Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.
Ülésnapok - 1922-225
A nemzetgyűlés 225. ülése 1924. évi január hó 18-án, pénteken, ScitOVSzky Béla és Pesthy Pál elnöklete alatt. Tárgyai : Az indemiiitásról szóló törvényjavaslat tárgyalása, — Elnöki előterjesztések. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzökönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak ; Vass József, Walko Lajos, gr. Csáky Károly, Bud János. (Az elnöki széket Pesthy Pál foglalja el.) (Az ülés kezdődik délelőtt 11 óra 10 perekor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Petrovits György jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Csik József jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Forgács Miklós jegyző ur. A kereskedelemügyi minister ur kivan szólni. Walko Lajos kereskedelemügyi minister : (Halljuk! Halljuk!) Csak egy percre kívánom igénybe venni a nemzetgyűlés szives türelmét a következő ügy kapcsán. A lapok közlése szerint a napokban Eeisinger Ferenc nemzetgyűlési képviselő ur az indemnitási vita folyamán elhangzott beszédében a következőket mondotta (olvassa): »A kommün kikiáltásakor a kereskedelemügyi ministeriumból a vasutügyek átmentek a belügyi népDiztossághoz. Kelety Dénes, aki a kereskedelemügyi ministeriumban a Máv.-ügyosztály vezetője volt, uj főnökéhez, Landler Jenő népbiztoshoz tisztelgő küldöttséget vezetett. Kelety beszédét igy kezdte : T. népbiztos elvtárs, engedje meg, hogy én, aki már gyermekkoromban együtt éreztem a proletariátussal . . . Itt azután Landler népbiztos megakasztotta a szónokló urat ós gorombán ráförmedve azt mondta neki: Elég, elég, ki innen szemtelen fráter !« T. Nemzetgyűlés! Én utánajártam a kérdésnek s azt látom, hogy a dolog ugy áll, hogy T az államvasutak elnöke, aki akkor a kereskedelemügyi ministeriumban a V. vasúti szakosztálynak volt államtitkári hatáskörrel megbízott csoportvezetője, tényleg járt Landler népbiztosnál a kereskedelemügyi ministerium két ministeri tanácsosának kíséretében, akik akkor, mint bizalmi férfiak szerepeltek. Ennél az ottani látogatásnál arról volt szó, hogy a vasúti osztályok megbontása az országra nézve milyen káros következményekkel bir. Válaszképen a Kelety Dénes által felhozottakra a népbiztos a vasúti- és hajózási főfelügyelőség mengszüntetésének kérdéséről beszélt. Az a diskurzus, amelyet itt a nemzetgyűlési képviselő ur elmondott, teljesen légből kapott és nem fedi a tényeket. Én azért vagyok bátor felszólalni, mert tiltakoznom kell az ellen, hogy az államnak érdemes funkcionáriusait itt, a parlamentben ilyen módon támadják (Élénk helyesli NAPLÓ XIX, jobbfelől.) az immunitás védelme alatt, anélkül hogy nekik meg lenne a lehetőség arra, hogy kellőleg védekezzenek, (Helyeslés jobbfelől.) Én a magam részéről határozottan tiltakozom az ilyen eljárás ellen. (Élénk helyeslés a jobaoldalon.) Elnök: Napirend szerint következik az indemnitásról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző: Szakács Andor! Szakács Andor: T. Nemzetgyűlés! Amikor az indemnitási vitában részt óhaitok venni, nem akarok a nagy politika kérdéseivel foglalkozni, mert az előttem szóló ellenzéki t. képviselőtársaim ezeket a nagy kérdéseket többé-kevésbé kimeritették. Én egypár gyakorlati kérdést óhajtok szőnyegre hozni és egypár javaslattal előáll an i, s azt hiszem, hogy ez pártszempontok szerint nem fog megítélés alá kerülni, mert, mondom gyakorlati kérdésekről van szó. Remélem, hogy javaslataim egyikét-másikát a mélyen tisztelt többségnek is el méltóztatik majd fogadni. Mielőtt ezekre a kérdésekre rátérnék, a múltnak egy nagyon érdekes és — mondhatnám — fájdalmas emlékét akarom a nemzetgyűlés szives figyelmébe ajánlani, Nemrégiben egy interpellációt voltam bátor előterjeszteni abban a tárgyban, hogy a kormány jónak látta gróf Károlyi Mihály emlékiratainak valami bizalmas utón való elkobzását. Ebben. a felszólalásomban, ha jól emlékszem, abban foglaltam össze gróf Károlyi Mihálynak politikai tragédiáját, hogy addig, amíg tényleg segíthetett volna az ország helyzetén, kormányalakítását felülről intrikákkal megakadályozták ; amikor pedig alulról feltolta őt a nép, akkor már ő sem segíthetett. Erre a mozzanatra vonatkozik ez az érdemes dokumentum, amelyet én érdemesnek tartok az ismeretlenségből kiemelni és a t. Nemzetgyűlés szives figyelmébe ajánlani. Gróf Károlyi Mihály, könyvében, emlékirataiban megírja, hogy 1918 őszén, még mielőtt őt a sors tényleg a kormányalakításhoz hozzásegítette, tárgyalásokat folytatott a magyarországi nemzetiségi pártokkal és megkísérelte egy bizonyos kibontakozás megtalálását e pártok vezetőivel. A Bácsmegyei Napló cimű újság, amely Jugoszlávia területén jelenik meg, gróf Károlyi könyvének erre az állitására vonatkozólag megkérdezte dr. Hadzsi Koszta szerb politikust, aki 1918-ban, ha jól tudom, a magyarországi szerb radikálispártnak egyik elnöke és vezére volt. Megkérdezte tőle, igaz-e, hogy gróf Károlyi Mihály a nemzetiségekkel és épen különösen a magyarországi szerb pártokkal 37
