubinek István: Miért!) Azért, t. képviselőtársam, mert tiz hónap eltelte után mindenféleképen megváltoztak a viszonyok, mert tiz hónap ma hosszú idő. (Rubinek István: Az csak a vevőt sújthatja.) Ha ez a hetedik szakasz megmarad, akkor a szerződésben kikötött mindazon mellékszolgáltatásokat, amelyeket pénzben meg lehet beesülni, az állam nullifikálhatja. x\zokat a mellékszplgóltatásokat, amelyek a föld reformtörvén y céljaival ellenkeznek, nullifikálhatja; mindazon, akár pénzben felbecsülhető, akár fel nem becsülhető mellékszolgáltatásokat, amelyekről feltehető, hogy azok nélkül a szerződés létre nem jött volna, nullifikálhatja, (Csontos Imre: Haj, haj! — Derültség jobhfelől. — Horváth Zoltán: Az egységespárt dolgozik! — Csontos Imre: Azt mondtam, hogy okos beszéd ez, ezt kell hallgatni! — Rupert Rezső: Avval kell nekik kezdeni mindent, hogy zsidó!, akkor mindent megszavaznak. Azért pusztul az ország! — Kuna P. András: Ilyen sok beszéd miatt! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Dénes István : Tisztelt képviselő urak, önöknek is fáradságot kellett volna venniök, hogy NAPLÓ xx. áttanulmányozzák ennek a szakasznak minden hatását. Elnök (csenget): Dénes képviselő urat kérem, ne méltóztassék ezeket a magánbeszélgetéseket állandóan folytatni, hanem méltóztassék a tárgyhoz szólni. (Zaj a jobboldalon.) Csendet kérek jobbfelől, képviselő urak. (Pikier Emil: Bőgnek a tehenek ! — (Zaj.) Dénes István: Ha ez a szakasz megmarad, akkor olyan helyzet fog támadni a házas telkek, a házak adásvétele körül, amely abszolút bizonytalanságot von maga után. Ha a novella 7. §-a életbelép, akkor kérdés, hogy az állam a házbirtokra nézve az elővételi jogot igény beveszi-e, vagy sem, a telekkönyvi kérvény iktatásától számított, 98 napon belül fog eldőlni. Ez a legjobb eset. A telekkönyvi hatóság ugyanis nyolc nap alatt köteles az iratokat felterjeszteni a közigazgatási bizottsághoz s a földmivelésügyi ministerium 14 nap alatt, az OFB pedig 30 nap alatt tartozik határozni. Ezek a határidők meghoszszabbithatók. Hát azok, akik házat akarnak venni, vagy eladni, függőben tarthatják ezt ilyen borzalmasan hosszú ideig? Ez tiszta abszurdum és jogbizonytalanság. (Renczes János: Ujabbat kérünk, ezt már nagyon sokszor ahlíottuk! Alkalmazandók lesznek itten az alaptörvénynek az árverésekre vonatkozó rendelkezései is, úgyhogy minden vonalon teljes káosz, teljes anarchia fog bekövetkezni, ha ezt a szakaszt meg fogjuk hagyni. Miután a többség igen türelmetlen, én nem kívánok egyebet mondani, mint azt, hogy mielőtt döntenének ennek a szakasznak elfogadása vagy el nem fogadása kérdésében, méltóztassanak elolvasni az e körül a kérdés körül kifejlődött irodalmat, s akkor meg fogják látni önök is, hogy az, ami a novellának 7. §-ában le van fektetve, abszurd, törvényellenes, alkotmányellenes, emberi jog ellenes, állampolgári jog ellenes. Ennek következtében csatlakozom ahhoz az indítványhoz, amely azt akarja, hogy az egész 7. §. töröltessék. (Felkiáltások jobbfelől: Kié az az inditványf) Miután azonban ugy látom, hogy erre nincs kilátás, de minthogy másrészt nem hiszem, hogy azt a sok abszurdumot és igazságtalanságot a többség megszavazza, ennek következtében egy második indítványt terjesztek elő, amely igy szól (olvassa): »Amennyiben az állam az elővételi jogot beltelkekre gyakorolná, ugy az alaptörvénynek 22., 23., 24. és 25. §-ának vonatkozó rendelkezései ezen esetekre ne legyenek alkalmazhatók.« Kérem indítványom elfogadását. (Helyeslés bálfelől.) Elnök : Szólásra következik ? Bartos János jegyző : Rupert Rezső ! Rupert Rezső : T. Nemzetgyűlés ! Ezzel a szakasszal már az általános vitában is foglalkoztam és kifogást emeltem ellene jogi ós erkölcsi alapon, mert valóban azt tartom én is, amit Gaal Gaston t. képviselőtársam tart, hogy a földreform erkölcsi alapokon csak akkor nyugszik, ha valóban azt a célt tölti be, amely célból ezt a földreformot egyáltalában megalkotni s az állam kisajátítási jogát gyakorolni lehet : ha az a közérdek kielégítése céljából történik. A közérdek kielégitése csak tömegigény kielégítését jelentheti; közérdek csak az lehet, hogy az ország nagyon széles rétegeit juttassuk hozzá a földhöz, de nem lehet közérdek az, hogy sporadikusan, itt-ott kikapva egy-egy objektumot, juttassuk ezt néhány száz kiváltságos ember kezébe. Igenis, mi nem engedjük a földreform valódi lényegét kiforgatni azzal, hogy itt eféle kis kivételes rendelkezések beiktattatnak ; nem engedjük a szemeket sem kitörölni. Mi mellette állunk egy egészséges, okos, be28