Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.

Ülésnapok - 1922-221

Í36 A nemzetgyűlés 221. ülése 1924. évi január hó 11-én, pénteken. kai lekötöttségről nincs szó Rem bel-, sem kül­politikai tekintetben! — Eckhardt Tibor: A szer­ződésben tökéletes eladás van- gazdasági, politi­kai, katonai és pénzügyi ! — Ellenmondások jobbról.) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak! (Meskó Zoltán: Tessék a legutóbbi jegyző­könyvet elolvasni! — Eckhardt Tibor: Logikus folytatása a Károlyi-féle politikának! — Rupert Rezső: Az önérzetesebb ember volt, az szembe­szállt a Vix-jegyzékkel ! — Meskó Zoltán: Le­mon dott! — Rupert Rezső: Ha azok minden ilyent elfogadtak volna, akkor megmaradhattak volna. - Nagy zaj.) Elnök: Eckhardt Tibor képviselő urat felké­rem, hogy szíveskedjék csendben maradni. (Zaj. — Peyer Károly: A Vix-féle jegyzéket visszauta­sította, ez történelmi tény, nem lehet letagadni! — Zaj.) Kérem a képviselő urakat, szíveskedje­nek csendben maradni! (Rupert Rezső: Ha Ká­rolyi elfogadta volna, akkor maradhatott volna!) Rupert Rezső képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Zaj. — Egy hang a szélső­baloldalon: Gyilkosok szabadon járnak! — (Zsir­kai János közbeszól. — Zaj.) Zsirkai János kép­viselő urat kérem, méltóztassék csendben ma­radni! (Bessenyei Zénó közbeszól. — Zaj.) Besse­nyei képviselő urat kérem, szíveskedjék csend­bén maradni. (Rupert Rezső: Én Károlyi ellen­zéke voltam, most megint az leszek !) Rupert Rezső képviselő urat másodszor kérem, méltóz­tassék csendben maradni. (Helyeslés.) Friedrich István: Az igen t. képviselő ur azt mondja, hogy hiszen ebben nincsen politikai lekötöttség. Mélyen t. képviselőtársaim, méltóz­tassanak megengedni, hogy ezzel szemben én csak egyet szögezzek le. A jegyzőkönyvek szerint a kis-entente három államának csak együttesen van joga arra, hogy velünk kereskedelmi szerző­déseket kössön, Ez kérem egy egyszerű mondat, amely lehet szimpatikus és lehet nem szimpatikus; de mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy ennek a szerencsétlen csonka Magyarországnak nincs mód­jában, hogy egy szomszédos állammal külön egyezzék meg. (Ugy van! balfelöl.) Ebben például én, képviselőtársaim, a legnagyobb veszélyt Játom. (Bessenyey Zénó: A magyar szövegben benne van? — Biró Pál: Nem kereskedelmi szer­ződésről van ott szó, hanem mindenféle szerző­désről.) Bocsánatot kérek, ebbe most már nem mehetek bele. Önök azt állítják, hogy nincs benn, én meg azt állítom, hogy benne van. Majd az ülés után meggyőzzük egymást arról, hogy benne van-e vagy sem. (Eckhardt Tibor: A szerződés interpretálására is kizárólag az entente illetékes!) Miben látom én itt a veszélyt ? (Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) Csonka Magyarország mai hely­zetéből egy kievickélést csak ugy tudok — őszin­tén megmondom — elképzelni, ha valamelyik szomszédos állammal mi megegyezünk (Helyeslés balfelől.) és innen nyíltan kimondom, és hallják meg Belgrádban is, hogy a szomszédos államok közül is csak az fog igazán gazdaságilag boldo­gulni, amely Magyarországgal elsősorban meg­találja a közeledést és megtalálja egy biztos kereskedelmi kialakulás alapján. (Ugy van! bal­felől.) És méltóztassék elképzelni, ha a jegyző­könyv szerint a kis entente leköti magát — kérem ez nem igaz, én azt elismerem — de ők leköttet­nek ezen a ravasz módon, ők lekötik^ egymást egymás közt Benes urnák az iniciativajából, — hogy ők — (Eckhardt Tibor : A pánszláv impe­rializmus kodifikációja !) egymás nélkül nem csi­nálnak velünk semmiféle megállapodást. Méltóz­tassék elképzelni (Egy hang jobbról: Nincs benn!) Tudja ön biztosan képviselő ur, hogy nincs benn, méltóztassék erre nyilatkozni (Biró Pál: Hiszen beszéltünk arról, hogy nincs benn!) Elnök (csenget) : Kérem a képviselő urakat, ne méltóztassanak párbeszédeket folytatni. (Eck­hardt Tibor: Aki azt mondja, hogy nincs benne, az nem olvasta el az 1. számú jegyzőkönyvet. Benne van az utolsó két oldalon 0 Eckhardt Tibor képviselő urat másodszor kérem, méltóztassék csendben maradni! (Bessenyei Zénó: A magyar szövegben nincs benne!) Bessenyei Zénó képviselő urat szintén kérem, méltóztassék csendben ma­radni. (Felkiáltások jobbfelől: Menjünk tovább! — Meskó Zoltán: Miért menjünk tovább? Fontos dolog ez kérem!) Friedrich István : T. Nemzetgyűlés! Feltéve — most már igy fogalmazom a mondatot — fel­téve, hogy ez benne van a jegyzőkönyvben, ne méltóztassék ezzel elintézettnek tartani a dolgot. Én ezzel csak előzékeny vagyok, ezzel nem isme­rem el, hogy nincs benne. Én csak ezt a fórt adom önöknek, hogy fel­téve, hogy nincs benne, pedig benne van, akkor is aggállyal látom ezen jegyzőkönyveknek ezt a tendáló mondatszerkezetét, mert mint a képviselő ur közbeszólására felelni voltam bátor, tényleg attól félek, hogy elüttetüiik az egyedüli megoldás­tó], hogy valamelyik szomszédunkkal meg tudunk egyezni. Pedig hogy fogunk tudni megegyezni és hogy kell megegyeznünk és hogy a kis-entente nem fog együtt maradni, ezt valamennyien tud­juk, valamennyien érezzük. (Maday Gyula: Ez azon a bizonyos szomszédon is áll! Kettőn is áll a vásár!) Nagyon helyes. Kell tehát, hogy innen igenis dokumentáljuk, hogy keserűen, habár ég bennünk az elkeseredett­ség nacionalizmusa, mi igenis hajlandók vagyunk jobbkezet nyújtani annak a szomszédnak, amely legelsősorban velünk keres szomszédos gazdasági kapcsolatot. (Ugy van! Ugy van!) Nemcsak mi fogunk jól járni, mert én eltérőleg és ellentétben a hivatalos állásponttal, azon az^ állásponton va­gyok, hogy külföldi kölcsön nélkül is tudunk boldogulni, meg tudunk állni és nem tartom a külföldi segítséget olyan nagynak, olyan súlyos­nak, hogy ezzel csak ezt az egyetlen egy veszélyt is hozzuk a magyar nemzetre. (Horváth Zoltán: Akkor hazaárulók voltunk, amikor azt mondtuk, hogy a kis-ententetalkellmegegyezni. — Kuna P. András közbeszól. Zaj.) Én nem tudom, hogy mi volt az oka, de tény az, hogy a Népszövetség pénzügyi bizottságának jegyzőkönyvét, amelyről tudtuk már napok óta, hogy létezik, csak ma publikálták. (Ugy van I Ugy van ! balfelől.) Annak dokumentálására, hogy ezek a jegyző­könyvek igenis, át és át vannak itatva külön­böző politikai momentumoktól,^ bátor vagyok csak az első kikezdés végéből citálni azt, amidőn azt mondja ez a jegyzőkönyv: »El kell kerülni minden nyugtalanságot az ország politikai vi­szonylataiban«. T. Nemzetgyűlés! Én nem tudom megérteni, mit jelent ez, mit jelent az, hogy Magyarország­nak kötelessége, hogy a politikai viszonylatokban itt semmiféle nyugtalanság ne következzék be. Hol van itt a határ? Itt tehát nagyon is kirivó a politikai tendencia. Megmondom, hogy pl. mitől félek. Tegyük fel, hogy ez a nemzet évek múlva talán odáig jut a konszolidációban, hogy az államfő kérdését pl. véglegesen el tudná intézni. Pl. akkor a kis-entente, ahogy egzszer enélkül a jegyző­könyv nélkül is talált alapot, arra hivatkozhatik, hogy ez politikai nyugtalanság és ennek a jegyző­könyvnek az alapján bele fog szólni a dologba, azt fogja mondani, hogy most nem tűri pl. az államforma kérdésének elintézését, mert az poli­tikai nyugtalansággal jár. (Maday Gyula: Ha ereje van, enélkül a jegyzőkönyv nélkül is me gr

Next

/
Oldalképek
Tartalom