Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.

Ülésnapok - 1922-218

À nemzetgyűlés 318. ülése 19M. évi január hó 8-án, kedden. 29 az igazi művészet ismertető jele. Az igen L mi­nister ur egyévi késedelem után végre, -— hogy milyen befolyások érvényesültek, nem tudom ! — mégis csak kinevezte ezeket a tanárokat az V. fizetési osztályba, úgyhogy az a régi klasszikus irányzat, amely egy Benczúr Gyulát, egy Paál Lászlót és egy Munkácsy Mihályt adott a nem­zetnek, (Reischl Richárd : Kasnya Bélát !) az nem tartozik ide, azt mellőzi és azt a másik irány­zatot állította oda a tanszékekbe, azt az irány­zatot, amire Reischl Richárdt képviselőtársam hivatkozik, ahova tartozik Kasnya Béla volt képviselőtársunk is. A minister ur beköszöntőjében hivatkozott arra, hogy teljes tudatában van annak, hogy Magyarország gazdasági állam és ő a klasszikus iskolák, a klasszikus középiskolák helyett, egy egészen uj iskolatípust fog kifejleszteni, amely az ország közóhajának a legjobban megfelel és ki­mondottan mezőgazdasági iskolákat fog felállí­tani. Én megnéztem pélaaul, hogy Dánia-állam­ban, amely mint mezőgazdasági állam, legköze­lebb áll hozzánk és amelynek intézményeit és in­stitúcióit nekünk is meg kellene valósítanunk, mennyi ott a gazdasági főiskolák száma ? Méltóz­tatnak tudni, bogy mennyi ? A kis Dániában 97 gazdasági főiskola van s méltóztatnak tudni, hogy a mostani csonkaságában is Dámával szem­ben nagyobb Magyarországon hány gazdasági főiskola van '? Nem 97 és nem 90, nem 60, nem 50, nem 20 és nem 10, hanem 3. (Reiselil Richárd : Dániában nem ilyen főiskolák vannak I Magyar­országnak gazdasági akadémiái vannak, ott pedig kisgazdák részére felső oktatásra szolgáló iskolák I — Egy hang balfelől : Tessék talán szói kérni 1) Reiscnl képviselőtársam tévedésben van, mert ezeken a dániai gazdasági főiskolákon ugyanazt a tárgyat tanítják, mint a mi gazdasági akadé­miáinkon. (Zaj jobb felől. — Elnök csenget.) Itt csak a kifejezésekben van különbség. (Lendvai István : Nincs mindenkinek vaj a fején, a vajter­melés nem olyan nagy !) Elnök : Csendet kérek képviselő urak ! Kiss Menyhért : Nagyon csodálom, hogy Reischl Richárdt képviselőtársam egy egészen indokolatlan tárgynál és egy ilyen dolognál kel a kormányzat védelmére. (Reischl Richárdt : Nem a kormányzat védelmére, csak ne tessék hamis beállításban beszélni !) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Tiltakozom azellen a felievés ellen, hogy hazugul állítottam be a kérdést. (Reischl Richárd : Azt mondtam, hogy hamisan állította be l) Nem állítottam be hamisan a kérdést. Tessék erre vonatkozólag szakkönyveket elolvasni, tessék elolvasni azoknak az iskoláknak a tantervét és meg méltóztatik állapítani, hogy azok az iskolák tanulmányi szempontból megtelelnek a mi gaz­dasági iskoláinknak. Nem földmivesiskolák azok, hanem főiskolák. ( Reischl Richárd : Nem lehet Dániában 97 főiskola l) Vannak, akik elegendőnek tartják a gazdasági főiskolák számát Magyar­országon. (Héjj Imre : Azt nem !) Ma Csonka­magyarországon három egyetem van. A kolozs­vári egyetemet áthozták Szegedre és ß. pozsonyi egyetexíiet Pécsre. (Lingaucr Albin : És a debre­ceni?) A debreceni megmaradt Debrecenben. Koncedálom, hogy négy egyetemünk van. Az első nemzetgyűlés alkotásai közül volt egy olyan, | amely a keresztény néprétegek kívánságainak tett eleget és ez a zártszámról szóló törvény. A törvényhozás nem abból a szempontból indult ki ezen törvény meghozatalánál, amelyre Nagy Ernő t. képviselőtársam mutatott ra, mintna vallásuk miatt üldöznék a zsidó egyetemi hallga­tókat, mert hiszen vallása miatt üldözni valakit tisztára középkori felfogás, ezt a huszadik század kuituremberének és kuiturnemzetének nem sza­bed megtennie. A vallás, akár zsidó, akár katho­likus, akár keresztény, akár buddhista legyen is az f feltétlenül tiszteletreméltó. Akármilyen leiekezei templomába is lépek be, egyforma áhítatot és tiszteletet érzek, egyformán érzem az Isten jelen­letét és a vallásban megnyilvánuló egyistenség hitét minden templomban. f Lendvai István : Kivéve Jehovát i — Felkiáltások jobb felöl : Lend­vai máskép érez !) Mi az egyetemi zártszam­törvényt nem azérr követeljük, mert a zsidó val­lású egyetemi ifjúságot akarjuk az egyetemekről kizárni, hanem abból a reálpolitikai okból, hogy a gazdasági és hivatali pozíciókat fentartsuk es átadjuk a magyar népből származó és magasabb műveltséget elnyert íljuság részére. Ez önző, de. okos felfogás, mert addig, amíg az ország lakos­ságának 9o%-át kitevő, keresztény törzsiakosság fiatalsága nem tud elhelyezkedni a magasabb állásokban, nem lehet azt kívánni tőlünk, hogy fiatalságunkat háttérben állítsuk, az 5% zsidó­ságnak talán okosabb, talán többet tanúit, talán magasabb kultúrával rendelkező fiait pedig bele­helyezzük ezekben az állásokba. (Lendvai István közveszól.) Elnök : Lendvai István képviselő urat ké­rem, méltóztassék csendben maradni i Kiss Menyhért : Ha az a liberális felfogás, amely Magyarországon 67 óta érvényben volt, tovább tartott volna, ugyanaz a helyzet állott volna elő nálunk is, mint a német-római biro­dalomban, melyről a zseniális Prohászka püspök megállapította, hogy a »római» szó csak a nevé­ben volt benne, de római egyéniséget egyetlen­egyet sem lehetett már a birodalomban találni. Ha ez a liberális felfogás maradt volna továbbra is érvényben, mi is oda jutottunk volna, hogy orvosaink, mérnökeink, tanáraink, összes vezető pozíciókban levő és kulturális állást betöltő ma­gasabb hivatalnokaink egytől-egyig az ötezer eves kultúra csúcsaira leiemelkedett zsidóság soraiból került volna ki. Ez az önök álláspontja volt, Nagy Ernő t. képviselőtársam, de azt hi­szem, hogy mint jó magyar ember, ha lelkiisme­rete szerint választania kellene, hogy egy meg­élhetést nyújtó stallumot kinek adjon oda, a 95%-ot kitevő kereszténység egyik tagjának, vagy az 5%-ot kitevő és dúsgazdag zsidóság egyik fiának, ön is a kereszténynek adná oda ezt a stallumot. Appellálok, jobboldalon ülő igen tiszteit képviselőtársaim, az önök legjobb lelki­ismeretére. Önök közül többen, mint Héjj Imre, Hegedűs György, stb. tagjai voltak már az első nemzetgyűlésnek is, és így részt vettek az egye­temi zártszámról való törvény megalkotásában. Kérdem, hogyan tartják önök megengedhetőnek és a politikai etikával összeegyeztethetőnek, hogy van itt egy törvény, az egyetemi zártszámról való törvény, amelyet nem hajtanak végre. Gróf Bethlen István, a kormány szilárdkezü elnöke, J a külföldön is, idehaza is állandóan azzal dicsek-

Next

/
Oldalképek
Tartalom