Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.

Ülésnapok - 1922-229

À nemzetgyűlés 229. ülése 1924. pénzügyi kormány, evidenciában tartja az ese- j tekét, még rosszabb a helyzet a társulati, adónál, a bankok, vállalkozások adójánál. A társulati adó alá sorozták a kisebb cégeket is, ami ellen annak idején tiltakoztam. Most a pénzügyigazgatás egészen ezekre a kisebb cégekre vetette magát. A nagyok menekülnek, mert olyan apparátus kell ehhez az adónak kivetéséhez, hogy nincs rá sem idejük, sem pedig megfelelő szakemberük. Épen azért a. társulati adóban a legnagyobb a hátralék. Hiszem, hogy valami expedienst fog találni a kormány legalább azzal, hogy szorzószámokkal igyekszik célhoz jutni. Felemlitem, hogy azt, amit a külföldi tárgyalásokkal kapcsolatosan hallottunk, a valorizált földadó nagyobb emelését, nem tartanám helyesnek, mert más téren, különösen a vagyon, jövedelem és társulati adónál kell kihasználni a hely* zetet, mert az adóalanyok ezen körében uralkodik főleg az a felfogás, hogy: én nem az adóhivatalnak dolgozom. Itt is van a legtöbb alkalom az adóalap eltussolására. Szólnom kellene még a fogyasztási és forgalmi adóról is, de azokat a visszaéléseket, amelyek e téren előfordulnak, már annyira kitaposottan sorolták fel, hogy, azt hiszem, én csak ismétlésekbe bocsátkozhatnék, ha újból tárgyalnám. Mégis rámutatok azonban egy-két esetre, amelyek az én kerületem nagyközségeiben, Marcaliban, Kéthelyen és különösen Böhönyén fordultak elő. Kimegy a forgalmi a dó vizsgálatra kiküldött biztos és utasitást ad a kiskereskedőnek, vagy a cséplőgéptulajdonosnak, iparosnak, hogy igy és igy kell ezután a forgalmiadó lerovása tekintetében eljárni. Rövid idő múlva jön egy másik biztos, megvizsgálja az eljárást és mert az illető ugy járt el, ahogy az előző biztos rendelte, súlyosan megbünteti. Ez mindennapos eset. Vagy megállapitja a biztos maga is, hogy sem a forgalmi adóval terhelt egyén illető községében, sem pedig a járás székhelyen lévő állampénztárban nem volt forgalmi bélyeg, mégsem fogadja el ezt az igazolást, az illetőt súlyosan megbünteti. Ezzel kiölik a maf

yar népből még azt az adókészséget is, (Forster lek: Csekély!) Ezeket a sérelmeket feltétlenül orvosolni kell. Szükséges, hogy a forgalmi adónál, de minden adóigazgatásban alkalmazott tisztviselőket ne csak a financiális szempont, hanem az okosság is vezesse, mert az okos tisztviselők az adókezelésnél nagy hasznára válhatnak az államnak. De ma az egyéni részesedés elvakitja józanságukat. A vámkezelés kérdéséről is szeretnék még néhány szót szólni. Tudjuk, hogy a kiviteli és behozatali engedélyek körül eddig mik történtek és ennek milyen következményei voltak a közönségre. Egypár gyáros milliárdokat szerzett a megkötött gazdasági rendszer mellett, de a publikum egészen lerongyolódott. (Haller József: Milliárdokat fizetett?) A mellett milliárdokat fizetett. A belföldi iparcikkek, amik ugyanis olyan drágák, hogy azokat a belföldi lakosság nem tudta megszerezni. Én ebben a tekintetben Rasin volt cseh ministerrel tartok, aki azt mondta, hogy mindenekfelett a publikum kielégitését kell nézni a vámvédelemnél. A gyárak elpusztulhatnak, azok helyébe létesül uj gyár, de ha a közönség elpusztul, azt pótolni nem lehet. És milyen visszaélésekre, milyen korrupcióra vezetett ez a megkötöttség, amely a gyára k védelmére fennállott és ma is fennáll. A korrupcióval, sajnos, megvádolták a tisztviselőket, különösen a földmivelésügyi, a kereskedelemügyi és a pénzügyministeri tisztviselőket. Az isteni gondviselés akarta azt, hogy kitudódjék, hogy a tisztviselők igenis hivatásuk magasét^' január hó 25-én, pénteken. 435 latán állanak, őket semmi tekintetben meggyanúsítani nem lehet. Mindmegannyi korrekt es anyagilag független tisztviselő. Ezzel a kijelentéssel tartozunk a tisztviselői karnak, amely anonymusok részéről annyi meghurcolásnak volt kitéve. Mikor ilyen kormányzat minden ágára nézve észrevételekkel, panaszokkal jövök, nagyon jól tudom, hogy ez a kormány terhes örökséget vett át s azt is tudom, hogy közben ez a terhes örökség — talán a kormány hibáján kívül — gyarapodott. De most tovább nem lehet várni. Minden erővel hozzá kell kezdenie a kormánynak a bajok likvidálásához, amelyet nyomatékosan sürgetek, nem a kormány, hanem az ország érdekében. Itt állunk a külföldi kölcsön felvételének küszöbén. A külföldi kölcsön tekintetében sok vélemény hangzott el az ellenzék részéről. Én egyiket sem osztom. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Én azon az állásponton állok, hogy a külföldi kölcsön mellőzhetetlen. Nem helyeslem azt, amit az ellenzék részéről egyesek mondottak, hogy ha mi összefogunk, legalább 250 millió aranykorona kölcsönt tudnánk előteremteni. (Horváth Zoltán: Most már reparációra fizetjük ! — Ellenmondások a középen.) Nem fizetjük reparációra. Azt még nem tudjuk, hogy tulajdonképen mi lesz. (Horváth Zoltán: Évente 10 millió aranykoronát kell fizetnünk !) Én csak azt az elvi, azt a politikai sikert emelem ki, amelyet Bethlen ministerelnök ur és Kállay pénzügyminister ur a külföldön elértek. (Horváth Zoltán: Hogy lehet ilyet mondani!) Kérem, tárgyilagosnak kell lenni és akkor lehet! (Ugy van! a jobboldalon.) Ha ezt az ellenzék részéről el nem ismernék, ez tulajdonképen gáncsvetés lenne a reális sikerek elérésének megakadályozására. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Aki olvasta a kormánynak azt a két memorandumát, amelyet a külföldi kölcsön kieszközlésének alapjául szerkesztett és aki olvasta a memorandumokról egyes külföldi lapoknak kritikáját, az nem tagadhatja meg, hogy ugy Kállay pénzügyminister ur, mint Bethlen István ministerelnök ur, sőt az egész kormány dicsőséget szerzett a memorandumok nivósságával a magyar nemzetnek. (Ugy van! Éljenzés a jobboldalon.) Erről igy nyilatkoztak a külföldön is. Ha a ministerelnök ur és a pénzügyminister ur nem tudta teljes sikerre vinni azt a koncepciós tervet, amely a két memorandumban le van fektetve, annak nagy része van abban, hogy nem volt folytonosságban tartott rendszeres költségvetésünk és különösen, hogy hosszú idő óta nincs zárszámadásunk. Az nagy hiba, hogy a zárszámadásokért mindig a kormányt teszik felelőssé. Ez olyan, mintha egyikmásik Ítéletért az igazságügyminister vonatnék felelősségre. Van nekünk erre birói szervünk; a legfőbb állami számvevőszék, azt kell és lehet is felelőssé tennünk. Ne csináljunk zavarokat a felelősség felállítása tekintetében. De visszatérek a külföldi kölcsön taglalásához. Különösen nagy nehézségeket okozhatott a kormány tagjainak az, hogy nincs zárszámadás, amelyből az ország helyzetét a külföld teljes áttekintésben láthatna. A zárszámadásból minden tekintetben megállapíthatták volna, hogy ez az ország hogyan áll gazdaságilag. A külföldi kölcsön szempontjából nem az a fontos, hogy milyen vagyona van egy országnak. Fontos a pénzügyigazgatás, az államgazdálkodás s a konszolidáció és vállalkozási lehetőségek. Aki tud olvasni a zárszámadásokból, az a magyar jövőt olvashatja ki belőlük. Bethlen ministerelnök ur — amint jelentéséből hallottuk — nagyon ügyesen tudta sarokba szorítani a külföldet azzal a véleményével is, hogy mi gazdaságilag sokkal jobb helyzetben vagyunk, mint Ausztria. Az ellenkező megállapítást a mi-