Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-232

A nemzetgyűlés 232. ülése 1924. Akkor közbevetőleg leküldték egy szakértőt — meg is nevezhetném, kit — és az minden egyes érdekelt birtokra nézve, — összesen 23.000 katasztrális hold nagybirtok volt a község területén — megállapította szakértői véleményében, hogy a vagyonváltságon tál nem lehet többet igénybevenni azokból, meri az az intenzív gazdálkodást lehetetlené tenné. Sőt többet mondok. Mezőberényben .., Elnök : A képviselő ur most nem félreértett szavait magyarázza, hanem érdemben szól másodszor a tárgyhoz. Én a leg messzebbmenő] eg akarom magyarázni a házszabályokat és szívesen hozzájárulok, hogy a tanácskozás rendje érdekében minden képviselő teljesen kifejthesse a maga véleményét; de a házszabályok paragrafusai lehetetlenné teszik, hogy ugyanahhoz a paragrafushoz egy képviselő kétszer szóljon hozzá érdemben. Méltóztassék tehát abban a keretben maradni, amelyet félreértett szavai értelmének helyreigazítása szab a képviselő ur elé. (Zaj jobb felől,) Csendet kérek ! Szakács Andor: Befejezem egy pillanat alatt. Mezőberényben ugyancsak az eljáró biró azt a javaslatot terjesztette elő, hogy Mezőberényben báró Véesey Miklós Lanka-major nevezetű uradalmából talán 477 holdat, — nem tudom egészen pontosan megmondani, — vegyen igénybe a bíróság". A szakértő kimondotta, hogy nem lehet ennyit igénybe venni, csak 100 holdnál kevesebbet, mert 500 holdnál kisebb területen az a major intenzív gazdálkodást nem folytathat. (Felkiáltások jobbfelől: Ez az!) Viszont oda egy puskalövésnyire a szomszédságban már 4—5000 holdat állapítottak meg. Egy szóval Mándy képviselőtársamnak csupán annyit óhajtok szíves figyelmébe ajánlani, hogy ezt a tényt én nálam lévő okmányokkal is bizonyitani tudom. Elnök: Konstatálom, hogy a képviselő ur nem félreértett szavait magyarázta, hanem érdemben szólt hozzá a szakaszhoz másodízben. Kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy ez precedensnek ne tekintessék, én pedig a jövőben ezt hasonló alkalommal nem fogom megengedni. (Helyeslés jobbfelöl.) A vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 2. §-nak régi 6. pontjához, illetőleg most már uj 7. pontjához összesen három módosítás adatott be. Az első módositás Farkas Tibor képviselő uró és az teljesen azonos az eredeti szöveggel. Ezt külön szavazásra nem fogom feltenni, hanem az eredeti szöveg felett fogunk szavazni és azzal együtt dől el ennek az indítványnak a sorsa is. Azután külön teszem fel szavazásra Rubinek István és külön Létay Ernő képviselő urak módosító indítványait, miután azok nem zárják ki egymást. Elsősorban fel fogom tehát tenni a kérdést, méltóztatnak-e 2. §, régi 6. pontját, illetőleg most már uj 7. pontját változatlanul az eredeti szövegben elfogadni; amennyiben nem méltóztatnak elfogadni, akkor külön-külön fogunk szavazni Rubinek István és Létay Ernő urak módosításai fölött. (Helyeslés.) Kérdem tehát a t. Nemzetgyűlést: móltóztatnak-e elfogadni a régi 6. pontot eredeti szövegében, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a régi 6. pontot eredeti szövegében változatlanul fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A régi 6. pont eredeti szövegében nem fogadtatott el. Most felteszem a kérdést: méltóztatnak-e elfogadni a régi 6-ik pontot Rubinek István képviselő ur szövegezésében, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik évi január hó 31-én, csütörtökön. 11' elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház elfogadta Rubinek István képviselő ur szövegét. Külön felteszem a kérdést Létay Ernő képviselő ur módosító indítványára, miután az Rubinek képviselő urnák már elfogadott indítványát módositia. ^Felteszem

( a kérdést: méltóztatnak-e Létay Ernő képviselő ur módosító indítványát elfogadni, igen vagy nem! (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház Létay Ernő képviselő ur módosító indítványát nem fogadta el. Szabó Sándor képviselő

( ur egy uj 8. pont beiktatását kéri. A képviselő ur nincs jelen, igy tárgytalanná vált a dolog. (Dénes István szólásra jelentkezik.) Milyen címen kivan a képviselő ur szólni? Dénes István: Uj 8-ik pontot kívánok javaslatba hozni. Elnök: Tessék! Dénes István: Mélyen t. Nemzetgyűlés! Uj 8. pont gyanánt bátorkodom egy inditványt tenni, amely inditványom elejét venné, illetőleg kiküszöbölné és méltányolná azt a sok jogos panaszt, amelyeket az általános vita keretében ugy az ellenzék igen t. képviselői, mint a túloldal t. képviselői is igen sürün hangoztottak és amelyekről az igen t. minister ur maga is bizonyos elkeseredéssel beszélt, aminek azonban, fájdalom, a novellában nem találom nyomát. A földreform végrehajtásának a gyakorlatban legnagyobb hibája az, hogy a földet a legtávolabb eső részeken adják le az uradalmakban. A földvagyonváltságtörvény vonatkozó rendelkezése a földtulajdonosnak megengedni, hogy a földvagyonváltsagföldet ott adja le, ahol akarja. Vannak nagybirtokosok, akik kedvező és jó helyen adták le, azonban -— mint az igen t. minister ur is megállapította az általános vitára adott válaszában — a legtöbben olyan helyen adták le a földet, amely hely nagyon messze van, ugy hogy ezáltal illuzóriussá vált az egész földreform. Ebből az következett volna, hogy a novellában erre vonatkozólag rendelkezés történjék. Nem akarok más példát felhozni, minthogy pl. Balatonszárszó községben közvetlenül a községet öleli körül a Hunyadi grófok birtoka, a község ablakai alatt terül el ez a földbirtok. A természetes az lett volna, hogy a lakosság, a termelés és a helyes földreform szempontjából az igényjogosultak lehetőleg a község alatt kapják meg a földeket, ehelyett azonban 6—7 kilométer távolságra adták le a szoládi határban a leggyöngébb minőségű földeket, úgyhogy Balatonszárszón ennek következtében nagy zavar támadt és a földigénylők jelentékeny része nem is fogadta el a földet. Pedig a község fejlődése szempontjából, a gazdálkodás és az intenzivitás szempontjából, szóval a többtermelós szempontjából az lett volna racionális, ha a község körül elterülő nagybirtokot tolták volna egy kissé távolabb. (Halász Móric: Lehetőleg villatelkeket! Nem!) Bátorkodom felhívni az igen t. föld mivel ésügyi minister ur figyelmét arra, hogy a földmivelósügyi minister urnák 1918-ban és az ezutáni időkben is alapprincipiuma volt, hogy a 100 holdon felüli birtokokat a község ablakaitól egy kissé lehetőleg távolabb tolják. Miután ez a jogos panasz elhangzott a Ház minden oldaláról és miután maga a minister ur is volt szives ezt leszögezni és megállapítani, azt szeretném, hogy ne maradjon ez üres szó, hanem tetté váljék. Ezért kérem, méltóztassék következő indítványomat elfogadni és törvénybe iktatni (olvassa): »A megváltás alá, kerülő birtoktestekből minden esetben azon részt kell igénybe venni,— amennyiben mezőgazdasági