Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-230

A nemzetgyűlés 230. ülése 1924. évi január hó 29-én, kedden. !! Zaj.) Hiszen a^büntetőtörvénykönyv is akkor, amidőn a jogos Védelemről intézkedik, megálla­pítja azt. hogy aki a jogos védelem határait félelemből, ijedségből vagy a bűn által okozott megzavarodottságból lépi át, büntetlen marad. (Györki Imre: Három hónappal a kommunizmus után elkövetett gyilkosságoknál is 1 ? Minister ur, ön megbukott a büntetőjogból!) Elnök : Györki képviselő urat kérem, mél­tóztassék csendben maradni! (Drozdy Győző: És Franeia-Kiss Mihály!) Drozdy képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Rakovszky Iván belügy minister: Ha a nemzet akkori hangulatát vesszük tekintetbe, — bocsánatot kérek, — a büntetőtörvénykönyvnek a jogos vé­delemre vonatkozó ez a meghatározása igenis a nemzet akkori hangulatára per analogiam alkal­mazható, mert a kommunizmus megfélemlítése, a kommunizmus ijedelme folytán, a kommuniz­mus által okozott megza varod ásban megbocsát­ható, ha itt-ott valakinek az Ítélőképessége nem volt megfelelő. (Peidl Gyula: Ez sértő a nem­zetre, mert nem a nemzet gyilkolt!) A nemzet hangulata és a megtorlás szelleme által vezettetve, bevallom, gyakran a jogos, egész szigorúan vett jogos védekezés határán túl, ártatlanokat is súj­tottak az akkori események, de mindenesetre ebben a felháborodásban és a megtorlása érzése által vezettetve követtettek el azok a cselekmé­nyek. (Horváth Zoltán: Tartós felháborodás! — Rassay Károly: Tartós megzavarodottság!) És hogyha önök Szanmelli nevének említésére azon­nal Orgovánnyal felelnek, ha önök a Hollánok vagy Návay Lajos nevének említésére azonnal Bacsó és Somogyi nevével felelnek, méltóztassék elhinni, hogy nem lett volna Orgovány, ha Sza­muellí nem lett volna és nem lett volna Somogy i ós Bacsó, lia Návay és a Hollánok nem lettek volna. (Helyeslés jobbf elől.) — Rothenstein Mór: Nem lett volna Szamuelli. ha nem lett volna háború! — Pakots József: Ez egy konszolidációs beszéd, minister ur! — Elnök csenget. — Rothen­stein Mór: Ausztriában jog volt, itt meg nincs ma se! — Pakots József: üt esztendő után nem lehet igy beszélni! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek képviselő urak mindkét oldalon! Rakovszky Iván belügyminister: Méltóztassék most megengedni, hogy még egy kitérést tegyek a kommunizmus védelmében felhozott arra az állandóan elhangzó állításra, hogy a kommuniz­mus... (Peidl Gyula: Eddig nem védtük, de ál­landóan kényszerítenek rá, hogy ezentúl védjük!) Igenis, a képviselő urak állandóan védik! (Peidl Gyula: Kényszerítenek reá, hogy párhuzamot vonjunk a -bolsevizmus és a fehér terror között! — Egy hang jobbf elől: Furcsa eredményre jutná­nak! — Zaj. Halljuk! Halljuk! — Rothenstein Mór közbeszól.) Elnök : Rothenstein képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Rakovszky Iván belügyminister : Rátérek arra a kommunizmus védelmében igenis többizben elhangzott állitásra. hogy a kommunizmus létre­jövetelét a polgári elem gyávasága, a polgárság gyengesége tette lehetővé. (Farkas István: A há­ború okozta! — Peidl Gyula: A háború és az osztályuralom !) Elismerem, hogy a polgárságnak a kommunizmus idején máskép kellett volna viselkednie, (Rassay Károly: Főleg a vezetőinek !) De kérdem azt, hogy ki volt az oka annak,hogy a polgárság a kommunizmus kitörése idején a védelemre képtelen volt? Azok a sajtótermékek, azok a vezető politikusok voltak okai, akik egy rendszeres és tervszerű munkával felbomlasztot­ták a polgári osztályt. (Zaj. Felkiáltások a szélsö­baloUalon és a baloldalon: A munkapárt. — Pa­kots József : Nem merték elparentálni Tisza Istvánt! — Rassay Károly: Negyven évig ural­kodtak és a bajban megszöktek ! — Zaj. Ellenmon­dások jobbf elől.) Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak! Rassay képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! (Pakots József: Tisza Istvánt nem parentálták el, örök szégyene a munkapárt­nak! — Zaj.) Meskó Zoltán képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Folytonos nagy zaj.) Rassay Károly és Horváth Zoltán képviselő urakat kérem, méltóztassanak csendben maradni. (Mándy Samu: Fényes Lászlók voltak akkor a hazafiak! — Zaj.) Csendet kérek. Rakovszky Iván belügyminister: T. Nemzet­gyűlés ! Okozták az akkori polgárság gyengeségét azok, akik egy rendszeres és tervszerű hadjárat­tal a polgárság bizalmát megrendítették azokban, akik valóban konzervatívok voltak, akik valóban el voltak szánva arra, hogy a polgári gondolatot megvédelmezzék. (Ugy van! ügy van! jobb felől.) A polgári társadalom tehetetlenségét okozták azok, akik a forradalom első napján meggyilkolták a polgárság leghivatottabb vezérét, (Ugy van! Ugy van! jobbf elől. )oko'/Aak azok, . . . (Horváth Zol­tán: Ne élienek Tisza István emlékébal! A teme­tésére sem mertek elmenni ! — B. Prónay György: Maga meg ne éljen Károlyi Mihály emlékéből. — Zaj.) Elnök: Klárik Ferenc képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Meskó Zoltán képviselő urat másodszor figyelmeztetem, hogy méltóztassék csendben maradni. Rakovszky Iván belügyminister: . . . okozták azok, akik a polgári forradalom után is még cél­tudatosan a polgárság lefegyverzésére törekedtek, okozták azok, akik terrorral és erőszakkal a pol­gárság lapjaiba belefojtották a szót, okozták azok, akik semmi erőszaktól vissza nem riadva, a pol­gárság minden megszervezkedését és megnyilvá­nulását lehetetlenné tették. {Ugy van! Ugy van! a jobboldalon. — Propper Sándor: Éljen a kien­gesztelődés! Éljen a konszolidáció! — Zaj. Hall­juk! Halljuk! jobbfelől.) Elnök : Propper képviselő urat kérem, mél­tóztassék a közbeszólásoktól tartózkodni. {Zaj. — Farkas István: Arról beszéljenek, hogy kik fele­lősek a háborúért!) Farkas István képviselő urat kérem, szíveskedjék csendben maradni, Rakovszky Iván belügyminister Okozták azok, akiket az októbristák összefoglaló nevével szoktak megjelölni. (Nagy taps a jobboldalon, a. középen és a balközé])en. ~ Propper Sándor: Éljen nagyatádi Szabó István! — Élénk éljenzés jobb­felől. — Propper Sándor: Éljenek a forradalmi főispánok, akik odaát ülnek! — Farkas István: Verekedtek mind az állásokért októberben ! — Propper Sándor: Sorbaálltak a hivatalért!) Elnök (csenget): Propper Sándor képviselő urat másodszor kérem, szíveskedjék csendben maradni. Rakovszky Iván belügyminister: Okozták azok az októbristák, akiket a baloldal egy része ma is védelmez, és akik épen ma igyekeznek két könyökkel helyet biztosítani maguknak a közélet­ben. (Rassay Károly: Akiket önök nem mertek vád alá helyezni ! — Pakots József: Lássuk már őket a vádlottak padján! — Urbanics Kálmán: Az a kormány, amelyben ön helyet foglalt, miért nem helyezte vád alá őket! — Rassay Károly: Akkor még nem volt parlament, ezt tudhatná! — Gaal Gaston: De bíróság volt! Ügyészség is volt! — Zaj. Elnök csenget.) T. Nemzetgyűlés! Ezekben akui-tam foglal­kozni azokkal a régmúlt, a kommunizmus után bekövetkezett eseményekkel, ezekkel akartam 2*

Next

/
Oldalképek
Tartalom