Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.

Ülésnapok - 1922-219

48 A nemzetgyűlés 219. ülése 192 Ferencnek egy beszéde, amelyet még a gim­náziumban tanultam, s amely igy kezdődik: »Félve szólamlok meg tekintetes törvényszék«. Én is félve szólamlok meg, mert gróf Apponyi Albert beszéde után felszólalni, aki szellemi nagyság és szónoki tehetség szempontjából utolérhetetlen, aki hazánk disze és büszkesége (Éljenzés), mégis egy kissé vakmerőség.^ Mégis vállalkoztam arra, hogy utána én szólaljak fel, még pedig azért, mert ugy érzem és azt hiszem szerénytelenség nélkül adhatok kifejezést ama meggyőződésemnek, hogy jóindulat, jóhiszemű­ség és hazaszeretet dolgában nem állok gróf Apponyi Albert mögött. Felszólalásomban^ a kormány pénzügyi, gazdasági és szociális politikájával kivan ok foglalkozni. Mielőtt azonban ezt tenném, egy más üggyel is kell foglalkoznom, még pedig egy napilapnak, egy keresztény napilapnak ügyével, illetve a mi ügyünkkel, a keresztény szocialista pártnak, a keresztény szocializmus­nak és a keresztény magyarságnak ügyével. Vass József t. képviselőtársam, a népjóléti mi­nister ur felszólalásában megemlékezett azok­ról a nehézségekről, amelyekkel a Károlyi-re­zsim alatt azok a férfiak találkoztak, akik a politikai szabadságokért sikra szálltak. Én el­hiszem, hogy kevesen voltak azok, akik ezt megmerték tenni, egyet azonban ismerek közü­lük, ez pedig Csik József t. képviselőtársam volt, aki a Károlyi-rezsim alatt végigjárta Sopronmegyét és faluról-falura a legnagyobb veszedelmek között szervezte meg a keresz­tényszocialista pártot. Csik József t. képviselő­társam múlt év december hó 14-én a föld­reform-novella vitájában felszólalt; beszéde okos, gyakorlati és szociális volt. Nem volt benne egyetlen gondolata sem, amely a katho­likus hit- és erkölcstannal ellenkezett volna, sőt kiemelkedő része a szerzetes rendek birto­kainak és a valllásos nevelésnek védelme volt. De nagy bűnt követett el Csik József t. kép­viselőtársunk beszédében, azt tudniillik, hogy nem esküdött fel arra, hogy csak a nagybirtok rendszere mentheti meg a hazát és a keresztény magyarságot. És mert" ezt nem tette, az TJj Nemzedék a következő módon aposztrofálta Csik Józsefet. Az egész cikket nem olvasom fel, csak annyit jegyzek meg, hogy annak előrebocsátásával, hogy a legnagyobb tiszte­lettel viseltetik a papi talár iránt, demagóg­nak nevezi. Csik Józsefet, képviselőtársunk fel­szólalását nemzetgyűlési szószátyárkodásnak minősiti és azután kioktatja a hetedik paran­csolatról. Azt mondja többek között (olvassa) .* »Meglep tehát, hogy a hitoktatóból lett nemzet­gyűlési képviselő például a földbirtoktulaidon kérdésében nem tartja magát katekétai szigo­rúsággal a »Ne orozz!« parancsához, amely oedig változatlanul áll akkor is, mikor föld­birtoktulaidonról van szó.« Csik József t. képviselőtársam azután a birósághoz fordult, s a biróság kötelezte neve­zett keresztény uiságot arra. hogy Csik József rektifikáló nyilatkozatát közétegye. Ezt meg is tette, de a végén azt jegyzi meg a szerkesztő­ség, hogy »Vezércikkünk minden állítását ter­mészetesen fen tart j uk.« XIII. Leó pápa szociális kérdést tárgyaló körlevelében a következőképen figyelmezteti a papokat (olvassa) : »Az egyház szolgái teljes buzgalommal álljanak bele a munkába. Veze­tésiek és példátok által fáradhatatlanul azon legyetek, hogy az evangélium életerejét az em­bereknek odajuttassátok s minden eszközzel a nép boldogulásán fáradozzatok.« 4. évi január hó 9-én, szerdán. Csernoch János, Magyarország hercegprí­mása pedig 1919 október 18-án épen az TJj Nem­zedékben igy jelölte meg követendő politikánk útját (olvassa) : »Jövendő politikánknak uj nyomokon kell indulnia. Erős... (Zaj a jobb­oldalon. Felkiáltások a baloldalon: Halljuk! Halljuk!) Jövendő nolitikánknak uj nyomokon kell elindulnia. Erős szocializmusnak kell áthatnia, el kell fogadnia azt, ami a szocialista tanokból jó, igaz és üdvös, össze kell azt kapcsolnia a kereszténység elveivel és szellemével« stb. Mi, keresztényszocialisták évtizedek óta ezt tesszük. A keresztény etika alapján útját akar­juk állani a hatalmaskodó individualizmus ál­tal előidézett társadalmi igazságtalanságoknak, olyan szocialzmust hirdetünk, amelynek utján a vezető tűzoszlop a keresztény és a nemzeti gondolat. Mi hitet és ideálizmust akarunk bele­állitani a világba, de amikor ezt tesszük, nem feledkezünk meg arról, hogy a lélek, annak belső világa a testtől, a környezettől is függ. A legtöbb ember ugyanis a körülmények sze­rint alakul. Mit várjunk gyermekektől, akik szegénységben és piszokban nőnek fel és már zsenge korukban érintkeznek mindazzal, ami piszkit! Mit várjunk agyonstrapáit emberektől, akik a társadalom teherhordói! Ezeket, ha ideá­lizmust, hitet, hazaszeretetet akarunk szivükbe plántálni, ki kell emelnünk a mindennapi gyöt­relem kinpadáról és meg kell teremtenünk szá­mukra a méltó emberi élet feltételeit.^ Mi ke­resztényszocialisták ezt hirdetjük, ezért küz­dünk és ezért bontogatjuk a keresztényszocia­lizmus zászlaját, szemben a szociáldemokraták és a szociáldemokrácia zászlajával. És a köszö­net érte? Látja az igen t. Nemzetgyűlés. Sze­génységünk miatt saját lapunk nincs és a ke­resztény sajtó egyik orgánuma igy bánik ve­lünk. Kijelentem, hogy sokkal rosszabbul bánik velünk egyik-másik keresztény sajtó-orgánum, mint a szociáldemokrata. Be fogom bizonyítani. A liberális polgári sajtó, amely az ország va­gyonos és tipikus kapitalista elemeire támasz­kodik, egy pillanatig sem vonakodik attól, hogy mint a maga ügyét kezelje a kapitalistaellenes szociáldemokráciát, a maga világos érdekei el­lenére propagálja a szociáldemokraták nolitikaí és gazdasági mozgalmait. Miért! Mert közös világnézleti alapon áll vele. Sőt el kell ismer­nem azt is, hogy már a közönség informálása végett is uobilisabban bánnak velünk, mint egyik-másik keresztény orgánum. Miért hozom ezt fel igen t. Nemzetgyűlés! Azért hozom ide, hogy innen kérjem és figyelmeztessem az illető köröket, tényezőket és testületeket, hogy mi már meguntuk az örökös tüszurásokat. Mi karriert nem akarunk csinálni, mi dus. zsiros javadal­makba beülni nem kivánunk, de az ellen tilta­kozunk, hogy becsületünkben is gázoljanak és kijelentem, hogy ha nem változik meg a hely­zet, akkor mi begöngyöljük a keresztényszocia­lizmus zászlaját. Ez a gondolat már fölmerült pártvezető­tségünk ülésén és ha arra kerül a sor, akkor átengedjük a helyet, mert két front ellen, a szociáldemokrácia ellen és mások ellen küz­deni képtelenek vagyunk. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) El vagyok készülve arra, hogy az Uj Nemzedék engem is meg fog mami. (Mozgás a jobboldalon. — Báró Podman'czky Endre : Nem kell félni tőle S) Előre kijelenteni, hogy én nem megyek biróság elé. Giesswein Sándornak, szegénynek, meg kellett halnia, hogy objektiven nyilatkozzanak róla. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) En is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom