Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.

Ülésnapok - 1922-227

A nemzetgyűlés 227. ülése 1924. évi január hó 23-án, szerdán. 357 kell pusztulnia támogatás nélkül. (Kiss Menyhért: Igaza van!) Most azonban nézzük meg-, vájjon a kormány­nak ez az erőszakolt külkereskedelmi niérleg­javitó törekvése és terve valóban elérte-e a célt, valóban megjavitotta-e a magyar koronát, letörte-e a drágaságot? Mert hiszen méltóztatnak emlé­kezni, hogy a magyar kormány ugy dobta be a közvéleménybe a külkereskedelmi mérleg passzi­vitását, mintha ezen múlnék minden, és azt állí­totta, hogyha rnegjavitjuk külkereskedelmi mér­legünket, akkor minden rendben lesz. Fájdalom, ez nem történt meg. Méltóztatnak olvasni a statisztikai kimutatást, hogy bár a magyar kormány kiviteli politikája következtében külkereskedelmi mérlegünk most már erősen aktiv, ennek ellenére a kormány még a 0*3 centimes ár­folyamot sem tudja fentartani, sőt még a mostani korona-árfolyamot sem fogja tudni tartani. A drágaság pedig — ezt önöknek nem kell mon­danom — nem hétről-hétre, hanem napról-napra fokozódik, úgyhogy ma már hetenkint 50° o _ os ar- I emelkedések vannak. T. Nemzetgyűlés! Ez volt a magyar kormány második jelszava, amelyet bedobott a magyar közvéleménybe azért, hogy uralmát továbbra is fentarthassa. Mikor azután a magyar kormány rájött arra, hogy ez a külkereskedelmi mérleg passzivitására vonatkozó állitása téves és hamis, hogy nem igaz, hogy ez^ az oka a nyomornak, a korona romlásának, a drágaságnak, akkor nagyon természetes, hogy egy ügyes kormányhoz és ügyes kormány elnökhöz illően ismét uj jelszót kellett kitalálnia, amellyel a magyar széles néprétegeket bizonyos időre ismét narkotizálni lehet. Ez pedig az volt, hogy a magyar nyomorúságnak, a korona romlásának oka az, hogy nálunk a spekuláció rontja a magyar koronát. Méltóztatnak emlékezni, hogy ez volt a harmadik jelszó. És mivel jött a magyar kormány? A Deviza­központ felállításával. Azóta, hogy a magyar kor­mány felállította a Devizaközpontot, gyönyörű tapasztalataink vannak a Devizaközpont műkö­déséről. A Devizaközpont működésének első ered­ménye az volt, hogy a kereskedők elrejtették áruikat, mert nem kaptak elegendő pénzt, nem volt devizájuk, nem tudták, mikor kapnak, a kül­föld pedig nem hitelezett. Tehát áruelrejtés kö­vetkezett és igy drágulás indult rneg. Viszont elérte a magyar kormány azt, hogy a sok speku­láns mellett, amely eddig volt az országban, ke­letkezett még egy hivatalos, államilag támoga­tott spekuláns, a Devizaközpont. (Horváth Zoltán: Megszületett Zugliget!) Hogy a Devizaközpont működésének milyen áldásos eredményei voltak ennek az országnak közgazdasági életében, annak bizonyítására nem kell másra rámutatni, csak a legutóbbi napok eseményeire, amelyek folyamán a Devizaközpont keretébe tartozó óriási bankok tették tönkre a magyar koronát és sodorták sú­lyos válságba egész közgazdasági életünket. Ezek tények, amelyek mellett nem lehet el­siklani. Itt a nemzetgyűlés szine előtt a magyar ministerelnök beismerte azt, hogy kudarcot val­lott a Devizaközpont, amikor a külföldi kölcsön, jelszavával jött. Az ember azt várná ezek után, hogy a Devizaközpontot megszüntetik, fel­oszlatják, mint amire nincs szükség. Nem teszik. Ma is virágzik és e spekulánsok és koronarontó bankok ellen a házi fegyelmet gyakorolja. Ami­kor itt egy ember kisebb koronarontást csinál, azt Zalaegerszegre internálják, ezek ellen a ban­kok ellen azonban házilag csinálnak fegyelmi vizsgálatot. Miután a ministerelnök ur is belátta azt, hogy a Devizaközponttal nem lehet célt érni, jött az utolsó jelszó, amelynél most tartunk: a külföldi kölcsön jelszava. A külföldi kölcsön, fel­fogásom szerint, szintén csak jelszó, amely — mint többen rámutattak — azt célozza, hogy a kormány életét meghosszabbítsa. A magyar ministerelnök azt az indokolást is megkockáztatta, mikor a külföldi kölcsönt meg­indokolta, hogy a nemzet a maga erejéből nem tud talpraállni, mert már minden áldozatot meg­hozott. Ezt a ministerelnök ur egész nyugodtan és simán mondta. Azok az érdekcsoportok, amelyek eddig teleharsogták az országot azzal, hogy azért rossz a koronánk, s azért van itt drágaság, mert fizetési mérlegünk erősen passziv, a ministerelnök ur ezen ujabb jelszava után megtagadták a multat, a múlt minden állítását, és átcsaptak az ellenkező irányba, azt mondván, hogy ha most megterheljük fizetési mérlegünket még egy óriási külföldi állam­adósággal, akkor itt rend lesz, olcsóság lesz és a korona mindjárt emelkedni fog. Nem értem ezt az okoskodást. Nem tudom, hogy a magyar kor­mánynak kik a tudósai, kik a pénzügyi kapacitásai. Mert vagy igaza volt a kormánynak, amikor három esztendőn keresztül azt hirdette, hogy minden nyomorunknak az az oka, hogy fizetési mérlegünk nagyon passziv . . . (Renezes János: Nem az volt az oka!) Képviselő ur, a magyar kormány azt hirdette három éven keresztül. (Patacsi Dénes: De hogy jött elő ez az ok? Áz összeomlás okozta! — Zaj. Elnök csenget.) T. képviselőtársam! A fizetési mérlegben két tétel szerepel, a bevétel és a kiadás. Azt kell néznünk, hogy a »Tartozik« rovat mekkora. Ha t. képviselőtársam kezébe veszi a magyar fizetési mérleget, akkor képviselőtársam egyenesen meg­fog döbbenni, mert hiszen akkor rá fog jönni arra, hogy a magyar ministerelnöknek ez a terve, hogy külföldi kölcsönt vesz fel, nem uj keletű magyar pénzügyi igazság. Nekünk olyan horribilis külföldi kölcsön­tartozásaink Amannak, hogy ha azoknak nem­sokára — ha jól tudom, talán már ebben az esz­tendőben — fizetnünk kell a kamatait és törlesz­tési részleteit, ezek olyan borzalmas terhek lesz­nek erre az államra nézve, hogy ezeket nem. fogjuk elbírni. Nem létezik, t. képviselőtársam! Méltóztassék kezébe venni a fizetési mérleget, olvassa el, hogy nekünk a következő külföldi kölcsöntatozásaink vannak. (Olvassa): »4%-os földtehermentesitési kölcsön, amelynek Magyar­országra eső része ...« (Patacsi Dénes: Akkor miért vegyem kezembe? Ki kell önt nevezni pénzügyministerré és jóvá fogja tenni, Hegedűs Loránton is túltesz ! — Zaj. — Horváth Zoltán: Hiába, költői lélek! Hazánk koszorutlan köl­tője! — Patacsi Dénes: És javainknak elher­dáló! az októbristák! — Peidi Gyula: Több szel­lemesség nem telik? — Zaj. Elnök csenget. — Horváth Zoltán: December 22-én a Vigadóban miért nem mondta ugyanezt? — Patacsi Dénes: Ezt mondtam!) Elnök: Csendet kérek képviselő urak, mind­két részen ! (Patacsi Dénes: Én büszkén emiithe­tem a beszédemet! Tessék elolvasni a könyvtár­ban, ha rossz az emlékezetük!) Csendet kérek jobbfelől is t. képviselő ur. Dénes István: Horváth Zoltán t. képviselő­társam az ő gyönyörű, nagyhatású beszédében bebizonyította, hogy milyen borzalmas, katasz­trofális eredménye lesz itt a. külföldi kölcsönnek. Bebizonyította azt, hogy hurkot tettek a nemzet nyakára. Most méltóztassék megengedni, hogy feltár­jam t. képviselőtársaim előtt azt, hogy már ed­dig is milyen óriási külföldi kölcsönadósságaiuk vannak. Hiszen nemcsak ez a 250 milliós tartozá­sunk lesz, hanem már eddig is igen sok a kül­földi kölcsönadósságunk (olvassa): 49*

Next

/
Oldalképek
Tartalom