Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.
Ülésnapok - 1922-233
160 A nemzetgyűlés 233. ülése 1924 szakértelmével, a maga mély bepillantásával, a mezőgazdasági termelés, vagy talán mondjuk a fölchnves szociális igények kielégitése szempontjából foglalkozik az igaz méltányossággal. Nem akarom föltételezni, hogy az ÖFB. törvénytelen Ítéleteket hoz ; ilyenekről egyáltalán nem is tudok. El sem tudom képzelni, hogy azon az alapon vitessék egy vagy más tanácsi Ítélet az Országos Földbirtokrendező Bíróság elnöki tanácsa elé, hogy az a törvényszerűséggel ellenkezik, tehát csakis az igaz méltányosságnak alapja marad mint olyan, amely az elnöki tanács elé vitelt igazolni tudja. Ugy gondolom, hogy a földmivelésügyi ministemek ezt a jogát abból a szempontból is vizsgálnom kell, hogv ne teremtsünk kétféle jogrendszert; az országban. Ha statuáljuk a földmivelésügyi ministemek azt a jogát, hogy e törvénv életbelépte után indítványozhatja a meghozandó ítéletekkel szénben, hogy az elnöki tanács újólag foglalkozzék ezzel az ítélettel, akkor a földmivelésügyi ministemek ezt a jogát ki kell terjesztenünk az ezen törvény előtt meghozott Ítéletekre is. Meg kell ezt tennünk annyival inkább, mert az ujrafelvétel kérdése ennek a törvénvnek egy másik szakaszában tárgyaltatik s ennél a szakasznál igenis, helye lesz az újra felvételnek. Ha tehát a földmivelésügyi minister ugy találná, hogy a már eddig itéletileg befejezett ügvek az igaz méltányossággal ellenkeznek, meg kell adni a részére azt a jogot, hogy ezekkel széniben az elnöki tanácshoz forduljon. Magam is ellene szegülnék annak, hogy olyan jogot statuáljunk, hogy valamely politikai hatóságnak — legyen bár olyan magas, mint a miiiisteri szék — joga legyen a bíróság ügykörébe érdemben beavatkozni. Erre én nem gondolok, ez távol áll tőlem, mert én a birói hatáskört semmi körülmények között, ennél a törvényalkotásnál sem óhajtom csorbítani. De a földmivelésügyi ministemek azt a jogát, amellyel ő ingerenciát gyakorol, s amellyel ki provokálhatja az ujabb Ítélet felülbírálását, liberálisan óhajtom kezelni ; azt kívánom, hogy a földmivelésügyi minister az igaz méltányosságot minden esetben felülbírálhassa és élhessen ezzel az ingerénél ális jogával. Ennélfogva elfogadva a Dénes képviselőtársam által beadott"határozati javaslatot, ezzel kapcsolatban indítványozom, hogy az 5. § harmadik bekezdésének 3. sorában az »indítványozhatja« szó után uj mondat tétessék be a következő szövegezéssel : »A földmivelésügyi ministemek ez a joga kiterjed a jelen törvény életbelépte előtt meghozott ítéletekre is.« (Helyeslés balfelől.) Elnök : Kíván még valaki szólani? Forgács Miklós jegyző : Haller József. Haller József : T. 'Nemzetgyűlés 1 Fel kell tételeznem, hogy a felek legjobb ismerői a maguk ügyeinek, fel kell tételeznem, hogy azokat a tárgyi adatokat, momentumokat, amelyek igazolják azt, hogy valahol az igaz méltányosságon sérelem esett, ők képesek elsősorban összegyűjteni. Ha azt nem is tételezem fel, hogy a jogszabályokat ők ismerik legjobban — készséggel elismerem, hogy ezeket legjobban a bíróság ismeri — de azokat a konkrét tényeket, amelyek alkalmasak meggyőzni valakit arról, hogy az igaz méltányossägon sérelem esett, szerény nézetem szerint évi február hó 1-én, pénteken. azok, akiknek ügyéről szó van, jobban ismerhetik, mint akik valamely ügyről Budapesten határoznak anélkül, hogy annak helyi körülményeit ugy ismernék, mint maguk a felek. Ezért csatlakozom Dénes István t. képviselőtársam indítványához, már azon okból is, hogy mód adassék a feleknek arra is, hogy a földmivelésügyi minister ur elé tárván azokat a konkrét adatokat, amelyek igazolni alkalmasak azt, hogy a méltányosságon sérelem esett, meggyőzzék a földmivelésügyi minister urat arról, hogy itt indokolt az ügynek a teljes ülés elé vitele. Eddig fennállt az a lehetőség, hogy ugyanezt a felek az OFB. elnöke utján kíséreljék meg; ellenben a felfogások különbözők. Lehet, hogy azt az elnök urat a félnek esetleg nem sikerült meggyőznie, azonban egyrészt a megváltást és elővásárlást szenvedők, másrészt pedig az igénylők részéről is igen nagyérdekü kérdések forognak kockán. Szerény véleményem szerint, ha már úgyis van a földmivelésügyi minister ur részére az a jog statuálva, hogy ő is indítványozhassa az ügynek teljes ülés elé való vitelét, nem állhatja semmi sem útját annak, hogy ezt a határidőt reá nézve is ugy statuáljuk, hogy a feleknek módjukban legyen hozzá is beadvánnyal fordulni, amelyben adataikat és személyes tapasztalataikon alapuló észleleteiket összegyűjtve, előtte is igazolják, hogy helyes és indokolt volna az ügynek tanácsülés elé vitele. Tisztelettel kérem a magam részéről, hogy méltóztassék elfogadni Dénes István képviselő ur indítványát. Hasonlóképen csatlakozom Létay Ernő képviselő ur indítványához is. (Helyeslés balfelől.) Elnök : Kivan még valaki szólni ? Rubinek István képviselő ur kivan szólni. Rubinek István : T. Nemzetgyűlés ! Magam részéről az 5. § harmadik bekezdésével kapcsolatban egy rövid indítványt óhajtok előterjeszteni, még pedig azt, hogy a harmadik bekezdés második sorában feltüntetett »nyolc nap« »tizenöt nap«-ra módosittassék. Azt tartom, hogy technikai okokból igen rövidre van szabva ez a nyolc nap, és hozzájárulok ahhoz, hogy a földmivelésügyi ministemek az a joga, mely szerint az OFB. egyes tanácsai által hozott Ítéleteket — amennyiben azok a méltányossággal ellenkeznének — az elnöki tanács elé vihesse, ugy biztosittassék, hogy ennek gyakorlására a lehetőség neki tényleg meg is adassék. A nyolc napot a magam részéről erre rövidnek tartom. Ami Dénes István t. képviselőtársam indítványát illeti, nem tudok ahhoz hozzájárulni. Dénes t. képviselőtársam azt indítványozta, hogy a minister ezt a jogát az Ítélet kikézbesítésétől számított 15 nap alatt gyakorolhassa. Az eredeti javaslat az ítélet hozatalától számított 15 napot tételezi fel. A minister joga az Ítélet kikézbesítése után is megvan. Ez a szakasz azonban megadja a jogot az ítélet meghozatala után, már az Ítélet kikézbesítése előtt is a ministemek abban az esetben, ha szükségesnek tartja az Ítélet kikézbesítése előtti revideálását annak az ítéletnek. Nagyon helyesnek tartom, ha ezt a jogot a ministérnek megadjuk, ha már egyszer az Ítélet ki van kézbesítve. . . (Dénes István : Ez a joga a ministemek a törvényben eddig is megvolt !) Igen, de csak az ítélet kikézbesítése után.
