Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.
Ülésnapok - 1922-232
108 A nemzetgyűlés 282. ülése 1924. fcassék akkor beszédét a képviselő urnák félbeszakítania. Olyan zaj van, t. képviselő urak, hogy nem lehet a tárgyalást folytatni. Ha örökké zajongani méltóztatnak, kénytelen volnék az ülést felfüggeszteni. Farkas István : Ha a föld csak korlátolt mennyiségben áll rendelkezésre, akkor természetes dolog, hogy azoknak kell juttatni, akiknek legelső sorban akar adni a törvény. (Beck Lajos: Az alaptörvény értelmében!) Tehát tisztára arról van szó, hogy itt vannak a hadirokkantak, itt vannak a földmivesek, itt vannak a törpebirtokosok, akik nagyon sokan vannak ebben az országban és akik igényt tarthatnak, és nagy fontos szociális szempont, hogy ők jussanak a földhöz, nem pedig mások. Emellett a nagy szociális szempont mellett minden más érdeknek el kell törpülnie és arra az álláspontra kell helyezkednie a t. Nemzetgyűlésnek, hogy sem a köztisztviselők, sem a katonák, sem a képviselők ne igényelhessenek földet. (Ugy van! Ugy van! a. szélsőbaloldalon.) Tisztára érthetetlen és lehetetlen erkölcsi defektust jelentene az, ha itt a képviselők földhöz juthatnának, ha hoznánk egy törvényt és azt ugy csinálnék meg, hogy magunk lássuk a hasznát, holott nem ez^ a célja annak, hanem az a célja, hogy a földnélküli embereket, a szegény mezőgazdasági népességet juttassuk földhöz. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Én tehát pártom részéről is kérem a t. Nemzetgyűlést és a kormányt, hogy ezt a javaslatot elfogadni szíveskedjenek. (Helyeslés a szélsőbaloldalon. —• Szeder Ferenc: Szavazzunk!) Elnök: Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző: Csík József! Csik József: T. Nemzetgyűlés! A magam részéről csak annak megállapítására szorítkozom, hogy Gaal Gaston t. képviselőtársam indítványát elfogadásra ajánlom. Elnök: Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző: Eubinek István! Rubinek István: T. Nemzetgyűlés! Én Gaal Gaston t. képviselőtársam indítványának érdemi részéhez hozzászólni nem óhajtok, indítványának stilizálásába azonban olyan kifejezés került be, amelyet a magam részéről nem tudnék osztani és .(melyet magának az alaptörvénynek intencióival ellentétben állónak fartok. A képviselő ur igen helyesen felolvasta, idézte az alaptörvény második szakaszának azt a rendelkezését, amely kimondta, hogy ennek a törvénynek alapján egyéni jogcímen senkinek földre igénye nincs. Ennek ellenére épen Gaal Gaston t. képviselőtársam, aki erre a törvényes rendelkezésre hivatkozott, azzal kezdi indítványát, hogy »az igényjogosultak. . ..« Bocsánatot kérek, igényjogosultak nincsenek. Földhöz juttathatók a törvény értelmében vannak, de igényjogosultak nincsenek. Épen ezért kérem Gaal Gaston t. képviselőtársamat, hogy tekintettel arra, hogy az ő indítványa esetleg törvényerőre is emelkedik, (Dénes István: Egészen biztos!) méltóztassék ezt a kifejezést megfelelő módon helyesbíteni, hogy a törvénybe a törvény intencióival ellentétes és eddig mindannyiunk által elkerülni igyekezett kitétel, kifejezés ne kerülhessen be. (Gaal Gaston szólásra jelentkezik.) Elnök: Milyen címen méltóztatik szót kérni! Gaal Gaston: Félreértett szövegem megmagyarázása címén. Elnök: Méltóztassék, képviselő ur! Gaal Gaston: T. Nemzetgyűlés! Tökéletesen osztom a t. képviselő urnák azt a felfogását, hogy igényjogosultak addig, amig a bíróság működése el nem kezdődött, nincsenek. Azonban az én szövegem igenis, tudatosan van ugy irva, hogy az igenyjogosultak abban a sorrendben elégitendők évi január hó 31-én, csütörtökön. ki, amelyet a törvény előir, mert ha a ( bíróság egyszer megállapitolta, hogy az igénylők közül kik a jogosultak, csak azután kerülhet a sor a kielégítésre és indítványom épen a kielégítés sorrendiének megállapítását célozza. Én tehát igenis, fentartom azt a kifejezést, amelyet javaslatomba bevettem, mert tudatosan vettem be, mert javaslatom nem az igénylőkre, hanem az igényjogosultakra vonatkozik. Elnök: Szólásra következik 1 Forgács Miklós jegyző: Csontos Imre! (Zaj half elől. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Csontos Imre: T. Nemzetgyűlés! A javaslathoz nem szólottam volna hozzá, mert azt előttünk tárgyalták, minden pontja keresztülment előttünk, de mivel itt ugy állították be a kisgazdákat mint föld igényjogosultakat, ezt határozottan tagadom. Bocsánatot kérek, ugy tudom, hogy közöttünk egyetlen egy olyan nemzetgyűlési képviselő sincs, aki földre igényt formált volna magának. {Ugy van! a jobboldalon. Zaj balt elől.) Azért teszem ezt szóvá, hogy ez menjen széjjel az országba, mert bennünket határozottan minden téren avval kompromi tálnak, hogy mi nem a nemzet millióinak érdekét, hanem a saját magunk érdekét szolgáljuk. (Felkiáltások balfelől: Nem- ezt mondottuk!) Ki van zárva mégesak a lehetősége is annak, hogy a saját céljainkra akár földet, akár egy fillért is igényeljünk az államtól. Nem tudom, hogy a törvénynek melyik szakaszában van az a kitétel, hogy képviselők nem lehetnek szakértők. Ez ellen már a novella tárgyalásánál is felszólaltam. Én két város szegénységének szakértője vagyok ós voltam is ingyen, becsületből, lelkiismeretből, (Helyeslés balfelől.) nem tudom, hány nagybirtokkal szemben. Furcsán néznék ki, ha a szerencsétlen szegénységet becsületből, képviselői kötelességből a törvény alapján nem szolgálhatnám, mert akkor le kellene mondanom a mandátumomról. (Derültség és zaj balfelől.) Ugyan kihez van közelebb az a szerencsétlen mint mihozzánk, akik közülük valók vagyunk, akik minden baját ismerjük? (Ugy van! jobbfelöl.) Csak azért szólaltam fel, hogy ebben a szerencsétlen országban ne hangoztassanak rólunk továbbra is olyan vádakat, hogy mi valamit kérünk a földreform alapján. (Propper Sándor: Azért kell elfogadni ezt az inditványt.) Egyenesen visszautasitom azt a feltevést, mintha közöttünk csak egyetlenegy is volna, aki valamit kivárnia. (Helyeslés balfelől.) Más tekintetben még egyre kénytelen vagyok felhívni ugy a minister urnák, mint a nemzetgyűlésnek figyelmét. Igenis, kénytelenek vagyunk szemlélni azt, hogy a közigazgatásban számtalan helyen nincs meg a kellő lelkiismeretesség; a legszükségesebbnél, a házhelyek beállításánál, az igényjogosultak felszedésénél nem munkálnak kötelességszerüleg. (Ugy van! balfelöl.) Miért teszi ezt ? Azért, mert határozottan ugy okoskodnak, hogy kiből lesz a tanyás, ha neki házhelye lesz ? Határozottan azt kérem a kormányzattól, utasítsa a közigazgatás tisztviselői karát, a főispán* tói, alispántól kezdve lefelé az utolsó szolgabiróig, Derültség és zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. — Rothenstein Mór: Igazán az utolsó!) vagy községi jegyzőig, vagy tessék beállítani azt a szegénységet. (Zaj.) Ez igy van: elmulasztja az alispán, a szolgabíró, a polgármester, a városi jegyző... (Sándor Pál: Kormánypárti képviselő mondja ezt! — Derültség és zaj balfelöl.) Bocsánatot kérek, a minister nem tudhatja azt, amit én tudok s amit más tud. (Derültség balfelől. — Szabó József: Felelős érte.) Ne tessék ezen nevetni! Ez nem nevetni való* mert az élet ilyen! (Varsányi:
