Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.
Ülésnapok - 1922-222
164 A nemzetgyűlés 222. ülése 1924. évi január hó 15-én, kedden. t. képviselő urnák számolnia kellett volna azzal, hogy Jánosi Zoltánt azóta a református egyháznak egyik népes gyülekezete a református egyház felső hatóságainak jóváhagyása és tetszése mellett fungáló papjául megválasztotta. Ha én ezt mint katholikus ember állapitom meg, akkor ön is megbizhatik abban, ha a református egyház valakit hazafinak elfogad. Ha a t. képviselő ur a tisztesség és a jóerkölcsök szabályai szerint az igazságnak és alkotmánynak megfelelően és jó emberként járt volna el, akkor arra is kellett volna gondolnia, hogy azok az Ítéletek, amelyek abban az időben hozattak, amikor Jánosi ellen is itélet hozatott, még gyűlöletben fogantak meg, amelyek nem igazságot jelentettek, s amelyekkel szemben már hivatalos helyről is kijelentette Vass minister ur, hogy mindaz, ami akkor történt, humbug volt. (Pikler Emil: Wolff kereszténysége is humbug!) Neki mint katholikus embernek azt is kelett volna tudnia, hogy igenis nálunk, a mi egyházunkban is megtörténik az, hogy egyes papokat anélkül hogy hibásak lennének, elhelyeznek az illető stallumból, amikor a népnek igazságtalan és ostoba gyűlölete lehetetlenné teszi számukra a fungálást. Ezúttal is. amint a református egyház döntéséből kiveszem, azért történt Jánosi Zoltánnak stallumából való elbocsátása, mert ott a hivek egy részének lelkében vele szemben gyűlölet keletkezett, mert gyűlöletet keltettek a becsületes nép szivében ugyanazok a Wolff Károlyok, akik saját ténytikre, gyűlöletük következményeire most mint bizonyítékra hivatkoznak. (Za.j.) Pártom nevében én is a legsúlyosaban elitélem ezt az alkotmány ellen elkövetett merényletet és esküszegést, (Zaj a jobboldalon és a közéven.) amelyet Wolff Károly t. képviselő ur a bizottságban elkövetett. Elnök (csenget): Rupert Rezső képviselő urat ezért a sértő kifejezésért, amellyel Wolff képviselő urat mint a biráló-bizottság elnökét azzal vádolta meg, mintha esküszegést követett volna el, kénytelen vagyok a leghatározottabban rendreutasítani! (Élénk helyeslés jobbfelől. — Nagy Ernő: Ami igaz, az igaz!) Csendet kérek, képviselő urak! Most pedig ki fogom hirdetni az egyes bizottsági tagsági helyek betöltésére vonatkozólag megejtett szavazás eredményét. Beadatott összesen 76 szavazólap. Ebből esett az igazságügyi bizottságba Héjj Imre képviselő úrra 74 szavazat; a kérvényi bizottságba Halász Móric képviselő úrra 74, Kühne Lóránt képviselő úrra 75 szavazat; a közigazgatási bizottságba Szabó Zoltán képviselő úrra 75 szavazat; a közjogi bizottságba Görgey István képviselő úrra 75, Nemes Bertalan képviselő úrra 75 szavazat; a mentelmi bizottságba Györki Imre képviselő úrra 70, Rupert Rezső képviselő úrra 71 és Rubinek képviselő úrra 74 szavazat; az összeférhetlenségi állandó bizottságba Erdélyi Aladár képviselő úrra 75 szavazat. Üres lappal szavazott egy képviselő, elnök nem szavazott; ez összesen 77 szavazat; távol volt 166 képviselő ur. A választás ezen eredménye alapján az imént felsorolt képviselő urakat az illető bizottságokba megválasztott bizottsági tagoknak jelentem ki. Most pedig felkérem az^ összeférhetlenségi állandó bizottságba beválasztott Erdélyi Aladár képviselő urat, hogy a házszabályok 147. §-ában előirt eskü letevése végett a terem közepére jönni szíveskedjék. Kérem a jegyző urat, hogy az eskümintát felolvasni sziveskedjék. Bartos János jegyző (olvassa az eskümintát, Erdélyi Aladár leteszi az esküt.) Elnök : Erdélyi Aladár képviselő ur a házszabályokban előirt esküt letette. Áttérünk napirendünk második pontjára. Hegymegi-Kiss Pál: Személyes kérdésben és a házszabályokhoz kérek szót. Elnök: A képviselő urat a szó megilleti. Hegymegi-Kiss Pál: Tisztelt Nemzetgyűlés ! Én a bíráló-bizottság elnökének szavaira igen röviden kivánok válaszolni. Az itélet érdemének elbírálásába nem kivánok belebocsát-, kőzni. Az elnök ur maga állapitja meg, hogy vizsgálóbiztost nem küldtek ki. A bíráló-bizottságnak, ha kétsége volt az iránt az itélet iránt, módjában lett volna, hogy az egyetemes konvent elnökségét meghallgassa, mert hiszen nagyon jól tudta, hogy Jánosi Zoltán azóta Füzesgyarmaton református lelkész. Sőt ez a javaslat a bíráló-bizottság előtt is fedvettetett, a biráió-bizottság azonban ettől mereven elzárkózott. Ami pedig a t. képviselő urnák azt a kijelentését illeti, hogy a birói tekintélyt járatjuk le akkor, amikor egy bírósági ítéletet itt a nemzetgyűlés előtt szóváteszünk, erre válaszom az, hogy én nekem, mint nemzetgyűlési képviselőnek jogom van a házszabályok alapján minden igazságtalanságot szóvá tenni, különösen pedig olyan igazságtalanságot, amely a házszabályok flagráns megsértésével s az én egyházam, a református egyház alkotmányának súlyos megsértésével hozatott. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Elnök: Áttérünk napirendünk második pontjára és pedig az indemnítasról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalására. Szólásra következik? Bartos János jegyző: Homonnay Tivadar! Homonnay Tivadar: Tisztelt Nemzetgyűlés! Azt hiszem, nem volna helytelen parlamenti szokás az, ha az indemnitási vitában résztvevő képviselők, akik az előttük felszólaló képviselőtársaik beszédét végighallgatták és azokkal egyébként teljesen egy nézeten vannak, az azokban a beszédekben fejtegetett kérdéseket az indemnitási vita kapcsán nem hoznák újból a nemzetgyűlés elé. Én ezen a véleményen vagyok és éppen azért beszédemnek azzal a részével, amelyet az előttem napirend előtt felszólalt F. Szabó Géza t. képviselőtársam röviden, tömören és az én véleményem szerint igen helyesen elmondott, tudniillik a közszolgálati alkalmazottak gazdasági helyzetének javításáról, a rendkívüli segélynek kiutalásáról, amelyet már több alkalommal voltam bátor a nemzetgyűlés elé hozni, nem foglalkozom, mert nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni és végtelenül örvendek, hogy F. Szabó Géza t. képviselőtársam ez alól felmentett. Ismétlem, igen helyeslem képviselőtársamnak és az egységes pártnak elhatározott álláspontját és eredményes működését abban a tekintetben, hogy a közszolgálati alkalmazottak anyagi helyzete javításának ügyét előbbre vigyék. Tisztelt Nemzetgyűlés! Minthogy ezzel a kérdéssel nem kivánok foglalkozni, áttérek egy másik kérdésre és pedig arra, amelyet több mint egy esztendővel ezelőtt indítvány alakjában már a t. Nemzetgyűlés elé hoztam. Nem akarok abba a hibába esni, amelyei a két
