Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.

Ülésnapok - 1922-218

30 A nemzetgyűlés 218. ülése 1924. évi január hó 8-án, kedden. szik, hogy megteremtette a jogrendet. Hogy tudják önök elviselni, hogy ezt a törvényt, mely annyi ezer és ezer magyar család exisztenciáját érinti, nem hajtják végre és hogy a pécsi és szegedi egyetemen nem öt, hanem 50—60% arányban veszik fel a zsidó egyetemi ifjúságot ? Tudják-e önök, jobboldalon ülő igen t. képviselőtársaim, hogy például a pécsi egyetem valóságos Potemkin-egyetem, mert először kevés hallgatója van, másodszor nem lehet az orvosi fakultást fentartani, mert ez a csodás fekvésű város nincsen kanalizálva, és nincs olyan kórháza, mely alkalmas volna arra, hogy ott gyakorlatot folytathassanak az orvosprofesszorok ? Ebben a városban fentartanak egy olyan egyetemet, amelynek tanárai Budapesten, több száz kilométer távolságra laknak az egyetem székhelyétől, és minden héten fe kell utazniok, hogy előadásokat tarthassanak. A tanitás egyik efőfeltétele, hogy a professzorok szemináriumokat tartsanak, és hogy a tanárok érdeklődjenek az egyetemi hallgatók magánélete iránt is, hogy ne csak tanitsák, hanem neveljék is az egyetemi ifjúságot és lelki kapcsolatot teremtsenek maguk és az egyetemi hallgatók között. Nem lehet azonban ezt kivánni egy olyan egyetem tanáraitól, akik nem az egyetem székhelyén, hanem Budapesten laknak és egy-két hetenként utaznak csak le előadások tartására. Az állam óriási költséggel tartja fenn a pécsi egyetemet, és ugy látszik, hogy a t. minister ur csupán liberális ösztönének enged, mikor az egyetemet fentartja abból a célból, hogy azokat az egyetemi hallgatókat, akiket Budapesten és Debrecenben nem vesznek fel, Pécsett tudja felvétetni. Kérek öt perc szünetet. Elnök: Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök ; Az ülést újból megnyitom. Kiss Menyhért képviselő urat illeti folytatólagosan a szó. Kiss Menyhért : Tisztelt Nemzetgyűlés ! Elfogadom gróf Bethlen István ministerelnök urnák azt a tételét, hogy Magyarországon helyreállította a jogrendet. Nagyon jól tette. Olyan "országban, ahol fejlődés, kultúra van, ott jogrendnek kell lenni. De ahol jogrend van, ott a törvényt tiszteletben kell tartani, mert a jogrend uralma egyet jelent a meghozott törvények tisztel etbentartásával. Ezért alludálva az igen tisztelt ministerelnök urnák erre az alaptételére, amellyel ő a mostani kormányzatot fentartja, és amelyre úgy a külföldön, mint a belföldön olyan büszkén szokott hivatkozni, benyújtom a következő határozati javaslatot (olvassa) : »Utasitsa a nemzetgyűlés a kultuszministert, hogy az egyetemi zártszám-törvényt (numerus clausus), a pécsi és szegedi egyetemeken a legszigorúbban hajtsa végre és a szegedi és pécsi egyetemen szüntesse be az orvosi fakultás működését.« (Pakots József : Nem mindig voltál ennyire zsidóellenes !) Igen tisztelt Pakots képviselőtársam, sajnálom, hogy beszédem első részénél nem volt itt. Én a szónak abban az értelmében, amelyben ő gondolja, nem vagyok zsidóellenes, mert az olyan zsidóellenességet, amely furkósbottal, pofonokkal, atrocitással, erőszakkal, terrorral akarja ezt a kérdést elintézni, a legnagyobb fokban elitélem, (Nánássy Andor : Kiadod ezt Írásban is ?) Azt szeretném, hogy Magyarországon a kereszténység számarányához mérten érvényesüljön a hivatali, a gazdasági életben és a kulturális pozíciókban. Azt hiszem, Pakots képviselőtársam, mint Íróember ezt nagyon méltányosnak, igazságosnak és feltétlenül szükségesnek tartja, nehogy az következzék be, ami pl. 1867-ben történt, midőn a magyar alkotmányosság el volt törölve, amikor is az osztrák császár cseh-szlovák hivatalnokokkal, akik magyarul se tudtak, népesítette be az egész országot. A magyarság is nemsokára úgy járna, hogy az ötezer eves kultúra emlőjén magasabb kulturfokot elért zsidó ifjúságot látná minden pozicióban felvonulni, pedig maga mindenütt háttérben maradna. Ezt akarjuk elkerülni. (Pakots József : Nemes versenyt kell csinálni !) Ez önvédelmi harc, olyan verseny, amelyet minden igazságszerető ember feltétlenül tiszteletben tart. (Pakots József : Tanulni kell, ez a fontos !) Feltétlenül elismerem és szükségesnek tartom a tanulást is. Ez természetes dolog. Csak egy példát hozok elő Pakots igen t. képviselőtársamnak. A japánokról ő is elismeri, hogy a legkiválóbb katonák, hogy a turáni népek ama csoportja, amely ma Japánban él, testi ügyesség, fegyelem és nemzeti érzés szempontjából — amint történelmük tanúsítja — a legritkább példáját mutatják a világtörténelemben. De azon a címen, hogy a japánok a legkiválóbb katonák, mert a felsőbbségnek egyetlen szavára odaadják életüket, •— amire az orosz-japán háborúban volt példa — őket behozni Magyarországba, az összes pozíciókat nekik átadni és a magyar ifjúságot kiszorítani, mert ezt a kötelességet nem tudják oly tökéletesen teljesíteni, mint a japánok, ezt igazságtalanságnak tartanám. (Héj] Imre : A magyar ifjúság is meghalt parancsszóra !) Ha a kultúra terén a zsidó ifjúság talán túlhaladná is a magyar ifjúságot, amit én kétségbevonok, de tegyük fel, hogy igy van, akkor is a kultúrában talán kevesebb eredményt elérő magyar ifjúság részére vindikálom, kérem és követelem az őt megillető pozíciókat. Minthogy a magyarság teszi az ország lakosságának 95%-át, a magyarságnak jogában van 95% erejéig a pozíciók megtartására. (Nánássy Andor : Az 5%-ért kell külön törvényeket hozni ?) Sajnos, szükséges volt. (Lendvai István : Az orvos is beavatkozik a betegségbe ! —Mnássy Andor : De nem olvan orvos, mint ti vagytok ! — Zaj.) Méltóztassék most megengedni, hogy a kultuszuk inisterium iránytalan és kopár mezejéről áttérjek a kereskedelemügyi ministerium hatáskörére. Itt sokkal kevesebb mondanivalóm van, mint volt a kultuszministeriummal kapcsolatban. Nagyon fontos ténykörülményre mutatok itt rá és arra kérem a jobboldalon ülő képviselőtársaimat, méltóztassanak ezt figyelembe venni és a maguk részéről is ezt Walko Lajos minister urnák figyelmébe ajánlani. Kétizben volt már szükség a tisztviselői létszám apasztására. Tagadhatatlan, hogy az ország költségvetésének egyensúlya azért billent fel és ma is azért vagyunk ilyen lehetetlen helyzetben, többszáz milliárdra rug évente az a deficit, amelyet épen a nagy tisztviselő-társadalom ellátása miatt kell az ország költségvetésébe belevenni. Gróf Bethlen István kormánya arra az állás-