Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.

Ülésnapok - 1922-220

K$ A nemzetgyűlés 220. Mese 1924. egyfelől a vörös, másfelől az arany internacionálé a maga nemzetközi szervezettségében a nemzeti egyedeket marionettek módpára egymás ellen kijátszva, egymás ellen uszítsa, egymással szembeállítsa és végeredményben a nacionalizmus letörése árán mindenütt a maga nemzetközi destruktiv hatalmát támaszsza alá. (Rothenstein Mór : Az alföldi brigád hová tartozik 1 — Pikler Emil : Éljen a cseh, oláh nacionalizmus ! Ezzel akarnak szövetkezni !) Csak rövid példát akarok elmondani arra. hogy mennyire igaz mindaz, amit felhoztam. Nem hiszem, hogy pl. a cseh felvilágosodott nacionalizmus, amely ismeri a maga nemzeti céljait, és amely a maga céljainak megvalósítását nem egy hóbortos vagy ábrándos expanzióban, vagy imperializmusban, hanem kulturális értékek és nagy nemzeti egyéniségek kitermelésében látja, nem hiszem, hogy ez a felvilágosodott cseh nacionalizmus pl. a Csallóköznek a cseh impérium alatt való tartásából nagy hasznot vagy előnyt vár. Azt hiszem, amikor a cseh nacionalista felvilágosodott arról és a statisztikák és egyéb adatok tudatában látja, hogy a Csallóközben pl. a lakosságnak 95%-a színmagyar, a cseh nacionalista, akinek szivében becsületes szándék él, aki nem terjeszkedni, hóditani, hanem nemzeti értéket termelni akar, feltétlenül arra a belátásra kell, hogy jusson, hogy a Csallóköz őket nem illetheti meg, ez olyan ballaszt, túlsúly a cseh állam testében, amelytől meg kelt szabadulni, meg kell válni. Ez az igazság, és a helyes nemzeti felfogás értelmében eljárni nekik is érdekük. Én tehát nem a nemzeti imperializmus fokozásában, nem az egymásról való megfeledkezésben, az egymás céljától való elzárkózásban látom a kibékülés és a jó, helyes, egészséges nemzetközi atmoszféra megteremtésének lehetőségót, hanem a nemzeti, a nacionalista áramlatoknak egymás megismerésében, összekapcsolódásában, helyes felismerésében és kulturális, szellemi együttműködésében. (Pikler Emil : Tehát nem bűn a nemzetköziség?) Nem. Hogy ez mennyire így van, és ez nem az én kitalálásom és nem néhány elvakult nacionalistának agyréme, hanem olyan tény, amellyel a nemzetközi egyéb áramlatok is súlyosan számolnak, csupán arra hivatkozom, hogy 1923 májusában a Moszkvában a Sinovjev elnöklésével megtartott propaganda szervező ülés háromnegyed részét az a téma töltötte ki, hogy a nemzetközi internacionálé valamennyi kommunista organizációjának utasítás menjen, hogy mindenütt elsősorban ezzel az irányzattal iparkodjanak leszámolni. És tény az, hogy az úgynevezett fascista vagyakármiféle egyéb alapon szervezkedő intranzigens nacionalizmus a harmadik, a kommunista internacionáléval szemben mindenütt sikeresen megvívja a harcot, szemben azzal a petyhüdt liberalizmussal, amely sohasem fogja ezeket az áramlatokat a nép szivében, lelkében kellő eréllyel és kellő sikerrel ellensúlyozni. (Zaj balfelöl.) Ha a nemzeti gondolatot ebben az értelemben és ebben a szellemben akarjuk szolgálni; ha tényleg kulturális értékek termelése s a nemzeti szellem, a nemzeti géniusz felemelése és előbbrevitele képezi célunkat és nem oktalan terjeszkedési vagy harci vágy, — ebben a szellemben, amelyben mi ezt felfogjuk, nagyon igazságtalannak és méltatlannak kell minősitenem Lukács György képviselőtársam ma délelőtti felszólalását, amely a fajvédelemmel foglalkozott. Én nem akarok felszólalásának érdeménél több súlyt vagy jelentőséget tulajdonítani, de nagyon népszerű volna rámutatni arra, hogy azok a bombamerényletek például pszichológiailag évi január hó 10-én, csütörtökön. honnan veszik eredetüket, hogy ebben az országban kik használtak ilyen eszközöket. Nagyon könnyű volna rámutatni arra, hogy minő hibák, minő mulasztások, a néplelkület megnyugtatásának minő tévedései, milyen súlyos gazdasági baklövések és minő politikai «erkölcstelenségek igen sokszor okai annak, hogy a nép a maga elvakult, felvilágosodottlan voltában ilyen büntetendő, elitélendő cselekedetekre ragadtatja el magát. (Pikler Emil: Nem a nép, hanem a «Nép» csinálja! Nagy különbség!) Ha az igen t. képviselő ur kíváncsi rá, megmondhatom, hogy a Magyarországtól, a magyar nép lelkületétől távol álló ilyen merényleteket először a zsidó kommunizmus csinálta (Zaj a szélsőbaloldalon. — Pikler Emil : Egy bombát sem vetettek a kommün alatt ! — Barthos Andor: Kilencszáz magyar embert legyilkoltak! Ez miért nem fáj önöknek? — Pikler Emil: Váry könyvében csak ötszáz van ! Most már kilencszáz! — Barthos Andor: Kilencszáz volt!) A gyilkosság és terror rendszere ebben az országban ismeretlen volt és ha a forradalmak után utólengések és általunk eléggé el nem Ítélhető és, sajnos, épen nekünk ártó cselekmények néha előfordulnak, azt nem a mi hibánknak, hanem egy eltemetett korszak bűnös reminiszcenciáiának lehet tekinteni, {ügy van! a balközépen, — Lendvai István : Ne tessék szellemeket felszabadítani, mint 1918-ban ! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak ! (Pikler Emil : A frontokon gyilkoltak négy éven keresztül ! Ott tanulták ! Az egészen más ! — Lendvai István : A fronton nem lehet gsálkolni ! — Derültség a szélsőbaloldalon. — Batitz Gyula : Ott rózsavízzel mosakodnak az emberek !) Eckhardt Tibor: Ezzel végeztem felszólalásom polémikus részével és a következőkben kizárólag azzal az elsőrendű fontosságú, sőt döntő jelentőségű kérdéssel akarok foglalkozni, amely a közel jövőben e nemzet sorsát ólomsúly gyanánt fogja megülni. A külföldi kölcsönről akarok beszólni, teljesen pártpolitikától mentesen, mert bátor vagyok a saját parlamenti csoportunk nevében is bejelenteni, hogy mi ebből a kérdésből pártpolitikát nem akarunk és nem is fogunk csinálni. Mi, amennyiben a ministerelnök ur értékes eredményeket ér el a külföldön, azokat a nemzet részére megtartani és konzerválni akarjuk; mi azzal szemben ellenzéki álláspontra helyezkedni nem fogunk. Viszont a t. túlsó oldalt és a ; t. Házat is arra kérjük, méltóztassék szintén ; erre az álláspontra helyezkedni és méltóztassék a ministerelnök urnák, aki az első fronton harcol, ténykedései tekintetében a szükséges csiszoló, módosító munkát ebben a szellemben végezni el, mert itt nem pártérdekről, hanem a nemzet életét egy egész emberöltőre eldöntő kérdésről van szó, ahol pártérdeknek szava, szerepe nem lehet. Annak ellenére, hogy nagyon népszerű támadási felületeket nyújtanának a már eddig megismert különböző határozatok, s annak ellenére, hogy a kormánynak velünk szemben épen ebben a kérdésben is tanúsított taktikáját, titkolódzását, a nyilvánosságtól való elzárkózását nem tudom helyeselni, én nem fogom ezeket a népszerű támadási felületeket még csak érinteni sem, mert jól tudom, hogy a ministerelnök ur akkor, amikor a külföldön tárgyalt, milyen hallatlan nehéz feladatot töltött be, tudom azt, hogy ő ezekre a tárgyalásokra egyéniségénél fogva kiválóan alkalmas, s tudom azt is, hogy amikor ő itt a Házban azokat a külföldi kölcsön tárgyalásokat védelmezni kénytelen, ezt sokszor jobb akarata ellenére is teszi, de mindenesetre nem foglalhatja el azokat