Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.
Ülésnapok - 1922-233
A nemzetgyűlés 233. ülése 1924. jobbfelöl : Mindig provokál !) Csendet kérek jobbt'elől is, képviselő urak ! P% Propper Sándor : Ki kell jelentenem azt is, hogy ezt nem bűnül rovom fel ; nem mondom, hogy ez hiba, csak azt mondom, hogy akik ezt igy végigcsinálták, vezető szerepekben a többiekkel együtt, akik nem játszottak vezető szerepet, azok ne állítsanak fel egy generális, általánosító szabályt a kisemberekre nézve, mert ez — felfogásom szerint — egyrészt csak azt szolgálja, hogy folytattassék a politikai üldöztetés, másrészt pedig, hogy minél kevesebb legyen a földigénylő és hogy szükség esetén még egy jogcím legyen a rostálásra, ha más jogcím nincs. Épen ezért ezt feltétlenül célszerűtlennek és károsnak tartom. Nagyon kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék végre elfogadni és elhinni azt, hogy ennek a módszernek folytatása nem válik előnyére az országnak, nem válik előnyére annak a kiengesztelődésnek, amelyről most olyan sok szó hangzik el. Elvégre öt esztendő után igazán el lehet várni legalább annyit, hogy az első lépést megtegyük és ne hozzunk tételes törvénybe beiktatott rendelkezéseket arról, hogy valakit gazdaságilag sújtsunk azért, mert valamely oknál fogva belesodródott a forradalmakba, ha egyébként büntetőjogba ütköző cselekedetet nem követett el, mint ahogy a módosító javaslat szerint Dénes István képviselőtársam sem akarja földhöz juttatni azokat, akik valamely olyan, a büntetőjogba ütköző cselekményt követtek el, amely talán érthetővé tenné azt, hogy valakit kizárjanak à földigénylésből. Én ugyan ezt sem tartom célszerűnek, mert jogi felfogásom és jogi érzékem szerint, ha valaki a bűneiért már büntetőjogilag meglakolt, tovább nem üldözhető, különösen nem üldözhető exisztenciájában és nem hátráltatható gazdasági boldogulásában. Mindezek alapján arra kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék a Farkas képviselő ur részéről beterjesztett messzebbmenő módosító indítványt elfogadni. . Elnök : Szólásra következik ? Bartos János jegyző : Nincs senki feljegyezve. IFElnök : Szólásra senki feljegyezve nem lévén, kérdem, kíván-e még valaki szólni? (Haller József szólásra jelentkezik.) Haller József képviselő ur kíván szólni. Haller József : T. Nemzetgyűlés ! Azon a nézeten vagyok, hogy az előttem szóló t. képviselőtársaim felszólalását támogatnom kell, sőt jogi meggyőződésem szerint még tovább is kell menni. Azt hiszem ugyanis, hogy nem igazságos tovább sújtani azokat, akik a forradalmi mozgalmak alatt olyan magatartást tanúsítottak, hogy ezzel a büntet őt örvény könyv szakaszaiba is beleütköztek, ennek következményeit azonban a legfőbb államhatalom amnesztiával elengedte és ezzel a ténnyel a társadalomnak kjbékülését szankcionálta, tehát egyszer már megbocsátottak nekik. (Ugy van ! balfelől.) Különösen tekintetbe kell venni azt is, hogy amennyiben ezeket törvényileg tovább sújtjuk, akkor ez a sujtás nemcsak őket szeméhdleg érinti, hanem az utódaikra is kihat. Ez a földreform elvégre pár esztendőre van korlátozva s ha az a családfő, aki a forradalmi magatartása miatt biróság elé került, ki van zárva a földreform során való juttatásból, többé az utódainak, gyermekeinek sem lesz módja ahhoz, NAPLÖ xx. évi február hó 1-én, pénteken. 141 hogy a nincstelenségükön változás történjék, apjuk bűne miatt, amelyben nekik semmi részük sincs. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Vérbosszú volna I) Ezért a tárgyalás alatt lévő szakaszhoz további bekezdésként indítványozom, hogy (olvassa) : »A forradalom alatti 'magatartás"címén ne legyenek a földreform során ingtlanhozjuttatásból kizárhatók azok, akik ezen magatartásukat illetőleg már amnesztiában részesültek.« (Helyeslés balfelől) Elnök : Kivan még valaki szólni ? (Nem !) Ha senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. Az előadó ur kíván szólni. Neubauer Ferenc előadó : T. Nemzetgyűlés ! Méltóztassék megengedni, hogy pár szóval arra a vitára vonatkozólag, amely a 3. § kiegészítésére nézve beadott különböző indítványok kapcsán az alaptörvény 3. §-ára vonatkozóan kifejlődött, a magam véleményét előterjeszthessem. Legnagyobb sajnálatomra nem áll módomban ezekhez az inditványokhoz hozzájárulni, mert nincs megfelelően a nemzetgyűlés elé odaállítva ennek a kérdéses törvényszakasznak rendelkezése. Ennek megváltoztatásához nem járulhatok hozzá olyan értelemben, mint ahogy azt Farkas István nemzetgyűlési képviselő ur indítványa tartalmazza. Viszont Dénes István és Haller József képviselő urak indítványa, de különösen Dénes István képviselő ur indítványa, szerény nézetem szerint, azért nem fogadható el, mert ez a rendelkezés tulaj donképen sokkal szigorúbb, mint az, amelynek a helyébe akarják tenni. (Dénes István : De igazságos !) T. Nemzetgyűlés ! Az alaptörvény 3. §-ának 6. bekezdésével kapcsolatban szóbaj öttek itt különböző kijelentések. Közéleti demagógiát emlegetett Propper képviselő ur (Propper Sándor : Az is !), aki szükségesnek látta újra felemlíteni azokat a dolgokat, amelyeket a forradalmi eseményekkel kapcsolatban itt már ötvenszer, százszor, csaknem ezerszer is szóvátett, (Propper Sándor : Még ezerszer is szóvá fogom tenni !) és ezzel indokolta meg azt az álláspontját, amely — mint ki fogom mulatni — tulaj donképen egészen más irányba céloz. Dénes képviselő ur szavakkal való játszásról beszélt s ő játszott a szavakkal, mert ezt a törvényszakaszt nem ugy idézte, ahogyan azt az értelme szerint idézni kellett volna. Arra hivatkoztak, hogy ennek az emiitett törvényszakasznak hideg betűjét szokták alkalmazni. Ëz a törvényszakasz olymódon van megfogalmazva és olymódon tartalmazza azt az alaptörvényt, hogy azt ridegen alkalmazni nem is lehet, (Zaj a szélsőbaloldalon.) és tudomásom szerint a gyakorlatban ridegen nem is alkalmaztatott, mert errevonatkozólag érdemleges panaszokat nem hoztak fel. (Drozdy Győző : Elmondtam eseteket !). Amenynyiben Dénes képviselő ur — azt lehet mondani — az elhihetőség határain túleső esetet emlit fel, szerény véleményem szerint akkor itt csak egy alárendelt hatóságnak oly intézkedéséről lehet szó, amely az alaptörvény fennálló rendelkezése szerint feltétlenül reparálandó. Egész természetes, hogy olyan alapon, amint azt a képviselő ur emiitette, annyi embert kizárni nem lehet. Miért nem lehet ? (Zaj a szélsőbaloldalon. Halljuk ! Halljuk 1 jobbfelöl.) Méltóztassék elővenni az alap« 21
