Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-232

Ä nemzetgyűlés 232. ülése 1924. lenséget azokból a földmunkásokból és törpebirtokosokból, akiknek egyébként, ha ilyen rendelkezés nem állna fenn, igényük lenne földre. Vannak más okok is; így például a politikai 'jogok elvesztése is kizáró ok. De ha valakit politikai jogainak gyakorlásától bírói határozattal egy vagy másfél vagy két évre függesztették fel, ez lejárt akkor, amikor a büntetését letöltötte, tehát nem lehet utólag és mégegyszer megbüntetni azzal, hogy elütik tgényjogától. Nem tartható fenn továbbra ez az intézkedés. Az alaptörvény meghozatala óta bizonyos idő már eltelt és azok az esetek, amelyek akkor kizáró okok voltak, ma már nem jelenthetnek általánosságban kizáró okot, ngy hogy ezeknek érvényességét meg kellene szüntetni. Ha ezeket a kizáró okokat beunehagyjuk a novellában, azokat továbbra is kétségtelenül alkalmazni fogják és újra sok elégedetlenséget fognak kiváltani. A házhelyek adásánál ugyanezt láttuk. Ahol a tulajdonos ragaszkodott a házhelyhez, egyszerűen általánosságban ráfogták az igénylőre, hogy a forradalomban résztvett. Ezen a címen elütötték az illetőt a házhelyhez való igényjogosultságtól. (Rupert Rezső : Nem engedik megjavulni sem!) Ha ezt fentartják, ezzel olyan jogos elégületlenséget váltanak ki, amelynek továbbfejlődése az állami és társadalmi konszolidáció szempontjából egyáltalán nem kívánatos. Ebben a szakaszban is arról van szó. hogy kiválogatják az embereket. Ha kiválogatják az igénylőket és bejelentik az igényeket, a községi képviselőtestület, az elöljáróság, az itt kontemplált bizottsági szerv bevonásával történik ez a kiválogatás, minek tehát kontemplálni külön olyan politikai okokat, amelyek nyilvánvalóvá teszik, hogy politikai szempontokból üthetnek el embereket a föld- vagi' házhelyigényléstől. Én tehát uj szakaszt javaslok, hogy az alaptörvényből ezek a kizárási okok, amelyjk nyilvánvalóan, politikai okok, kivétessenek. Ezért javaslom a 3. §-hoz aj bekezdésképen a következőket (olvassa): »A törvényjavaslat 3. §-ának 3. és 5. pontjában felsorolt kizáró okok érvényüket vesztik. A 6. pontban felsorolt, forradalmi mozgalmakkal kapcsolatosan történt magatartás miatti kizáró ok is érvényét veszti.« Kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy ezt a módosítást azért fogadja el, mert nyilvánvaló és a gyakorlat is mutatja, hogy nincs szükség ilyen politikai természetű kizárási okoknak a törvényben való benthagyására, minthogy az igényjogosultság megállapítása az arra illetékes szervek ntján történik. Elnök: Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző: Dénes István! Dénes István: T. Nemzetgyűlés! Várnai t. képviselőtársam indítványához nem járulhatok hozzá, mert a tapasztalat az, hogy 15 nap bőven elegendő ahhoz, hogy a földigénylők panaszaikat, észrevételeilet megtehessék. Farkas István képviselő, ársam fejtegetései igen helyénvalók, de nem tartoznak ebbe a paragr?fusba, mert itt pusztán a bizottság működéséről van szó. Ellenben igen helyes Strausz István képviselőtársamnak indítványa. Mínfhogy azonban ő meglehetősen merev formában tette meg javaslatát és imperative mondja azt. hogy a bizottság minden egyes esetben hallgassa meg a földigénylőket! és ez nagyon elhúzná az eljárást, de felesleges is, arra nincs szükség, ennek következtében én azt az indítványt teszem, hogy a bizottság csak szükség* esetén évi január hó 31-én, csütörtökön. 127 hallgassa meg személyesen az illető egyéneket. Tiszteletei kérem indítványom elfogadását. Elnöb: Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző: Rupert Rezső! Rupert Rezső: T. Nemzetgyűlés! A magam részéről szívesen hozzájárulok Várnai Dániel és Farkas István képviselőtársaim indítványához. Emellett az övékétől eltérőleg, sőt talán annál továbbmenőleg*, még indítványokat teszek ennek a célnak előmozdítására. Magam is, aki gyakorlatból ismerem a földrendezési eljárást, azon a véleményen vagyok, hogy a jelentkezési vagy reparálási határidőket rövidre szabnunk nem lehet, mert a nép, hogy ugy mondjam, nem elég Írástudó ahöz, hogy mindent gyorsan tudomásul vegyen és minden ellen gyorsan védekezni tudjon. A törvényjavaslat szerint felszólalásnak 15 napon belül van helye. De vájjon hogy áll a dolog- a gyakorlatban, ha valaki észreveszi, hogy a jegyzékből kihagyták 1 Különösen tanyás helyekről vagy más szétszórtaid) helyekről 15 nap alatt sokszor nem is fordul meg a községházain az az igényjogosult, akit a jegyzékből kihagytak és akinek felszólalni kellene. De azért is nehéz 15 nap alatt a sérelmet szenvedettnek a felszólalást elvégezni, mert tulajdonképen azt se tudja, hová forduljon. Az a biró, aki megjelenik a községben, felülvizsgálja az összeírást és amikor ezzel elkészült, kifüggesztik és közszemlére teszik a kiigazított jegyzéket s azután a biró eiuiázik. A nép azt se tudja, hová: és sokszor még nekünk magunknak is kutatni kell. hogy az a biró. aki itt járt, hová is merit, mert ilven tárgyalóbizottsági elnököket, bírákat a legkülönbözőbb helyekről küldenek. Tudok esete; arra, hogy ugyanabba a közigazgatási iárásha az egyik bírót Budapestről, a másikat Veszprémből, a harmadikat Devecscrbnl kühl+Ak ki. Hogyan fusson az a szegény ember a Dudapestről kiküldött biró után? Először is ki kell kutatnia, mi a címe. bol lakik, mert' esetleg nem mondia ezt mesr pöki a községben valaki, aki rendelkezésére áll, hanem leveleznie kell, hogy megtalálják, n«m tudom, azt a Pethő táblabíró utat. aki Budapestről ma is oda hozzánk Veszprém megyéhp, az egyik járásba ki van küldve. Magamnak. hozzáértő embernek is sok időbe kerül, ami«? kikutatom, hol is van az a biró. akinek utián a felszólalást meg kell tenni Ha a 15 napo meg tetszik hagvni .akkor jó lenne kimondani, hoev ez a községházánál beadandó felszólalás utján történik, hogy ne kelljen, az Tsteu tudia. a világ végén lakó biróboz szaladni, azzal beszélni vaev esetleg annak elmére nostára adni a felszólalást. Gyakorlatból beszélek, nem kis jelen 6ségü dolog ez. Tessék kimondani — javaslat megtételére most nines időm.— boe-va községházán nyújtandó be a felszólalás Akko^ taián a 15 nap megmaradhat, de ha fent^vtjuk az eredeti szakaszt hop-v f. i. f

i tÁro'vnF«; vezető hívó ntián van felszólalásnak helve. +ohát hozzá kell azt beadni, akkor a 15 nan kevés, mert sokszor hosszas kutató eljárásra vru szükség. Bevallom, hogy valami nagy célját nem látom az egésznek, ami az 1. bekezdésben foglaltatik, t. i. ami a kiigazított névjegyzék elleni felszólalásra és arra vonatkozik, hogy a felszólalás felett — tehát végeredményben a juttatás mértéke és a felvétel tekintetében — az OFB. dönt. Mert a második bekezdés azt mondja, hogy mig a tárgyalást vezető biró ez eljárást megkezdi, addig szintén pótlólag lehet is