Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.

Ülésnapok - 1922-222

À nemzetgyűlés 222. ülése 1924. évi január hó 15-én, kedden. 176 találták, ezért letartóztatták és kétnapi fogva­tartás után a rendőrkapitány 15 napi elzá­rásra és 1000 korona pénzbüntetésre Ítélte. (Vanczák János: Ilyen az igazság Magyaror­szágon!) Raj ki Sándor központi vezetőségi ta­got a békéscsabai rendőrség 1922 szeptember 27-én Békéscsabáról kitoloncoltatta és egy évre Orosházára internálták. Pestre Mihály kisterenyei lakos, földmunkást még 1922. év nyarán a mizsefai csendőrök letartóztatták, majd Salgótarjánba kisérték, végül internál­ták. Leiter Miklós balmazújvárosi lakos, föld­munkást az alispán rendeletére letartóztatták, majd internálták. Balog László és Pataki Ár­pád hevesmegyei lakosok, földmunkások laká­sán a csendőrök 1922 június 4-én házkutatást tartottak, majd mindkettőt a községházára kisérték és ott megverték. Sörös József mosoni lakos, földmunkást a magyaróvári főszolga­biró tiltott szervezkedés miatt három napi el­zárásra és 300 korona pénzbüntetésre itélte. Kelemen Péter magyaróvári lakos, földmun­kást a rendőrkapitány, amiért lapunkat, a Földmivesek Lapját a tagoknak kikézbesitette, 20 napi elzárásra, itélte. Gyenge István hajdú­böszörményi lakos, földmunkás ellen, amiért a földmunkásokat szervezte, az ügyészség iz­gatás bűntette címén eljárást inditott. ^A csákberényi csoport vezetőségét a csend­őrség azzal fenyegette, hogy, ha szervezkedni, vagy tagdijat fizetni merészkednek, a székes­fehérvári ügyészséghez kisérik őket, Gedei Jó­zsef és Badari László jászberényi lakosok, földmunkásokat, a rendőrkapitányság, amiért a szövetség értesítőjét a tagoknak kézbesítet­ték, tiltott sajtótermék terjesztéséért 3000 ko­rona pénzbirságra itélte. Dülk József zirci la­kos, földmunkást, a zirci csoportnak a felosz­latás előtt volt elnökét a hatóság internálási eljárás alá helyezte és a letartóztatás elől csak ugy menekülhetett, hogy két hónapra Zirc köz­ségből eltávozott. Horváth József rédei lakos, földmunkást, a rédei befizetőhely vezetőjet, r a további szervezkedés esetében a csendőrség megfenyegette, azonkívül meg van neki tiltva, hogy kocsmában megjelenjék, esti 8 óra után az utcára kimennie nem szabad, sőt nappal sem szabad az utcán szóhaállnia senkivel. Hoz­zá intézett leveleinket a postán elkobozták. (Rothensteln Mór: És a bombamerényletek mégis megtörténnek!) Gálovics György szak­társat a pécsi rendőrség Pécs város területéről ki akarta tiltani s csak felebbezés utján sike­rült a kitiltást meghiúsítani. Tekecs Sándor és Tóth Imre sarkadi lakosokat az ottani fő­szolgabíró szervezkedés miatt hathónapi elzá­rásra és 2000 korona pénzbüntetésre itélte. Ju­hász József győrszentiváni lakost ugyanezen a címen 1000 koronára ítélték el. Hosztina György, Zelman György és Juhász Ádám pit­varosi földmunkásokat fejenként — mint em­lítettem — 10.000 koronára büntette meg Pán főszolgabíró ur. Hartstein Ferencet 15 napi el­zárásra és 2000 korona pénzbüntetésre itélte a dadái főszolgabíró, mert a Szövetségnek tago­kat gyűjtött. Tyúkodon a csendőrség^ heteken át házról-házra járt Szövetségünk tagjainál és felszólította őket, hogy a Szövetségből lépjenek ki és vele minden összeköttetést szakítsanak meg. Mint láthatják, ezek olyan szekatúrák, amelyek néha egész életükre tönkreteszik az embereket. Van egy csomó adatom arra nézve hogy a házkutatásokat miként hajtják végre, hogy a Földművesek Lapját vagy a Szövetség nyomtatványait előkaparhassák. Nem csiná­lunk titkot a szervezkedésből. Említettem az előbb, hogy a Magyarországi Földmunkások NAPLÓ XIX. Országos Szövetsége legális szervezet, alap szabályai belügyministerileg jóvá vannak hagyva, nyomtatványai mindenkinek a ren­delkezéseire állanak s ennek ellenére egész tö­megét sorolhatnám fel a házkutatásoknak, ame­lyeket Szövetségünk tagjai ellen folytat­nak le. Ha a büntetések összegét nézem, amelyeket a Szöveetség tagjaira a közigazgatási hatósá­gok kiróttak, ugy az a következőkép fest. Köz­igazgatási utón hoztak ítéletet 13 ember ellen. Elzárták őket — ezek az elzárások 421 napot tesznek ki — és elitélték őket 43.300 korona pénzbirságra. Emök: A tárgyalásra szánt idő letelvén, a vitát megszakítom és az ülést délután 4 óráig felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Pesthy Pál foglalja el.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Szeder Ferenc képviselő urat kérem, mél­tóztassék beszédét folytatni. (Pikler Emil: Ké­rem a tanácskozóképesség megállapítását!) Minthogy a Ház nem tanácskozóképes, az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Szeder Ferenc képviselő urat illeti folyta­tólagosan a szó. (Lendvai István: Már határo­zatképesek vagyunk? Kérem a szónok beszélő­képességének megállapitását !) Szeder Ferenc: Kérem a közbeszóló elme­beli állapotának megvizsgálását... Elnök: Kénytelen vagyok kérni a képviselő urat, méltóztassék a sértésektől tartózkodni. Szeder Ferenc: T. Nemzetgyűlés! Folytat­hatnám még azoknak az atrocitásoknak felso­rolását, amelyeket a Földmunkások Országos Szövetségével szemben a közigazgatási hatósá­gok napról-napra elkövetnek, mert a felolva sottakon kívül még egész tömeg áll rendelke­zésemre, azonban azt hiszem, hogy azokból is meg lehet állapítani azt az egy eltagadhatat­lan tényt, hogy Magyarországon a mezőgazda­sági munkásoknak minden irányú, akár gazda­sági, akár politikai szervezkedését más szem­üvegen keresztül nézik, mint a gazdákét vagy bármely más társadalmi rétegét és másképen járnak is el vele szemben. Különben is igazolja ezt a tényt az is, amit beszédem folyamán em­lítettem, hogy a belügyminister ur titkos ren­deletekkel operál a földmunkások szervezke­désével szemben. Hogy milyen eredménye van a szervezke­dés terén ennek az ellenünk inditott hajszá­nak, azt összegezve a következő számadatok­kal igazolom: A lefolyt évben hatósági végzés­sel 74 helyi csoportot oszlattak fel, 23 helyi szervet pedig végzés nélkül oszlattak fel csak akképen, hogy a csendőrök egyszerűen megje­lentek a csoport helyiségében, összeszedték ott, amit találtak és kijelentették, hogy a helyi csoport működése be van tiltva. Ezeknek az állapotoknak végre valahára végét kellene vetni. Tűrhetetlen állapot, hogy a mezőgazdasági munkásokat ebben az ország­ban harmadrendű állampolgároknak tekintsék, tűrhetetlen állapot, hogy a mezőgazdasági munkások szervezkedésében akkor, „amikor ezek gazdasági viszonyaikat, életfeltételeiket akar­ják javítani, kezdve a belügyin'mistertől le az 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom